Amerikai Magyar Világ, 1974. november (11. évfolyam, 44-47. szám)

1974-11-03 / 44. szám

4. oldal ..FÜGGETLENSÉG" GONDJAI A fekete kontinens szennyes múltja és bizonytalan jövője LAGOS. Higeria — 1957 óta, amikor Ghana eltörte a brit ural­mat, Afrika képe kezdett átala­kulni. A változás csaknem teljessé lett ebben az évben, amikor portugália visszavonult a kontinensről, mint az utolsó nagy gyarmatosító hatalom, és megnyitotta az utat Angola, Mozambique és Guinea-Bisseau függetlenné válása előtt. A függetlenség évei nem voltak azonban teljesen gondmentesek a fiatal afriaki államok számára. Rövid történetük zendülésekkel, puccsokkal és politikai gyilkos­ságokkal van tele. Persze a füg­getlen Afrika problémáit nagy­mértékben nem maguk az afrikaiak okozták, hanem ezek legnagyobbrészt a gyarmatosítás korszakából eredtek. Az országok határait meghatá­rozó vonalak lényegében ugyana­zok maradtak, amiket még az európaiak megvontak, amikor felosztották a kontinenset. Az e­­urópaiak pedig ezt a vonalt úgy húzták meg, hogy nem voltak tekintettel a föld ősi történetére és kulturális örökségére, sem arra, hogy ezen a területen több mint 700 törzsi csoport helyez­kedett el. Érdekeiket a gazdasá­gi szempontok irányították és gyakran olyan módon osztották el a területeket, hogy egy-egy törzset teljesen kettévágtak, és a törzs egyik részét ezáltal teljesen kiszolgáltatták hagyományos el­lenségeinek. Ez a módszer csak tovább erő­sítette a törzsi gyűlölködést és a faji villogásokat, úgyhogy ami­kor egy-egy állam függetlenné válik, akkor egy csomó problé­mát örökölt a gyarmatosítóktól, ami gyakran erőszakos politikai cselekményekhez vezetett. A gyarmatosító hatalmak leginkább figyelmen kívül hagy­ták annak a népnek az igényeit és­ fejlődését, amelyet uraltak. Ennek eredményeképpen, az afrikai függetlenség idejére keve­sen voltak közöttük tanultak, képzettek, és így nem tudtak megbirkózni feltornyosuló gaz­dasági problémáikkal. Ezek a problémák ma is felmérhetet­­lenek. Jóllehet Afrika a második legnagyobb kontinens a földgo­lyón és második a népritkaság szempontjából (Ausztrália után következik), mégis nem tudja, hogyan élelmezze 370 milliós népét. A kontinens kétötöde puszta­ság, kétötöde füves terület, és legnagyobb része ennek is kevésbé alkalmas a termelésre és állattenyésztésre, mégis erre kell használniuk azoknak, akiknek nincs más választásuk az élet­­benmaradás érdekében. Az afrikai földművesek legna­gyobb részben csak önellátásra termelnek, éppen ezért mindig a szegénység börtönében marad, nem képes pénzt keresni, nem fejlesztheti gazdaságát gépekkel. Éppen ide vezethető vissza, hogy Afrikában az évenkénti egy főre eső átlagos jövedelem csak 100 dollár. Ez a földrész ugyanakkor a világ ipari termeléséhez csak egy százalékban járul hozzá, így hát Afrika még sok éven át nyögi a gyarmatosítás maradvá­nyait, és egyelőre nincs kilátás felemelkedésére. LONDONI RIPORT Szuper-egerek és szuper-patkányok LONDON — Hamelin pat­kányfogó kerestetik — London számára. Nem azért természe­tesen, hogy tilinkójának bűvös hangjával elcsalja a londoni gye­rekeket, de azért, hogy magával vigye valahová a messzeségbe azokat a szuper-egereket és szu­per-patkányokat, amelyek a Covent Garden-piac elköltözésé­vel a Themze túlsó oldalára­­ veszélyes invázióval fenyegetik a nyugati városrészt, a londoni West End-et, a színházak, nagy­szállók, luxuséttermek negyedét. Amikor a városi tanács Covent Garden-piacnak a Battersea­­kerületbe való kiköltöztetése mellett döntött, erre az egyre nem gondolt: a piac több­ év­százados fennállása alatt kite­­nyésztődött egy hatalmas egér- és patkánykolónia a környéken, amely a lakosság számára nem jelentett sem kényelmetlenséget, sem fenyegetést, hiszen bőséges táplálékokat biztosított a piac tömérdek hulladéka. A piac eredete a középkorig nyúlik vissza, kolostor állott valaha azon a helyen, ahol most az operaház és a kolostor kertjében a szerzetesek hetenként kiáru­sították gyümölcsöseik termékét, innen a terület neve is, convent garden, kolostorkert, amelyet aztán a cockney dialektus ,,covent”-re egyszerűsített. A patkányok a hetipiac után ott­maradt rothadt gyümölcsök el­fogyasztására már akkor megje­lentek a helyszínen, két típusuk honosodott meg Londonban, az egyik a „rattus norvegicus” — amelyet alkalmasint Norvégiából sodort erre végzete — a másik pedig a „rattus rattus”, amely­hez az angol fővárosnak sötét emlékei fűződnek: ez okozta a bubopestis-járványt Londonban, még a nagy tűzvész előtt. A ko­lostor lebontása után