Amerikai Magyar Világ, 1976. szeptember (13. évfolyam, 36-39. szám)

1976-09-05 / 36. szám

2. OLDAL t­e­ t A Kongresszus most folytatja vitáit és vizsgálatait egy igen fontos kérdésben, mondhat­nánk: „az emberiség szempont­jából élet-halál kérdésben”. Arról van szó, hogy a törvény szerint az Egyesült Államok elnökének ne legyen többé joga ahhoz, hogy önkényesen elren­delje az atomfegyverek alkalma­zását. Idáig ugyanis (bármilyen megdöbbentő a Nixonról szóló legutóbbi könyv, „Az utolsó napok” olvasása után) az elnök elrendelhette az atomfegyver alkalmazását, sőt, neki volt erre egyedül hatalma. Itt arról van szó, hogy az Egyesült Államok ne alkalmaz­hassa először az atomfegyvereket és az elnök ne rendelhesse el, hogy elsőként támadjon az amerikai atomfegyverekkel fel­szerelt honvédelmi osztag. Sokan kérdezik: miért kelle­ne mindezt törvénybe iktatni? Miért olyan fontos ez a kérdés? Az atomfegyverek elsőként való használata igen fontos kérdés. Ugyanis ez határozza meg bizonyos értelemben, hogy az ellenség hasonló jellegű bázisaiból mi marad fenn. Az úgynevezett „korlátozott atom­támadás” jelentősége éppen ebben van: az kizárólag a katonai célpontok ellen irányul­na Mivel az Egyesült Államok­nak igen sok atomfegyvere van, s ezek közül számos a legnagyobb szovjet városok ellen van beállít­va, igen fontossá vált az utóbbi időben a kommunikáció és a döntés kérdése: az, hogy tulaj­donképpen kik (vagy ki) azok, akik eldönthetik az atomtáma­dás sorsát. Mivel ma már nem ezer és ezer, hanem inkább tízezer atombombáról van szó, az ilyen döntés tulajdonképpen a világ­­katasztrófáról való döntés is lehet. „Élet-halál döntés”, a szó legszorosabb értelmében: mond­juk százmillió életéről, a világ nagyvárosairól van itt szó. Tévedésekről gyakran emlé­kezik meg a katonai történetírás. Ez esetben pedig nem lehet tévedés. Morális és katonai szempon­tok egyarán szerepet játszanak a világban. Íme néhány fontos szempont: — Amikor csupán egy korlátozott akcióról van szó, nem lenne helyes az atomfegyve­rek használata. Ilyen esetben az Egyesült Államok katonai és polgári vezetőinek mérlegelniük kellene, hogy a hagyományos haderők lennének az alkalmasak (többek között azért is, mert az atomfegyverek esetleg a nem nagy távolságban levő amerikai alakulatokat is veszélyeztetnék). — Amennyiben „csupán” 60—100 atomfegyver alkalmazá­sáról lenne szó (ilyen lehet például a varsói szerződés tagállamai elleni támadás), ak­kor sok szempontból nemcsak a „másik oldalt”, hanem magát a NATO egységeit, illetve lakossá­gát is veszélyeztetnék. E példák az illusztrálják, hogy az atomháború nem a legmegfelelőbb mód a nemzetkö­zi konfliktusok „rendezésére”, még akkor sem, ha azok egészen a fegyveres összeütközésig men­nek el. Ha ez így van, s ha nemcsak az egyik, hanem a másik fél ugyanúgy áldozat lehet (függet­lenül attól, hogy ki támad, vagy ki támad először) akkor nyilván­való, hogy tovább kell csökken­teni annak lehetőségét is, hogy egy kis állam vagy terrorista csoport alkalmazhassa az atom­fegyvereket, esetleg a nagy többség, de még a vezetés többségének akarata ellenére is. NEM MINDENKI MENT HAZA BOLDOGAN KANSAS CITY-BŐL (Folytatás az 1. oldalról) Reagan egyik támogatója volt. Arra célzott, hogy Reagan nélkül a republikánusok legfeljebb még négy hónapig lesznek a nyereg­ben, addig, amíg a választásra sor kerül novemberben. Vannak, akik azt állítják, hogy a Republikánus Párt nem a megfelelő személyt jelölte az alelnökségre, Dole helyett Rea­gan lett volna Ford partnere abban, hogy valóban egyesítsék a pártot, hogy a novemberi választások során legyen esélye Fordnak a győzelemre. Vannak, akik azt állítják, hogy Ford jelölése nem volt helyes, hogy Reagant kellett volna a „Grand Old Party” elnökjelöltjéül kiválasztani az Országos Konvención. Íme egy érv: amennyiben a politikai tevékenységet szimboli­kusnak tekintjük, s így az elnökjelöltet egy párt szimbólu­mának, akkor nem Ford, hanem Reagan az, aki a „Grand Old Party” igazi szimbóluma lehetett volna. Természetesen, a párt kimu­tatta az egységet — mit is tehettek volna mást Reagan hívei, s maga Reagan, amikor már kész tények előtt álltak — hiszen, ha kis többséggel is csupán, mégiscsak Fordot jelölte az Országos Konvenció, tehát akkor mi marad más hátra, mint