Amerikai Magyar Világ, 1976. október (13. évfolyam, 40-44. szám)

1976-10-03 / 40. szám

2. OLDAL. Az Amerikai Magyar Világ és az Amerikai Magyar Népszava vagy a Szabadság (megjelenik minden pénteken) együttes előfizetési ara 1 evre 25 dollár, félévre 13 doUár. “VILÁG® AMERICAN MUNC.AHI AN WONI O Megjelenik minden vasárnap Published every Sunday Published by — Kiadó Associated Hungárián Press, Inc. Editor: ZOLTÁN GOMBOS Szerkesztő: GOMBOS ZOLTÁN Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 1736 East 22nd Street, Cleveland, Ohio 44114 Telefon: 241-5905 valamint 1579 Second Avenue, New York, N.Y. 10028 Telefon: 737-9370 vagy 737-9371________________ ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Egy évre ... . $15.00 One Year $15-00 Fél évre $8.00 Half Year ..... %°n Külföldre, egy évre ... __ $20.00 Foreign Countries, One Year $20. Second Cl áss Postage Paid at Cleveland Ohio Washingtoni levél \ írja: VÁNDOR PÉTER A Watergate felhőjét még a sok kritika által kavart szél sem fújta el Washingtonból. Amikor az elnökválasztásra kerül sor, amikor annak az okait keressük, hogy miért vesznek ilyen kevesen részt az előválasztásokban és miért várható, hogy esetleg az amerikaik többsége nem vesz részt a novemberi elnökválasztásokon, akkor végül is mindig csak egy kérdésre lyukadunk ki: a politikai vezetés erkölcsére. Mindennél fontosabb? A közvélemény-kutatások szerint ma az átlagos amerikai a politikai vezetés erkölcsi kérdései még a gazdaság kérdéseinél is fontosabbak. Lehetséges, hogy ennek az az oka, hogy a Watergate-ügy (és az azt követő számos más botrány után) még azoknak is megrendül a hite a legfelsőbb politikai vezetésben, akik régebben hittek annak erkölcsi tisztaságában. Vietnam és Watergate A Watergate és az azt követő botrányok (például a Lockheedbotrány és a nagyvállalatok illegális külföldi pénzügyei) azonban csupán az elvesztett hit ,,belpolitikai” oldalát alapozzák meg. Van egy talán még a Watergate-ügynél is súlyosabb bűne a legfelsőbb politikai vezetésnek: Vietnam. Vietnamról az átlagos amerikai olyan sok rosszait hallhatott és láthatott, hogy a minimális humanisztikus elképzelések is elegendők ahhoz, hogy valakinek megrendüljön a hite a kormányban (amely sokszor az állampolgárok háta mögött, eltitkolva alapvető tényeket, folytatta a háborút). Mit várnak a választók az új elnöktől? Egy nem politikai szervezet nagyobbszabású felmérést végzett: azt próbálták megtudni, hogy mit is várnak egy, az elmúlt évtizedek kormányainál erkölcsileg magasabb szintű szövetségi kormánytól a közeljövőben? Íme a legfontosabb kérdések: — Az elnöknek jó példával kell elöl járnia és mindent meg kell tennie, hogy a nemzeti egységet, jó ügyek érdekében ismét helyreállítsa. — Az adórendszert igazságosabbá kell tenni. — A bűnözés elleni harcot a mostaninál hatékonyabbá kell tenni. — Az iparban, a kormányban és a szakszervezetekben a korrupció ellen harcolni kell. — Soha többé egy olyan háborút, mint a vietnami háború volt. — Az inflációt és a munkanélküliséget együttesen kell kiküszöbölni, nem pedig a kettőt mintegy egymás ellen kijátszani. — Az ipart a jelenleginél jobban kellene ellenőriznie a szövetségi kormánynak. ÖSSZAFRIKAI HÁBORÚ VESZÉLYE? SALISBURY, Rhodesia — Afrika a forrongás korszakában van. A gyarmatok sorra szabadultak fel az elmúlt évtizedek során, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az újonnan keletkezett „független” országok valamennyi gazdasági, katonai és politikai problémája megoldott. Nemcsak arról van szó, hogy vannak még félgyarmatok, ahol a fehér kisebbség a nagy többségen gazdagszik meg (mint például Dél-Afrika, ahol a gazdag fehéreknek a feketék a hússzorosát teszik ki, s kereső-Probléma a határokkal és területekkel. tűk alapvetően különbözik a fehérek keresetétől). Hanem arról, hogy amíg a múltban az afrikai országok, törzsek és szervezetek viszonylag elszigeteltek voltak, ma részben szervezeti, részben kommunikációs csatornákon keresztül, s elsősorban a mozgalmaik fejlődése révén, ma egyre inkább egységesebb az afrikai népek függetlenségi harca. 