Antropológiai Füzetek / Anthropologia hungarica 3. (1928)
1928 / 1-3. szám - Dr. Bartucz Lajos: A tököli bronzkori sírmező embertani szempontból
2 Dr. Bartucz Lajos arculatának kialakulásában való szerepét is kimutatni, addig nálunk a tököli ásatásokig a kő-bronzkori ember testi alkatáról, rasszjellegeiről jóformán mit sem tudtunk. Pedig kétségtelen, ha Magyarország mai lakossága antropológiai arculatának kialakulását megérteni, az egyes rasszelemek eredetét helyes megvilágításba helyezni akarjuk, akkor a kő-bronzkori embertípusok azok, melyekből a vizsgálatoknak, mint szilárd alapból, ki kell indulniok. Mert az őslakosság típusai az idők viszontagságai közben többnyire nem pusztultak ki teljesen, hanem kisebbnagyobb mértékben hozzájárultak az illető terület későbbi lakosságának rasszbeli összetételéhez, sőt annak nem egyszer — főleg ha a hódító nép kisszámú volt — jelentős tényezőivé váltak. E mellett a kutatások mindinkább arra az eredményre vezetnek, hogy hazánknak emez őskorban igen nevezetes szerepe volt. A magyarországi leletek, úgy emez őskori kultúra, mint az azt létrehozó és terjesztő embertípusok tekintetében, nem csupán hazai szempontból rendkívül becsesek, hanem egyenesen európai fontosságúak. Ma már kétségtelennek látszik, hogy a magyarhoni régészeti és embertani kutatások, ha azok kellő rendszerességgel és energiával folytatódnak, egész csomó általános európai vonatkozású tudományos kérdés megoldásában döntő szerepet fognak játszani. Amidőn a nevezett év szeptemberében Gerecze ásatásairól hírt szereztem, rögtön a helyszínére siettem, hogy a csontvázak kiszedésében részt vegyek s azokat a hazai antropológia 1. ábra. Nagyobb urnafészek.