Apostagi Napló, 1999 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1999-01-01 / 1. szám
2 apostagiaknak és a környező települések lakóinak, boldogulásuk jelentős elősegítésére. A tervek megvalósíthatók, a nehézségek leküzdhetők, ha van az emberek között megértés, bizalom, jó szándék és szeretet. Hitem szerint az apostagiak többségében megvannak az áhított tulajdonságok, vagyis képesek vagyunk a sikerre, az életminőségünk javítására. Az új esztendőhöz új reményeket, megújuló hitet kívánok mindenkinek. Kívánom, hogy teljesüljenek Nagy László költő „Adjon az Isten” című versében foglalt alábbi kívánságok. Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ küldjön, hogy hitem széjjel ne dűljön, adjon az Isten fényeket, temetők helyett életetnekem a kérés nagy szégyen, adjon úgyis, ha nem kérem. Tisztelettel: Szabó József polgármester Megemlékezés December 23-án a képviselő-testület tagjainak és az áldozatok hozzátartozói, leszármazottai jelenlétében koszorúzás volt az emléktáblánál. A község gyásznapjának 55. évfordulóján Mohácsi József református lelkész emlékezett meg a második világháború 38 civil áldozatáról, akiket fegyveres erőszakkal a frontvonalba hajtottak, imát mondott értük. Ezután került sor az önkormányzat és a Baráti Kör koszorúinak elhelyezésére. A rendezvény mind a két általános iskolai tanuló szavalatát, mind a lelkészi megemlékezést, mind a megjelentek számát tekintve méltó volt az 1944. december 24-i tragédia emlékének hagyományos felidézésére. APOSTAGI NAPLÓ 1999. január Emlékezzünk 1848-ra 150 évvel ezelőtt történt 1849. január 1-jén megkezdődött Pest és Buda kiürítése. Ezalatt Erdélyben tovább folyt Bemnek Debrecent és Nagyváradot biztosító hadjárata. Bem, miután kettészakította a császári hadsereget január 2-án Tihucánál megverte Urbán seregét és felszabadította Észak-Erdélyt. Az országgyűlés küldöttségét Windischgraetz nem volt hajlandó elismerni. Közölte, hogy feltétel nélküli meghódolást követel és folytatta előnyomulását. Január 4-én Görgey csapatai Vác felé elhagyták Pestet, ahová az osztrák seregek január 5-én nyomultak be. Windischgraetz az egész országra kiterjedő katonai diktatúrát rendelt el, és megkezdte az elfogatásokat. (Elfogatta az első magyar független miniszterelnököt Batthyányi is. Görgey még a január 2-i haditanácsban keresztülvitte, hogy a magyar sereget kettéosztották. Az ő seregtestét Vác felé indították, hogy a Duna bal partján nyomuljon Komáromig, s fenyegesse átkarolással az osztrák sereget. Perczelt Szolnok felé küldték. Görgey nem hajtotta végre a tervet. Január 5-én Vácott nyilatkozatot tett közzé, melyben kijelentette, hogy az áprilisi törvények híve. A Honvédelmi Bizottmánytól nem fogad el utasításokat, csak a törvényes hadügyminisztertől. Csak akkor teszi le a fegyvert, ha az osztrákok elismerik az alkotmányt és a tisztikart nem büntetik. A nyilatkozat kiadása után pedig nem nyugatra tört, hanem hogy biztosítsa seregét, s kikényszerítse a béketárgyalásokat, északra, a bányavárosokba nyomult. Görgey akciójával egyidejűleg Debrecenben, az országgyűlésen először lépett fel nyíltan. Január 13-án a békepárt képviselői azt javasolták, hogy folytatni kell a tárgyalásokat Windischgraetz tábornagygyal. A többség elutasította ezt a kísérletet. A baloldali Egyenlőségi Társulat vezetői elhatározták, hogy fellépnek a békepárt tevékenysége ellen. Január 22-én javasolták, hogy azon képviselők helyett, akik nem mennek el (február 10-ig) Debrecenbe, másokat válasszanak. Az országgyűlés el is fogadta ezt a javaslatot. Bem erdélyi győzelmeinek hírére a háromszéki felkelés ismét föllángolt. Székelyföld jelentős részét megtisztították a császári csapatoktól majd, január 13-án Bem bevonult Marosvásárhelyre. Január 17-én megverte Puchner seregeit Gálfalvánál, s Nagyszebenig nyomta vissza csapatait. Bem ezután - helytelenül - nem várta be a székely felkelőket, hanem támadást indított Nagyszeben ellen, de ezt Puchner visszaverte. Bem január 24-én Szelindeknél visszaverte ugyan Puchner támadását, mégis Vízaknáig kellett visszavonulnia, hogy bevárja a székely erősítést. Windischgraetz, miután Pesten berendezkedett, sikereitől elbizakodva, nem nyomult Debrecenig - amiben a népfölkelőknek és a Szolnokot visszafoglaló Perczelnek is volt bizonyos szereke - hanem szétszórta seregét. Úgy vélte, hogy Görgey le fogja tenni a fegyvert. (Föl is szólította erre.) Január 28-án Görgey azonban elutasította ezt az ajánlatot és a váci nyilatkozatot küldte el a tábornagynak. Windischgraetz nem válaszolt. Apostag község polgármesterétől Tisztelt önkormányzati munkatársaim, apostagi polgárok! Az Apostagért Közalapítvány Kuratóriuma képviseletében ezúton is köszönöm az 1998. évi egyedi támogatásaikat és a személyijövedelemadójuk (SZJA) felajánlott 1 %-át. A Közalapítvány a rendelkezésére álló keretet - teljes egészében - Apostag község közfeladatai megvalósítása támogatására fordítottukidősek és gyermekek programjai, és a polgárőrség tevékenysége támogatására, csíkmadarasi néptáncegyüttes támogatására, a legjobb eredményt elért tanulók díjazására, sportegyesület programja támogatására.) Felkérem Önöket, hogy az 1998. évi adóbevallásukban az SZJA 1 %-át ajánlják fel az Apostagért Közalapítványnak, (adószáma: 18347023-1-03.) Üdvözlettel: Szabó József polgármester Ami a decemberi létszámunkból kimaradt SKarÁCSONYI KONCERT 1998. december 19-én 17 órakor kezdődött a Zsinagógában a karácsonyi koncert. Az apostagiak kedves barátja, ismerőse, Telekiné Rábai Melinda tanárnő, gyermekei és tanítványai örvendeztettek meg bennünket. A karácsonyi díszbe öltöztetett zsinagógában gyertyafény világánál karácsonyi énekek csendültek fel. Majd Ady Endre: „Kis karácsonyi ének” című verse nyitotta meg az előadást. Zongorán játszott Teleki Gergő, aki a Zeneakadémia legfiatalabb növendéke. Gyönyörű dallamokat „csalt ki” a zongorából. Nekem legjobban Liszt:Magyar táncok” című műve tetszett. Két fuvolaszólót is hallhattunk. Énekszámok, zongoradarabok követték egymást. Igen tartalmas, mély, szeretetteljes érzéseket kiváltó zenei élményben volt részünk. Nagyon köszönjük az előadóknak, a szervezőknek odaadó munkájukat. Szeretnénk a jövőben is látni, hallani ilyen kiváló koncertet. .. T . - J M Nagy Istvánné tanár