1957-ben Ghánában kezdődött a függetlenségi mozgalom, s a dél felé vonult. Történelmi mércével mérve kevesebb mint két évtized nem idő. Afrikában azonban úgy látszik, felgyorsult a történelem órája. Nem véletlen, hogy mind az érintett országok vezetői, mint olyan nagyhatalmak mint a Szovjetunió vagy az Egyesült RÓMA — Denis E. Hurley, dél-afrikai érsek meg van arról győződve, hogy a legközelebbi pápa csak olyan valaki lehet, akinek a családi nevében R betű van és akinek kerek a képe. Hurley meg is indokolja feltevését: „Akinek nevében R betű van s kerekképű, azt minden esetben olyan követte eddig a pápai trónon, aki sovány képű volt, s nem vol a nevében R betű.” Ez egy olyan állandóan ismétlődős szabály, amely 1846-tól, IX. Piusz idejétől következetesen fennáll. A legutolsó pápaválasztás 1963-ban történt, amikor is a sovány képű Montini (VI. Pál) követte a kerek képű és R betűs Roncallit (XXIII. János). Most, hogy VI. Pál a 79. évéhez közeledik, egyre inkább forrósodik a levegő, mert a Szent Atya lemondását várják. Ki lesz az utódja? Eddig a pápai trónust olasz töltötte be, de Pál pápa már arról beszélt, hogy valószínűleg francia, vagy német lesz az utódja. Három pápajelölt van. Az egyik a 63 éves olasz diplomata, Sardinia érseke, Sebestiano Baggio, aki a jelenlegi pápa állandó kísérője volt külföldi útjain. A második esélyes Sergio Pignedoli, 66 éves, akit a Vatikán Kissingerének hívnak, mert kényes ügyekben mindig őt utaztatta a pápa. A harmadik jelölt a „külföldi” Jan Willebrands, 66 éves, s a keresztények szövetségének aktív szorgalmazója. A holland Willebrandsnak kerek képe van és R betű a nevében, így Hurley teóriája szerint ő lesz a pápa utódja. Abban, hogy ki lesz az új pápa, döntő szerepe lesz annak, hogy kit ismernek jobban. Ezért aztán Pignedoli külföldi útjairól a képeslapok ezreit küldte barátainak, ismerőseinek. Bárki lesz is Szent Péter képviselője, reá hárul a római katolikus egyház megreformálása. Lehetséges, hogy ismét olasz lesz a pápa? PÁPAJELÖLTEK: Balról: Baggio, Pognedoli és Willebrands. Hurley szerint a harmadik lesz a pápa, mert kerek képe varvés R betű van a nevében. AMERIKAI MAGYAR VILÁG Ezen kívül számos más javaslatot tettek a válaszadók , valamennyi együtt azt a benyomást kelt, hogy az átlagos amerikai számára ma a legfelsőbb politikai vezetés morális aspektusai sokkal fontosabbak, mint bármilyen más aspektus. Államok aggodalommal szemléli az események alakulását. A nagyhatalmak természete-különböző kormányok és vezérek sem (igaz, általában a színfalak mögött) nem állnak kívül e harcokon. Az Egyesült Államok kormánya azt szeretné, ha reformok útján oldanák meg az egyes országok konfliktusait. Dél-Afrika és Rhodesia kormányai Fekete-fehér összeütközés azonban nem szándékoznak alapvetően változtatni hagyományos belpolitikájukon, így nagy a valószínűsége annak, hogy az afrikai országok esetleg egy összafrikai mozgalom színterévé válnak, s reformok helyett a fegyverek fognak változtatni a fehér kisebbségi uralmon. Frissen függetlenné vált államok A nagyhatalmak beavatkozása A fekete részek azt mutatják a térképeken, hogy azokban az országokban a címben jelzett konfliktusok fellelhetőek. 700 új állampolgár BOSTON — Az U.S. Immigration and Naturalization Service Bicentennial záróprogramja keretében Bostonban 700 bevándorló kapta meg az amerikai állampolgárságot.