Apostagi Napló, 1997 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1997-01-01 / 1. szám
4 Gazdálkodás Pénzügyminisztériumi tájékoztató a mezőgazdasági őstermelői igazolványról Kinek célszerű kiváltania az igazolványt? Mindenkinek m áld eladásra is termel élelmezésre szolgáló növényi és állati terméket és szeretné megkapni azokat az adókedvezményeket, amelyek e termék előállításához kapcsolódnak. A kedvezményezett termékelőállítás az úgynevezett őstermelői tevékenység, amelybe a törvény szerint a következők tartoznak: * növénytermelés, kertészeti termékek előállítása, a virág és a dísznövény, a hínár, az alga, a virágként és dísznövényként értékesített gyógynövények kivételével; * élőállatok tenyésztése és állati termékek előállítása, a sport- és versenyló, az élő- és lőtt vad, a kutya, a macska, továbbá egyes kisállatok, a vírus- a szérum-állatok és szérumtojások, a dísz- és állatkerti állatok, a vadgazdálkodási termékek kivételével; * az erdei, mezei melléktermékek gyűjtése. Mi a feltétele az őstermelői igazolvány kiváltásának? 1. Az igazolvány csak az előzőekben felsorolt - kivételeknek nem számító - tevékenységekre, azok bármelyikére váltható ki, ha a tevékenységet a magánszemély nem egyéni vállalkozóként végzi. 2. Igazolványt csak az kaphat, ahol 16 éves már elmúlt. 3. Az igazolvány kiadásának további feltétele, hogy az őstermelő tevékenységet folytató magánszemély nyilatkozatot adjon a saját gazdaságáról, a saját tulajdonában lévő, vagy bérelt, vagy használatra átengedett termőföldről, állattartásra alkalmas épületekről, általában a termelés feltételeiről. Hol lehet az igazolványt kiváltani? Az igazolványt az állandó lakóhely szerinti gazdajegyző adja ki előre meghirdetett fogadóórákon. Kötelező-e az igazolvány kiváltása? Nem kötelező, de célszerű, mert igazolvány nélkül szigorúbb szabályok szerint kell adózni. Akinek van igazolványa, őstermelőnek számít és a következő előnyöket élvezi: * ha az éves bevétele kevesebb 250 ezer forintnál, nem kell adóznia, adóbevallást sem kell adnia (ha nincs más jövedelme); * ha az éves bevétele nem több 3 millió forintnál, kistermelőnek számít és a bevétele 40 %át igazolás nélkül levonhatja költségként, emellett a számlákkal igazolt költségeit is elszámolhatja, vagy a költségelszámolás helyett átalányadózást is választhat; * a kistermelő, ha nem az átalányadózást választja, illetőleg az őstermelő (bármekkora is a bevétele), az őstermelői jövedelmének az adóját és a könyvelő díját levonhatja az adójából, legfeljebb évi 100 ezer forintig terjedő összegben. Az igazolvány bármikor kiváltható, de célszerű már az első értékesítés előtt beszerezni. Ugyanis attól, aki a termék vásárlójának (kivéve, ha az magánszemély) nem tudja bemutatni az igazolványt, attól adóelőleget kell levonni (ha növényt adott el, 12 %-ot, ha állati terméket értékesített, 4 %-ot). Az igazolvány bemutatása esetén adóelőleget nem kell levonni, viszont az értékesítés ellenértékét a felvásárló (bármely vállalkozás, intézmény, szervezet, amely őstermelői terméket vesz), beírja az igazolvány részét képező értékesítési betétlapra. Fontos tudnivaló, hogy akár van igazolvány, akár nincs, az értékesítés összegét a felvásárló jelenti az adóhatóságnak, ily módon utólag is ellenőrizhető, hogy a mezőgazdasági termékek eladói jogosultak-e az őstermelői kedvezményekre. Mi történik azzal, aki nem jut időben az igazolványhoz? Az első évben, 1997-ben könnyítés, hogy június 30-áig az igazolvány nélkül sem kell levonni adóelőleget az őstermelői termékek ellenértékéből. További könnyítés, hogy a második félévben is még úgy lehet az igazolványt kiváltani, hogy azzal egész évre vonatkozóan tanúsítható az őstermelési tevékenység. Meddig érvényes az igazolvány? Az igazolvány három évre szól, de minden évben március 20-áig újra érvényesíttetni kell a gazdajegyzővel. Mi történik, ha az őstermelői igazolvány megrongálódik vagy elvész? Az elveszett vagy megrongálódott őstermelői igazolvány helyett a gazdajegyző új igazolványt állít ki, ezen a korábbi igazolvány adatait feltünteti. Ingyenes-e az igazolvány? Az igazolvány kiváltásának a díja 1000 Ft, de ezt az összeget 1997-1999. években nem kell megfizetni. Ki és mit írhat be az őstermelői igazolványba? * Az őstermelői igazolványt a gazdajegyző állítja ki, sorszámozza és nyilvántartja. * Az értékesítési betétlapra az őstermelői termék vásárlója írja be az adásvétel adatait, emellett vételi