legalább kimutatni az az egysé­get, amelyre éppen a Fordra és a Reaganra leadott szavazatok kis különbsége cáfol rá, tehát ami tulajdonképpen nem is olyan egység, mint ahogy „ha ló nincs, jó a szamár is” alapon a Konvenció végén igyekezetek a delegátusok mutatni. DETROIT — Az elegáns bárban feketék ülnek, iszogat­nak s hallgatják a jazzt. A bár tulajdonosa, Cornelius Watts szerint „jó érzés az embernek otthon éreznie magát”. A feketék azt hangoztatják: „Det­­roit a mienk lett, építsék újjá!” Detroit a jelek szerint való­ban elfeketedett. A város lakói­nak 60 százaléka fekete. A fehérek tartják kezükben a gyárakat és a nagyobb vállalato­kat, de a középosztály és a munkásosztály csaknem teljes egészében fekete. A fehérek a szokásos védeke­zési módszert választották az elfeketedés ellen: kivonultak a külvárosokba, s velük együtt kivonult a tehetősebb színes lakosság is. Bár a fehérek és feketék között nincs nagy ellentét, a fehérek mégis úgy érzik, hogy a feketék kiszorítot­ták őket. Az igazság az, hogy nem a feketék szorították ki a fehéreket, hanem a veszedelme­sen növekvő bűnáradat. A város fekete polgármestere Coleman A. Young szerint nem Szovjet űrhaj MOSZKVA .A szovjet sok most elemezték elősz Holdra küldött űrhajó közvetített eredményeket,­bek között tanulmányozza vasérc kialakulását a Ho abban a reményben, ha folyamatot esetleg a Föld megismételhetik, s vas alakíthatnak ki a Földön. kétséges, hogy a város jövt­jéből a feketék kiszorítl fehéreket. Ez nyilt titok. A polgármester mindent elkő városlakók biztonsága érő­ben, de nem lehet hathal harcolni a bűn ellen al amikor gazdasági okokból száz rendőrt el kellett boc­niuk. A polgárság igy maga is segíteni saját magán úgy, helyi őrséget szervez és igye gátat szabni az erőszakoské­nak, az utcai támadásokna­k fekete fiatalok nagy­a eddig úgy érezte, hogy a­z tartozik eltartani őket, Egyesült Államok adósa a­­ téknek. Ez persze nincs a józan feketék nagyon tudják, hogy a régi sérel felhánytorgatásával nem­­ operálni többé. A detroiti feketék maga­zása megváltozott, mond­tánk, egyik napról a mási Mivel a várost magukénak­­ gondozzák is, házaikat, ke­­két kezdik rendbeszedni. AMERIKAI % Ék­yfltv VIIAGffi AMERICAN HUNGARIAN WORID A" AMERICAN NfWRPAPE A IN THE HUNGÁRIÁN LANOUACE THE LÁNGÉIT HUNGÁRIÁN WEERIV IN AMERICA-AMERIKA IEGNAGTORR MAGVAR HETILAPJA Megjelenik minden vasárnap____________Published every Sunday Published by — Kiadó Associated Hungárián Press, Inc. Editor: ZOLTÁN GOMBOS_______Szerkesztő: GOMBOS ZOLTÁN Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 1736 East 22nd Street, Cleveland, Ohio 44114 Telefon: 241-5905 valamint 1579 Second Avenue, New York, N.Y. 10028 _________Telefon: 737-9370 vagy 737-9371_______________ ELŐFIZETÉSI DUAK: SUBSCRIPTION RATES: Egy évre ............—.......... $15.00 One Year $15.00 Fél évre .......... $8.00 Hali Year ...................- $8.00 Külföldre, egy évre ..._$20.00 Foreign Countries, One Year $20. Second Class Postage Paid at Cleveland Ohio Az Amerikai Magyar Világ és az Amerikai Magyar Népszava vagy a­zabadság­­megjelenik minden pénteken előfizetési ára 1 évre 25 dollár, írja:­­ ANDOR PÉTER. " Igaz, Ronald Reagan más szemszögből nézve nem volt még annyira sem esélyes, amennyire végül is a delegátusok viszonylag magas szavazati száma ezt mutatta. A „szimbólum” elképzelés hirdetői szerint végül is igaz, hogy Ronald Reagan szimbólum volt, azonban inkább a hanyat­lásé, mint a győzelemé. Megint mások szerint egy istencsapás lett volna. Mindenesetre, ha Ford nem is volt meglepetés, alelnöke igen. És még ma sem látjuk világosan, hogy a republikánusok valóban örülnek-e ennek a választásnak — vagy csak belenyugszanak. „FEKETE FŐVÁROS” I.FSZ DETROITBÓL _ AMERIKAI MAGYAR VILÁG Növekedett a bűnözések szám WASHINGTON - A súlya bűnesetek száma az Egy Államokban a tavalyi év­i 10 százalékkal növeked annak ellenére, hogy a­gyi­lágok száma csökkent. A legmagasabb, 14 szá­mos, növekedést a lopások tapasztaltak, köztük külön a gépjárművek lopása em­bett, évente 992 millió dol­lárt okozva. A legmagasabb az em­lés a nagyvárosokban ,a legalacsonyabb a vidéken gyilkosság egy százalé csökkent, a nemi erőszak egy százalékkal növekedett súlyosabb támadások 6 sa­lékkal nőttek.

Next