Apostagi Napló, 1997 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1997-01-01 / 1. szám

4 Gazdálkodás Pénzügyminisztériumi tájékoztató a mezőgazdasági őstermelői igazolványról Kinek célszerű kiváltania az igazolványt? Mindenkinek m áld eladásra is termel élelmezés­re szolgáló növényi és állati terméket és szeret­né megkapni azokat az adókedvezményeket, amelyek e termék előállításához kapcsolódnak. A kedvezményezett termékelőállítás az úgyne­vezett őstermelői tevékenység, amelybe a tör­vény szerint a következők tartoznak: * növénytermelés, kertészeti termékek előál­lítása, a virág és a dísznövény, a hínár, az alga, a virágként és dísznövényként értékesített gyógynövények kivételével; * élőállatok tenyésztése és állati termékek elő­állítása, a sport- és versenyló, az élő- és lőtt vad, a kutya, a macska, továbbá egyes kisálla­tok, a vírus- a szérum-állatok és szérumtojá­sok, a dísz- és állatkerti állatok, a vadgazdál­kodási termékek kivételével; * az erdei, mezei melléktermékek gyűjtése. Mi a feltétele az őstermelői igazolvány kivál­tásának? 1. Az igazolvány csak az előzőekben felsorolt - kivételeknek nem számító - tevékenységek­re, azok bármelyikére váltható ki, ha a tevé­kenységet a magánszemély nem egyéni vál­lalkozóként végzi. 2. Igazolványt csak az kaphat, ahol 16 éves már elmúlt. 3. Az igazolvány kiadásának további feltétele, hogy az őstermelő tevékenységet folytató magánszemély nyilatkozatot adjon a saját gazdaságáról, a saját tulajdonában lévő, vagy bérelt, vagy használatra átengedett termő­földről, állattartásra alkalmas épületekről, általában a termelés feltételeiről. Hol lehet az igazolványt kiváltani? Az igazolványt az állandó lakóhely szerinti gaz­dajegyző adja ki előre meghirdetett fogadó­órákon. Kötelező-e az igazolvány kiváltása? Nem kötelező, de célszerű, mert igazolvány nélkül szigorúbb szabályok szerint kell adózni. Akinek van igazolványa, őstermelőnek számít és a következő előnyöket élvezi: * ha az éves bevétele kevesebb 250 ezer forint­nál, nem kell adóznia, adóbevallást sem kell adnia (ha nincs más jövedelme); * ha az éves bevétele nem több 3 millió forint­nál, kistermelőnek számít és a bevétele 40 %­­át igazolás nélkül levonhatja költségként, emellett a számlákkal igazolt költségeit is el­számolhatja, vagy a költségelszámolás helyett átalányadózást is választhat; * a kistermelő, ha nem az átalányadózást vá­lasztja, illetőleg az őstermelő (bármekkora is a bevétele), az őstermelői jövedelmének az adóját és a könyvelő díját levonhatja az adó­jából, legfeljebb évi 100 ezer forintig terjedő összegben. Az igazolvány bármikor kiváltható, de célszerű már az első értékesítés előtt beszerezni. Ugyan­is attól, aki a termék vásárlójának (kivéve, ha az magánszemély) nem tudja bemutatni az igazol­ványt, attól adóelőleget kell levonni (ha nö­vényt adott el, 12 %-ot, ha állati terméket érté­kesített, 4 %-ot). Az igazolvány bemutatása esetén adóelőleget nem kell levonni, viszont az értékesítés ellenértékét a felvásárló (bármely vállalkozás, intézmény, szervezet, amely őster­melői terméket vesz), beírja az igazolvány ré­szét képező értékesítési betétlapra. Fontos tud­nivaló, hogy akár van igazolvány, akár nincs, az értékesítés összegét a felvásárló jelenti az adóhatóságnak, ily módon utólag is ellenőriz­hető, hogy a mezőgazdasági termékek eladói jogosultak-e az őstermelői kedvezményekre. Mi történik azzal, aki nem jut időben az iga­zolványhoz? Az első évben, 1997-ben könnyítés, hogy júni­us 30-áig az igazolvány nélkül sem kell levonni adóelőleget az őstermelői termékek ellenérté­kéből. További könnyítés, hogy a második fél­évben is még úgy lehet az igazolványt kiváltani, hogy azzal egész évre vonatkozóan tanúsítható az őstermelési tevékenység. Meddig érvényes az igazolvány? Az igazolvány három évre szól, de minden év­ben március 20-áig újra érvényesíttetni kell a gazdajegyzővel. Mi történik, ha az őstermelői igazolvány meg­rongálódik vagy elvész? Az elveszett vagy megrongálódott őstermelői igazolvány helyett a gazdajegyző új igazolványt állít ki, ezen a korábbi igazolvány adatait fel­tünteti. Ingyenes-e az igazolvány? Az igazolvány kiváltásának a díja 1000 Ft, de ezt az összeget 1997-1999. években nem kell megfizetni. Ki és mit írhat be az őstermelői igazolványba? * Az őstermelői igazolványt a gazdajegyző állít­ja ki, sorszámozza és nyilvántartja. * Az értékesítési betétlapra az őstermelői ter­mék vásárlója írja be az adásvétel adatait, emellett