jegyet is kiállít és átad az őstermelő magánszemélynek. * Az olyan értékesítés esetén, amelynek az ellenértékét a vásároló bármely ok miatt nem írta be (pl. az elszámolás később történik és a pénzt postán vagy átutalással küldik el, vagy a vásárló magánszemély), a mezőgazdasági őstermelőnek a külön vezetett bevételi nyilvántartásába kell beírnia ezen az értékesítések ellenértékét, és azok negyedéves összesített adatait kell az értékesítési betétlapra bejegyeznie. A mezőgazdasági őstermelő milyen személyi jövedelemadózási módok között választhat? Az adózási módok egész évre választhatók, egyik adózási módról a másikra áttérni csak a következő évben lehet. A választást az előző évről szóló adóbevallásban is jelezni kell, illetőleg az igazolvány érvényesítésekor is nyilatkozni kell erről a gazdajegyzőnél. Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az éves bevétellel szemben a felmerült költségeket számlákkal (vagy ezzel egyenértékű más bizonylattal) kell igazolni. Ennél az adózási módnál lehetséges a veszteség elhatárolása öt évre vagy visszamenőlegesen két évre, továbbá az értékcsökkenési leírás is alkalmazható. A mezőgazdasági kistermelő „átállási költséghányad” címén az éves bevétel 40 %át igazolás nélkül is elszámolhatja költségként, de akkor veszteséget nem lehet elhatárolni. * 10 %-os költséghányad alkalmazása esetén az éves bevétel 90 %-a minősül jövedelemnek. A 10 %-os költséghányadot nem kell igazolni. * A mezőgazdasági kistermelői átalányadózás alkalmazása esetén a bevétel 8 %-a számít jövedelemnek akkor, ha az állat, vagy állati termék értékesítéséből származik, a bevétel 20 %-a a jövedelem akkor, ha egyéb (növényi) őstermelői terméket értékesít az őstermelő. Az átalányadózás alkalmazása esetén nem lehet igénybe venni a 100 ezer forintig terjedő adókedvezményt. Mit kell tudni a kezdő őstermelőnek? Minden őstermelőnek tudnia kell, hogy 1997- ben „kezdőnek” számít. Aki kezdő, az a tevékenységének kezdetét megelőző három évben felmerült, bizonylattal igazolt kiadásait a kezdés évében elszámolhatja költségként. Fontos azonban, hogy az olyan költségek, amelyeket az őstermelő 1997 előtt egyszer már bármilyen módon elszámolt, nem vehetők újra figyelembe. Hogyan és milyen adókulcsok szerint kell adózni? Az őstermelőnek, ha a leírtak szerint a bevételéből van jövedelme, azt a többi jövedelmével össze kell vonnia és az adótábla szerint meg kell állapítania az adót. Ebből jár a legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény. Ez alól kivétel az átalányadózás, amikor a jövedelmet nem kell összevonni és az adókulcsokat is külön határozza meg a törvény. A további tudnivalókat majd az adóbevallás útmutatója tartalmazza. Kell-e adóbevallást adni? Kell. Azonban nem kell adóbevallást adnia annak az őstermelőnek, akinek az éves bevétele nem haladja meg a 250 ezer forintot. Ha azonban akar adóbevallást adni, mert vannak költségei és most csak azért nincs több bevétele, mert pl. még nem fordult termőre az ültetvény, vagy az állat még nem nevelés alatt van, akkor készíthet adóbevallást, hiszen ezáltal tudja a költségeit a későbbi évekre elhatárolni. Kell-e adószámot váltani? Adószámot csak annak kell kérnie, aki a költségszámláiban lévő áfát vissza akarja igényelni és ennek érdekében vállalja a számlaadást és az ahhoz tartozó pénztárkönyvvezetést. Tehát aki az áfa kompenzációs eljárást alkalmazza, annak nem szükséges adószámot kérnie. Milyen társadalombiztosítási (tb) befizetések terhelik az őstermelőt? Az őstermelőnek csupán amiatt, hogy igazolványa van, nem kell tb-t fizetnie. Ha van más tevékenysége, amely után ő maga, vagy pl. a munkáltatója a tb-t megfizette, vagy más biztosított eltartottjának számít, esetleg valamilyen egyéb különös okból jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatásokra (pl. nyugdíjas, gyesen van), akkor őstermelőként a tb-t nem kell fizetnie. Ha azonban az előző esetek egyike sem áll fenn, akkor az adóköteles jövedelme után, de legalább a mindenkori minimálbér után 11,5 % egészségbiztosítási járulékot és havi 1800 (napi 60) forint egészségbiztosítási hozzájárulást kell fizetnie. Kamarai taggá kell-e válnia az őstermelőnek? A gazdasági tevékenységet folytatóknak kötelező a kamarai tagság. Az őstermelői igazolványt azonban akkor is ki kell adni az őstermelőnek, ha a kamarába történő belépése az igazolvány kiváltásáig még nem történt meg. Pénzügyminisztérium APOSTAGI NAPLÓ 1997. január