is megma­radt a hetipiac a convert kertjé­nek helyén s abból fejlődött ki a nagy elosztópiac, amely most költözése előtti utolsó napjait éli. A rattus norvegicus­ra és a rattus rattusra tehát az elmúlt száza­dok során jó idők jártak, befo­gadták maguk közé még az ege­reket is, annyi volt mindenből, hogy jutott is, maradt is. A váro­si tanács egészségügyi főosztálya most azonban egyszerre rádöb­bent a veszélyre: mire vetemed­nek majd ezek a piaci hulladé­kok híján? Időközben ugyanis félelmetesen erőteljes fajzattá fejlődtek a jó koszton. A piac messze megy, túl a Themzén, kétséges, hogy a szuper-egerek és szuper­patkányok elindul­­nak-e utána a Westminster­­hídon, vagy a Waterloo-hídon, nem találják-e kényelmesebb­nek, hogy körülnézzenek a szomszédban? Hiszen ott van a Covent Garden tőszomszédságá­ban a jó konyhájáról híres Savoy és a Strand-sugárút többi híres vendéglője, aztán ott vannak a jól ellátott büfék, a Covent Gar­­den-operaházban, a Drury Lane­­színházban, az Aldwych-ben... a Tanács felelős férfiúinak szemei előtt irtózatos rémképek pereg­nek le: az operaház tündér szép­ségű balettpatkányai sikoltozva menekülnek a színről, mert jön a rattus rattus és a rattus norve­­gicius. Finálé. Függöny. Mivel a piac költözésére a közeli hetekben sor kerül, London városi tanácsa lázasan kutat megoldás után. A hamelni patkányfogó szolgálataira nem számíthatnak, tárgyaláso­kat folytatnak tehát Stanley Egleton úrral, a Brit Rovar­irtók Szövetségének elnöké­vel, a Verminex nevű patkány­fogó-cég igazgatójával, aki a kér­désnek legelismertebb szakér­tője. A megoldás azonban nem olyan egyszerű, mint hinné az ember. — A Warfarin nevű rovarirtó­szer a legelterjedtebb — mondja Egleton úr — a baj azonban az, hogy számos egér- és patkány­fajtának már meg sem kottyan, félős, hogy a Covent Garden szuperegereinek és szuperpat­kányainak még gyomorrontást sem okoz. Arzénnal elintézhet­nénk mindent, a törvény azon­ban tiltja lakott területen élős­­diek elleni használatát. A zinc foszfid ugyancsak hatékony le­hetne, de a törvény előírása szerint ez csakis olyan körzetben alkalmazható, ahol nincsnek sem gyermekek, sem háziálla­tok. Maradna tehát a sárga fosz­for és a vörös csillagvirágpor ke­veréke, amely a patkányoknak heves rosszullétet okoz, majd néhány órás gyötrődés után vég­zetes szívrohamot. — Remek! Sárga foszfort és vörös csillagvirágport nekik! — Nem lehet — mondja busán Egleten úr — használatát betil­tatta az Állatvédők Egyesülete, mivel szenvedést okoz. Komoly dilemma. Egyes — még ellenőrizhetetlen — hírek szerint előrelátó rattus nerve*H cusok és rattus rattusok mái^Hj tanulmányozzák a Savoy­ét^H lapját. TM Afrika qj uralkodói: Yakubu Gowon tábornok (Nigéria), Julius K. Nyerere (Tanzánia), Idi Amin tábornok (Uganda) AMERIKAI MAGYAR VILÁG Felment a menyasszonyok ára Jugoszláviában GOSTIVAR, Jugoszlávia — Djemal Egupi keményen dolgo­zott, hogy elég pénzt takarítson meg egy feleség megvásárlására. Elérte célját, megnősült, és a fe­lesége elszökött a pénzzel. Djemal megint gyűjteni kezdett. Macedónia sok városában és falujában lényegesen több a férfi, mint a nő. Ezért bár a ju­goszláv büntetőtörvénykönyv tiltja a menyasszony-vásárlást, mégis a férjhez menendő lányok ezeken a helyeken igen nagy összeget tűznek ki megváltási árként. Kadri Biljak­ 23 éves férfi pél­dául foglalóként 1,750 dollárt adott leendő apósának, amit a házasságkötéskor még 3,500 dollárral kellett kiegészíteni, aranyban. De az infláció ezen a téren is érezteti hatását. Nezvat Biljali Tito elnökhöz ment panaszkodni levelével, és kérte a segítségét: „40,000 és 60,000 dinár között van a fizetség (ez 2,300-3,500 dollárnak felel meg), hogy fele­séghez juthassak.” Biljak­ levele lejutott a macedóniai állami kor­mányszervekhez is. Egy szóvivő azonban kijelentette, hogy a problémát nem lehet megoldani a törvényes eszközökkel, mert hiszen a törvényhozás tiltja az asszonyvásárlást. Azt is közölte, hogy a kabinet nem tesz más ajánlatot, csak arra sürget, hogy­­ széleskörű társadalmi akciókkal­­ és a politikai szervek összefo­­gottabb működésével töröljék el­­ a macedóniai menyasszonyvásár- l lást.­­| MÉTA LONDON — Egy londoni köz­lekedési rendőr vallomása: „A­­mikor a vádlottat az előny meg nem adása miatt megállítottam és igazoltatni akartam, meglepő módon reagált. Kivette zsebéből a jogosítványát és megette, még­hozzá a kemény plasztikból készült borítóval együtt. Utána így szólt hozzám: „Most pró­báljon igazoltatni!” Ezek után kénytelen voltam a vádlottat előállítani.

Next