Antropológiai Füzetek / Anthropologia hungarica 3. (1928)

1928 / 1-3. szám - Dr. Bartucz Lajos: A tököli bronzkori sírmező embertani szempontból

2 Dr. Bartucz Lajos arculatának kialakulásában való szerepét is kimutatni, addig nálunk a tököli ásatásokig a kő-bronzkori ember testi alkatá­ról, rasszjellegeiről jóformán mit sem tudtunk. Pedig kétségtelen, ha Magyarország mai lakossága antropológiai arculatának ki­alakulását megérteni, az egyes rasszelemek eredetét helyes meg­világításba helyezni akarjuk, akkor a kő-bronzkori embertípusok azok, melyekből a vizsgálatoknak, mint szilárd alapból, ki kell indulniok. Mert az őslakosság típusai az idők viszontagságai közben többnyire nem pusztultak ki teljesen, hanem kisebb­­nagyobb mértékben hozzájárultak az illető terület későbbi la­kosságának rasszbeli összetételéhez, sőt annak nem egyszer — főleg ha a hódító nép kisszámú volt — jelentős tényezőivé váltak. E mellett a kutatások mindinkább arra az eredményre vezetnek, hogy hazánknak emez őskorban igen nevezetes sze­repe volt. A magyarországi leletek, úgy emez őskori kultúra, mint az azt létrehozó és terjesztő embertípusok tekintetében, nem csupán hazai szempontból rendkívül becsesek, hanem egyenesen európai fontosságúak. Ma már kétségtelennek lát­szik, hogy a magyarhoni régészeti és embertani kutatások, ha azok kellő rendszerességgel és energiával folytatódnak, egész csomó általános európai vonatkozású tudományos kérdés meg­oldásában döntő szerepet fognak játszani. Amidőn a nevezett év szeptemberében Gerecze ásatásairól hírt szereztem, rögtön a hely­színére siettem, hogy a csontvá­zak kiszedésében részt vegyek s azokat a hazai antropológia 1. ábra. Nagyobb urnafészek.

Next