vételi jegyet is kiállít és átad az őster­melő magánszemélynek. * Az olyan értékesítés esetén, amelynek az el­lenértékét a vásároló bármely ok miatt nem írta be (pl. az elszámolás később történik és a pénzt postán vagy átutalással küldik el, vagy a vásárló magánszemély), a mezőgazdasági ős­termelőnek a külön vezetett bevételi nyilván­tartásába kell beírnia ezen az értékesítések el­lenértékét, és azok negyedéves összesített adatait kell az értékesítési betétlapra beje­gyeznie. A mezőgazdasági őstermelő milyen személyi jövedelemadózási módok között választhat? Az adózási módok egész évre választhatók, egyik adózási módról a másikra áttérni csak a következő évben lehet. A választást az előző év­ről szóló adóbevallásban is jelezni kell, illetőleg az igazolvány érvényesítésekor is nyilatkozni kell erről a gazdajegyzőnél. Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az éves bevétellel szemben a felmerült költsé­geket számlákkal (vagy ezzel egyenértékű más bizonylattal) kell igazolni. Ennél az adó­zási módnál lehetséges a veszteség elhatárolá­sa öt évre vagy visszamenőlegesen két évre, továbbá az értékcsökkenési leírás is alkalmaz­ható. A mezőgazdasági kistermelő „átállási költséghányad” címén az éves bevétel 40 %­­át igazolás nélkül is elszámolhatja költség­ként, de akkor veszteséget nem lehet elhatá­rolni. * 10 %-os költséghányad alkalmazása esetén az éves bevétel 90 %-a minősül jövedelemnek. A 10 %-os költséghányadot nem kell igazol­ni. * A mezőgazdasági kistermelői átalányadózás alkalmazása esetén a bevétel 8 %-a számít jövedelemnek akkor, ha az állat, vagy állati termék értékesítéséből származik, a bevétel 20 %-a a jövedelem akkor, ha egyéb (növé­nyi) őstermelői terméket értékesít az őster­melő. Az átalányadózás alkalmazása esetén nem lehet igénybe venni a 100 ezer forintig terjedő adókedvezményt. Mit kell tudni a kezdő őstermelőnek? Minden őstermelőnek tudnia kell, hogy 1997- ben „kezdőnek” számít. Aki kezdő, az a tevé­kenységének kezdetét megelőző három évben felmerült, bizonylattal igazolt kiadásait a kez­dés évében elszámolhatja költségként. Fontos azonban, hogy az olyan költségek, amelyeket az őstermelő 1997 előtt egyszer már bármilyen módon elszámolt, nem vehetők újra figyelem­be. Hogyan és milyen adókulcsok szerint kell adózni? Az őstermelőnek, ha a leírtak szerint a bevéte­léből van jövedelme, azt a többi jövedelmével össze kell vonnia és az adótábla szerint meg kell állapítania az adót. Ebből jár a legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény. Ez alól kivétel az átalányadózás, amikor a jövedelmet nem kell összevonni és az adókulcsokat is külön hatá­rozza meg a törvény. A további tudnivalókat majd az adóbevallás útmutatója tartalmazza. Kell-e adóbevallást adni? Kell. Azonban nem kell adóbevallást adnia an­nak az őstermelőnek, akinek az éves bevétele nem haladja meg a 250 ezer forintot. Ha azon­ban akar adóbevallást adni, mert vannak költ­ségei és most csak azért nincs több bevétele, mert pl. még nem fordult termőre az ültetvény, vagy az állat még nem nevelés alatt van, akkor készíthet adóbevallást, hiszen ezáltal tudja a költségeit a későbbi évekre elhatárolni. Kell-e adószámot váltani? Adószámot csak annak kell kérnie, aki a költ­ségszámláiban lévő áfát vissza akarja igényelni és ennek érdekében vállalja a számlaadást és az ah­hoz tartozó pénztárkönyvvezetést. Tehát aki az áfa kompenzációs eljárást alkalmazza, annak nem szükséges adószámot kérnie. Milyen társadalombiztosítási (tb) befizetések terhelik az őstermelőt? Az őstermelőnek csupán amiatt, hogy igazolvá­nya van, nem kell tb-t fizetnie. Ha van más te­vékenysége, amely után ő maga, vagy pl. a munkáltatója a tb-t megfizette, vagy más bizto­sított eltartottjának számít, esetleg valamilyen egyéb különös okból jogosult az egészségbizto­sítási szolgáltatásokra (pl. nyugdíjas, gyesen van), akkor őstermelőként a tb-t nem kell fizet­nie. Ha azonban az előző esetek egyike sem áll fenn, akkor az adóköteles jövedelme után, de legalább a mindenkori minimálbér után 11,5 % egészségbiztosítási járulékot és havi 1800 (napi 60) forint egészségbiztosítási hozzájáru­lást kell fizetnie. Kamarai taggá kell-e válnia az őstermelőnek? A gazdasági tevékenységet folytatóknak kötele­ző a kamarai tagság. Az őstermelői igazolványt azonban akkor is ki kell adni az őstermelőnek, ha a kamarába történő belépése az igazolvány kiváltásáig még nem történt meg. Pénzügyminisztérium APOSTAGI NAPLÓ 1997. január

Next