Aradi Friss Ujság, 1923. május (5. évfolyam, 99-120. szám)

1923-05-29 / 119. szám

2 ______________________ ARADI FRISS ÚJSÁG 1923. május 29. IM3E8B B»8—WMWBMH8BBWWMaaaBMWB8WWBHWBBBMB5S8HBBBHBMBWBB!Z5PB)M8BBaBa aBaH«graB3gSS£gsairaaBBíaaanM3aa6HBagaB!BBgBSiEis^^ ni ............................níi ,, Beszédét azzal kezdte a minisz­ter, hogy visszapillantást tvetett a múltba és megállapította, hogy a hosszú évek staginálását­ újjáalakí­tás, gyors haladás és a román nemzeti kultúra fejlődése és előre­haladása váltotta fel, ami­­ külön­béül az ősi­­ tradíciónak a folyo­mánya. — A múltban megmutattuk, — úgymond — hogy erővel nem le­het megsemmisíteni bennünket, a jelenben pedig megmutattuk hogy tudunk . .erődíteni és dolgozni, hogy tudunk győzelmet és dicső­séget szerezni a munkának. Ma itt a nemzeti munkának a diadalát ünnepeljük, amikor hosszas évek fáradozásai után, leküzdve min­den nehézséget, larkatta­lan mun­ka árán ezt a vasútvonalat meg­nyitjuk. Az itt élő népeknek nagy szolgálatot tettünk, amikor az or­szágnak ezt a két kör­nyékét, ame­lyek eddig egymástól el voltak szakadva, vasútvonallal közelebb vitte egymásh­oz­, összekötöttek egymással. Ezért a nehéz munká­ért nem kérünk dicséretet, fizet­séget, hanem a nép háláját é­s an­nak elismerését, hogy hatalmas munkát végeztünk az ország res­taurációja és újjáépítése érdeké­ben. Ma ezen a helyen örömmel üdvözöljük önt, miniszter­elnök úr, akinek az ország újjáépítésében nagy szerep jutott. Éljen a király! Éljen a királyné! Bailescu, a CFR vezérigazgató­ság műszaki osztályának a főnöke tartott ezután rövidebb beszédet, amelynek elh­angzá­sa után a mi­­ni­szerelnök egy nemzeti szinti sza­laggal feldíszített ollóval odalépett a diadalívhez, amelyen egy széles h­etszetű­ sziím­ű szalagot kötöttek át. Az ollóval ezt a szalagot át­vágta a miniszterelnök és ezzel hatalmas hurrá között megtörtént a vasútfelavatás. Ezután a feldí­szített vonat méltóságteljes las­súsággal áthaladt a diadalív alatt. A Fekete Körös hídján keresztül. A vonat tovább folytatta útját. Rövidebb időre megállt még Chis­inau állomáson és Livadian, ahol szintén hasonló formaságok között fogadták a vonatot és a kormány tagjait. A nadaibi ünnepség nagyon­­ húzódott, ezért egy órás késés­sel érkezett a vonat a Fekete Kő­rös hídjához, amelyen lassan­ ha­ladt kérészül. A túlsó oldalon a vo­nat közönsége leszállt és a j­o­bb­­oldali töltésre vonult, ahol újból megkezdődött a fényképezés, a fi­lm­felvétel. Itt már hozzácsatla­kozott annnak a kü­lönvonatnak a közönsége, amely a hajnali órák­ban Oradea­ marelról indult a Fe­kete Körös fotójáig. Salonta-ina­­ren Qresvu dr. főszolgabíró üdvö­zölte Brailianit és mimi­sztertár­­sait. A miniszterelnök csak Sa­­lontáig utazott. Ott autó várta és titkára kíséretében Hollódra, majd Vaskohra utazott, ahol megtekin­tette az ottani vasútvonalakat. Ar­ról van ugyanis szó, hogy Cser­­meu és Hollód között­­ kiépítik a vasútvonalat. Salootától egészen Nagyváradig megállás nélkül haladt a vonat, a­hol más­félórás késéssel, két óra­kor érkezett be. Az utazás alatt a közönséget az étkezőkocsiból élelemmel és friss jégbahidott ital­lal látták el. Temesvári Caszrió­­sört szolgáltak fel a mini­szterek­nek és a közönségnek is. Oradea­ maren szintén ünnepé­lyes fogadtatásban részesítették a magasrangú vendégeket és az el­ső vonat utasait. Az állomáson díszszázad várta a vonat érkezé­sét és mikor a vonat befutott a katonazenekar a román himnuszt játszotta. A város hatóságainak vezetői várták a vendégeket és a kölcsönös üdvözlések után hos­­­szu kocsisor kisérte be a megér­kezetteket a városba, a katól­kus kör székházába. Itt volt a bankett, melyen háromszázan vettek részt. Az első poh­árk­öszön­tőt­ Mosoiu miniszter mondotta, aki az új vo­nal fontosságára mutatott rá. Po­harát a királyi párra ürítette. Ci­­orogáriu görög keleti püspök a vendég minisztereket üdvözölte, míg Conistantinescu földművelés­­ügyi miniszter a város közönségét éltette. Több pohárköszöntőt hang­zott még el és a bankett négy óra tájban ért vég­et. A vendégek ek­kor a­z álomásra menn­ek, mert a vonat indulását négy óra utánra jelezték. A miniszterek a Cluj felé haladó gyorsvonattal fél öt óraikor u­sztak el, m­íg kevéssel utóbb in­dult a különvonat is, mely este ki­lenc órára hozta vi­ssza az aradi utasokat. Aradról többek között a következők utaztak a külön­vona­­ton: Gheorgescu prefektus, Manu generális, Georgescu ezredes, Dem­jákn Aurél dr. egészségügyi fel­ügyelő, Angel István dr. polgár­mester, Zspravniík Szeger dr. Po­­pescu Haralamb sziguranca főnök, Marit­escu határrendőrségi inspek­tor. Anigelescu százados, az aradi csendőrség parancsnoka, dr.