Anyagi Érdekeink, 1870. június-december - 1871 (1. évfolyam, 1-18. szám)

1871-05-16 / 11. szám

Uj folyam. I. kötet. Pest, 1871. május 16. XI. füzet. ANYAGI ÉRDEKEINK AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPAREGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelen havi füzetekben. Szerkeszti: M­adrony So­ma. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal az orsz. m. iparegyesület helyiségében. Pest, Országút 7. sz. I. emelet. Az országos magyar iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 3 árt., félévre 1 frt. 50 kr. Tartalom : Általános rész : Közgyűlési meghívó. — Havi szemle. — A fiumei kikötő és a magyar ipar. — A dohánykiállitás. — Gyakorlati iparűzés : Javított kézi fúrógép ; Javítás az inga­óráknál; Emelőgép javítása. — Vegyesek. Iparegyesületi ügyek : Évi jelentés az egyesület működéséről. — Képviselő-bizottsági ülések. — Nemzetgazdasági és kézműipari szakoszttályok. — A bizottsági bányatörvényjavaslat bírálata. — Nyugtázás. — Az egyesület vagyoni és pénztári mérlege 1870-ben. — Az egyesület vezető közegeinek és tagjainak névsora. (Külön melléklet.) Az orsz. m. iparegyesület ezidei rendes közgyűlése az ápril havi füzetünk­ben közlött napirend szerint pénteken, f. évi május 19-kén d. u. 6 órakor a pesti városház dísztermében fog megtartatni. A tagok minél nagyobb számú megjele­nésre kéretnek. Havi szemle. Sajnáljuk, hogy a havi főbb események elsorolá­sát oly tárgygyal kell kezdenünk, mely nem épen na­gyon épületes, t. i. a szabó­munkások munkaszü­nete­­sével. Ezerszer meg volt írva, hogy a tőke és munka közötti küzdelmet a strike erőszakos eszközével meg­oldani akarni, se nem czélszerű, se nem igazolható. Ezt tehát ismételni feleslegesnek tartjuk. Hanem a do­lognak még más oldala is van. Mindenkinek szembe tűnhetett, hogy eme strike sokkal szenvedélyesebb apparátussal lépett fel, mint a szedő-strike. Ez intő jel arra nézve, hogy a baj okait jó lesz figyelemre mél­tatni, hogy azután annak elhárításán működni lehessen. Mi ez okokat nem akarjuk hosszasan fejtegetni, röviden csak annyit emelünk ki, hogy meggyőződésünk szerint itt nem a tőke hatalmaskodása idézte elő a saj­nos törést, hanem inkább emez iparág tőkesze­génysége, melynél fogva a kedvezőtlen elkelési conjuncturák csapása majdnem egészen közvetlenül és megtöretlenül éri a munkásosztályt. A tőke feladata ugyanis, hogy a termelőt és fogyasztót közvetítse, s ez által az ézelmi conjuncturák riskcóját magára vegye. A n­agybani vagy tán job­báni vásári ter­melés ez iparágban meglehetősen honos, de az ily tér- e­melés által igényelt nagy tőke még hiányzik,­­ ezért a risicót csak csekély mértékben viselheti. Ez egyik fő oka a strikenek, s ez gyökeresen csak azáltal fog elhárítatni, ha iparunk tőkékkel kellőleg el lesz látva. A másik fő oka a munka­adók és munkások közötti viszonyok rendezetlensége, s erre nézve szük­séges volna az ipartörvényt lehetőleg gyorsan meg­hozni. A bányatrvényjavaslat ügyében ülésező bizottság az meglehetős gyorsasággal halad keresztül e törvényja­vaslat paragrafusain. Elvi kérdésekben alig tesz némi módosítást a törvényjavaslaton. Az iparegyesület módo­sítási javaslatai közül, úgy látszik, egy sem fog érvényre jutni. Különben ezen nem is lehet igen csodálkozni. Az iparegyesületi munkálat, melynek főelvei egyrészt a bányahatóságok különállását megszüntetni, s ezeket modern alapra helyezni, másrészt a bányatársulatokat a munka­szabadság követelményei szerint a hatósági gyámkodás alól felmenteni — hivatásához képest — magasabb nemzetgazdasági szempontból indul ki ; míg ezen enquém­ek feladata épen az, hogy speciálisan a külön kívánalmakat formulázza, melyeket azután a törvényhozásnak lesz feladata az ország összérdekeivel is

Next