Apostagi Napló, 1992 (1. évfolyam, 1. szám)

1992-03-15 / 1. szám

j. Beköszöntő ! Tisztelt Apostagi Polgártársaim! Köszöntöm Önöket az “Apostagi Napló”, mint az első helyi hírlap megjelenése alkal­mából. Köszönöm a támogatást mindazoknak, akik egyetértő véleményalkotással és aktív közreműködéssel lehetővé tették a lap meg­jelenését. A hírlapkiadás, vagyis a lakosság tájékoz­tatása rendkívül fontos eleme a demokrati­­kus viszonyok kialakításának, ezért községünkben is egyik legfontosabb feladat­nak tekintem az Önök minél szélesebb körű tájékoztatását. Barankovits Istvánnal egyetértve vallom, hogy “Demokrácia nincs jó demokraták nél­kül. A jó demokratát nem a másokon való uralom, hanem az önuralom, mérséklet és a mások jogainak tisztelete jellemzi. A de­mokráciát csak a jó demokraták tehetik sze­retetreméltóvá és kívánatossá. Jó demokratáknak elsősorban az államhata­lom kezelőinek kell lenniük, akiknek nem­csak szóval, hanem tetteiddel is bizonyságot kell tenniük arról, hogy a demokrácia lénye­gében az emberiség politikája, melyet szeretni könnyű és szeretni érdemes... ” Kérem, hogy a hírlap — mint nyilvánossá­gi fórum — támogatásával segítsék elő nyila­dozó önrendelkezésünk és önkormányzatisá­gunk teljessé válását annak érdekében, hogy változó világunkban mielőbb megtaláljuk a tisztes emberi élethez vezető utat. Kívánom, hogy higgadtsággal és felelősséggel, ember­társaik iránti mély szolidáris tisztelettel, a szövetkezetek vezetői /vezetősége/, szakem­berek találják meg az átalakulás legmegfele­lőbb formáját. Segítsék az idősek, betegek és öntevékenységre kevésbé képesek boldo­gulását. A vagyonrész tulajdonlása és a kü­lönféle törvényekben foglalt önállóság által biztosított szabadság, ne a kapcsolatok rom­lásához, hanem a felelősség fokozódásához, ezáltal a község lakossága kapcsolatainak ja­vulásához vezessen. Apostag község képviselő-testülete és a magam nevében ígérem, hogy minden erőnkkel azért dolgozunk, hogy a község lakossága boldogulását segítsük. Segítünk — erőnkhöz mérten — mindenkinek aki maga is segíteni akar saját magán. Közszolgálati tevékenységünknek legyen hű tükre az itt köszöntött “Apostagi Napló”. Kérem, hogy írásaikkal, észrevételeikkel se­gítsék elő a valósághű kép kialakítását. Népünk zivataros történelmében legin­kább a tavasz hozta meg a szabadság és a boldogulás reményét. Bizakodjunk, hogy a jelenlegi tavasz nemcsak reményeket, ha­nem érezhető javulást is hoz népünk életé­ben, községünk boldogulásában. Ehhez mindenkinek el kell végezni a saját feladatát. E munkához kívánok mindannyiunknak jó erőt, egészséget és békességet. Tisztelettel Szabó József polgármester APOSTAG KÖZSÉG IDŐSZAKI LAPJA I.ÉVR 1. SZÁM 1992. Máricus 15. NEMZETI DAL Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! — A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek - haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Eszküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez, Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Pest, 1848. március 13.

Next