Apostagi Napló, 2006 (15. évfolyam, 1. szám)

2006-01-01 / 1. szám

4 Farsangtemetés A csíkmadarasi farsangtemetést vára­kozással, izgalommal teli készülődés előzte meg. Újdonságként cigányos ke­retbe helyeztük a ceremóniát, ügyelve arra, hogy a hagyományoktól ne rugasz­kodjunk el. Elkészítettük jelmezeinket, megsüttettük a farsangi fánkot, rövid színjátékot tanultunk be, felöltöztettük Illyést, és már indulhattunk is a gyász­­körmenetre, hogy „halottunkat” végig­hurcoljuk a falun. A legények közül so­kan „siratóasszonyoknak” öltözve érkez­tek az indulás helyszínére, a lányok és a zenészek nagyrészt cigányjelmezekbe öltöztek, de meglepetésünkre egy „ma­­dárinfluenza-vizsgáló csoport” és „az Olt TV riporterei” is megérkeztek. A sorból nem hiányzott a „pap” és a „kántor” sem, sőt még Shrek is velünk tartott. Nagy zenebonával vonultunk végig a falun. „Madárinfluenzásaink” orvossal az élükön tyúkokra vadásztak, az M Olt TV riporterei „megfüstölték” a kapuban álló interjúalanyokat, és néhányuknak vizes lett a ruhájuk, miközben figyelmü­ket elvonta az „olvasni nem tudó ci­gány”. Az időjárás nem kedvezett, ennek ellenére mi nagyon sokat szórakoztunk, és reméljük, hogy senkit nem bántottunk meg. Időközben hozzánk kapcsolódott egy gyermeksereg is, amely utcáról utcá­ra követett minket. A körmenet után a hamvasztás következett. A halottat nagy jajveszékelés és zokogás közben sirattuk el. Dicsértük Illyés hibáit, leszóltuk eré­nyeit. A hozzátartozókon kívül a „pap” és a „kántor” is hallatták hangjukat a gyászbeszéd során. Miután a halottat kellőképpen elsirattuk, leráncigáltuk a taligáról és meggyújtottuk. Bánatunkban táncra perdültünk. Csíkmadarasi kedvére szórakozhatott. A „cigányputri­nak” berendezett teremben farsangi fánkkal fogadtuk a vendégeket. Napköz­ben a rossz idő miatt jelmezeink átáztak, ezért sajnos kevesen maradtak jelmezben estére. Mi, a házi­gazdák és a zenészek nem hagytuk ki ezt a lehetősé­get, hisz évente csak egyszer ölthetünk ilyen jelmezeket magunkra. . A zene nagyon jó volt, majdnem mindenki tán­colt. Jól éreztük magunkat. A fiatalok előadásában rövid táncbemutatóra került sor az ősember táncától napjainkig. A legnagyobb sikerük talán az „ősembe­reknek” volt, de élethűen táncolták a bécsi keringőt, az argentin tangót, a rock and rollt, a rockot, a csárdást és a cigá­­nyost is. A tombolán a szerencsés nyer­tesek cigányokhoz illő díjakat, házi ru­hát, cinvedret és tyúkot nyerhettek. Az ezt követő narancstáncra is többen bene­veztek. A nyertes egy házaspár lett, ne­kik sikerült a narancsot a verseny végéig, még a gyors táncoknál is a homlokuk között tartani. A farsangi bál hajnalig tartott. Ek­kor a fáradtság kezdett erőt venni raj­tunk, és most nem tánclépésekben mos­tuk fel a padlót, mint preszilveszterkor. Jó volt együtt lenni, együtt énekelni és táncolni! Ezúton is köszönöm a fiataloknak a segítséget, Bogács Lórándnak az anyagi támogatást és Ágnis néninek a fánksü­tést. Szőcs Melinda Sólyom A Szent Antal Egyesület havilapja_______II. év­folyam 3. szám_______________2006. február A mulatozás itt még nem ért véget, ugyanis az esti jelmezbálon mindenki Farsang végi rendezvények Falunkban február 25-én, szombaton este kosaras bált szerveztünk, amelynek már 15 éves hagyománya van. Édesapánk, Bálint Lajos szervezésé­ben 1990 farsangján került sor az első házasember bál megszervezésére. Akkor még gyermekként segítettünk neki azzal, hogy elkészítettük a szívek táncához szükséges piros és zöld kis papírszíve­­ket. Ő már nem lehet velünk, de köteles­ségünknek tartjuk azt, hogy az általa elkezdett munkát folytassuk. Az idei bál sikeres volt, több mint 50 házaspár vett részt és szórakozhatott kedvére estétől reggelig. Örökölt megbízatásnak érezzük azt is, hogy felkaroljuk a gyermekek táncokta­tását, és mindent megtegyünk az együt­tes működéséért. Ebben nagy segítsé­günkre van Fodor Csaba táncoktató, aki nagyon eredményesen foglalkozik a több mint 100 gyermekkel. Vasárnap, február 26-án az együttes bemutatót tartott. A közel másfél órás műsor során az együttes mindhárom csoportja fellépett a népi zenekar kísére­tében, elkápráztatva táncukkal és éne­kükkel a nagyszámú közönséget. Ezúton is köszönjük a plébános úrnak, hogy a próbák idejére rendelkezésünkre bocsátotta az egyház termét. Köszönet a zenekar tagjainak is, hogy önzetlenül támogatják a gyermekek táncoktatásá­nak ügyét. Bálint Zsolt kultúrigazgató Petres Mónika tanárnő APOSTAGI NAPLÓ 2006. január-február

Next