Aquila 59-62. (1952-1955)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Jurán Vidor: Holló terjeszkedése Szlovenszkóban - Bársony György: 36 éven keresztül lakott holló-fészek
23. ábra, A vihorláti holló-pár lóíetemen Pair of Ravens feeding on dead horse in the Vihorlátmoun tains Photo: Ehrenheim, — Vihorlát, 1949 Holló terjeszkedése Szlovenszkóban. Tíz évvel ezelőtt (1944) a holló (Corvus corax) neve már véglegesen eltűnt a szlovenszkói avifauna névjegyzékéből. Ferianc szerint az utolsó fészkelők Oslanyban (Prievidza járás) 1941-ben kipusztultak. Ehrenheim Gábor érdeme, hogy a hollónak Keletszlovenszkóban való újbóli megjelenését és megtelepülését földerítette, biztos fészkelését a Vihorlátban megállapította, és ezt mesteri fényképezéssel igazolta is. Hangsúlyozom, hogy a hollónak nem Kárpát-Ukrajnából történő vendégszerepléséről, hanem újabbi megtelepüléséről van szó, mert úgy Ehrenheim Gábor, mint dr. Russay Gábor megállapította, hogy a Vihorlát északi és keleti farkastanyáinak helyén egy-egy hollópár fészkelt 1949-ben. Ehrenheim a farkas és holló közötti symbiózis létezését is föltételezi, a farkast pedig a holló újabbi megjelenésének indikátorjaként említi. E föltételezés szerintem indokolt. Weisz szerint Bardejov ( Bártfa) vidékén 1947 óta állandóan vannak hollók (Aquila, LV—LVIIL, p. 246. & 308.). A Lőcsei Havasokban a holló eddig teljesen ismeretlen volt, és mint a múlt idők régi emlékét és egykori létezését ma is népmondások, szájhagyományok és községnevek (Hollólomnic) őrzik. Czaki Zdenek (Brno) egy hétig a Lőcsei Havasok főgerincének keleti részét járta be. Többek közt látott békászósast, feketególyát és egy pár hollót. Látcsövével figyelte jellegzetes körözésüket, hallotta tipikus hangjukat is az 1252 m magas Kaligura és a mellette álló 1291 m magas Saminy körzetében, ahol a ritkán járt és háborítatlan vidéken más varjúfélék nem tanyáznak. A farkasok invázióját tehát a Lőcsei Havasokban is követte a holló újbóli megjelenése. Jurán Vidtor 36 éven keresztül lakott hollófészek. Édesapám jegyzeteiből olvastam és többszöri elbeszéléseiből is hallottam, hogy Gelej (Borsod) község határában az egyik birtokot határoló fasor nagy nyárfáján 1878-tól 1914-ig, vagyis 36 éven keresztül költött a holló (Corvus corax). Mint kis diák 1906 óta én is minden esztendőben elmentem megnézni a „hollós nagy nyárfát”. 1912-ben e fészekből fogságba került hollót magam is láttam. Gazdája bemondása szerint már 3 éve tartotta, 1914-ben a nagy nyárfát kivágták, így a hollók többé nem jöttek vissza. Bársony György