­ Vi­­cas o­ívos, Metnete dr. főorvos, Bozváíny főmérnök, Maldovtán tanfelügyelő, Vigyázó László és Martzy Astra­ gyári igazgatók. Oraseanu és Antonini táblabirák, Moculescu Sándor főügyész, Mi­kul In főigazgató, Gitta Ágoston ügyész. Tűrik gimnáziumi tanár és még igen sokan. Robbanás egy cirkálón ötven sebesülttel. Koppenhága: A Geiser cirkálón egy urrendszerű­ füstbomba betmi­­tatsáánál robbanás történt, minek következtében 15 tiszt és 32 mat­róz megsebesült. Lausanneban megkötötték a görög-török békét. A hatalmak hozzájárultak a megegyezéshez. Lausanne: A szövetséges hatal­mak képviselőinek Izmed basával és Venizelosszal szombaton délután folytatott megbezélési, melyeken a főhatalmak meghíváa folytán a japán, amerikai, romániai , jugo­szláv megbízottak is részt vettek. a Törökoszág és Görögország kö­zött létrejött egyezmény, amely­nek a görög jóvátételi kérdésben való meghiúsulása a lausannei ke­leti konferenciát újabb félbeszaka­dással és a világot esetleg újabb véres háborúval fenyegette, az alábbi pontozatokat tartalmazza: 1. Görögoszág elvben elismeri jóvátételi kötelezettségét. 2. Törökország lemond arról, hogy Görögország készl­etízben jóvátételt fizessen. 3. Határ kiigazítás Törökoszág javára. Görögoszág a török bi­rodalom javára lemond Kara­­gacsról. 4. A mudroszi fegyveszünet után elkobzott hajók kölcsönök­ben visszadandók egymásnak. Megjegyzendő, hogy a hajók túlnyomó részét, mintegy öt­ven­et a görögök kobozták el, míg a törö­kök csupán két görög hajót foglal­tak le. A német nagyiparosok vállalják a jóvátételi fizetések fele részét. Berlin. Az új német válazsjegy­­­zék átnyújtása küszöbön áll. Cuno kancellár a külügyminiszterrel együtt a pártok vezérei előtt ismer­tette a szöveségesek jegyzékére adandó német válasz alapelveit, majd a gazdasági minszter jelenlé­tében a gyáripaosok birodami szö­vetségének elnökségét fogadta, a­mely közölte a kancellárral, hogy a nagyipar garancianyújtására vo­n­atkozó gyakorlati végrehajtás kérdéseit is megvitatták. Holnapra meghívták a birodalom országai­nak miniszterelnökeit Berlinbe. A válaszjegyzék átnyújtása a hét kö­zepén megtörténik. Berlin, a német nagyiparo­sok szövetsége kijelentette, hajlandó a jóvátételi fizetések jelentékeny részét vállalni. A nagyiparosok számolnak azzal, hogy a jóvátételi összeg felét ők kényszerülnek megfizetni, ami 100—150 millió arany­márka teljesítménynek felel meg. Harc a kommunistákkal a Ruhr-vidéken. Bochum. Tegnap az esti órákban a kommunista munkáscsapatok je­lentek meg a tűzoltóság épülete előtt és a személyzetet magadásra és a fegyverek kiszolgáltatására szólították fel. A követelést megta­gadták, mire a kommunisták re­volverrel és kőzáporral támadtak a tűzoltóságra. Este 9 óra felé a tűzoltság fegyverét használta. A tűzoltóság i­dőközben erősítést ka­pott. A lövöldözésnek több sebe­sülje és egy halottja volt. Éjjel fél tizenkét órakor a kommunisták, a­kik szintén erősítéseket kaptak, új­ból támadtak. A lövöldözésnél egy ember meghalt és igen sokan meg­sebesültek. A tűzoltóság ma reggel megálapította, hogy kettő volt a halottak és harmincháromba sebe­sültek száma. A sebesültek közt van egy városi teisztviselő és egy tűzoltó. Angol flotta előnyomult a Jeges­tengeren« Berlin. Feltűnést tett az a mosz­kvai jelentés, amely szerint több angol hadihajó előnyomult a Jeges tengeren, úgyszintén a közép-ten­geri angol flotta egy része elindult a Fekete-tenger felé. Hivatalos körökben azt hiszik, hogy az an­gol admiralitási váratlan betörést készített elő az orosz területek ellen. „Csákifásár filmjáték. Henry Porten és Jacob Tiedtke a főszerepben. Ma, kedden utoljára az „Fám királya“ „Az Óceán urai“ Izgalmas kalandordráma, I. rész még kedden, szerdán az Modern kalóztörténet. Főszerepben: Maria Palma, Lubinszky Tibor, Várkonyi Mihály, Szőreghy Gyula, Harry de Loon (Salm gróf) szerdán az üllístól.

Next