Aradi Közlöny, 1923. január (38. évfolyam, 1-22. szám)
1923-01-31 / 22. szám
—1923. Januiár 31. ARADI KÖZLÖNY. 3 Az utódállamok magyar nyelve. (Változik-e a nyelv? — Hoitsy Pál cikke] Arról a kérdésről, hogy változik-e a magyar nyelv az utódállamokban, Hoitsy fijil, az egykori Vasárnapi Ujság főszerkesztője a következőket írja: — Elszakadt véreink most irodalmilag is teljesen el vannak tőlünk zárva, lapjainkat egyáltalában nem olvashatják, könyveinket is csak megszorításaikkal. Előállhatna tehát az az állapot, hogy az anyaország magyar nyelve is megváltozik a fejlődés folyamán és az övéké is, de mind a kettő más-más módon. Ezáltal pedig nyelvünk egysége megszakadna. A Kazinczy-korabeli irodalmi nyelv egészen más, mint amelyet ma írunk. El lehet tehát képzelni az esetet, hogy, pld. Erdélyben másként alakult volna ki nyelvünk, ha ott Aranka és társai vették volna kezükbe önállóan a nyelvújítást, minálunk pedig Révayék el lettek volna szigetelve egymástól. Mégis úgy ítélem meg a helyzetet, hogy a veszély, mely erről az oldalról fenyeget, csak más európai nyelvekre lenne nagy, a magyarra nézve igen csekély. A mi nyelvünk egyáltalában nem változó, nem is fejlődő, mert ki van alakulva teljesen. A turáni nyelveknek közös tulajdonságát képezi az, hogy bennük a szó törzse soha, semmi körülmények között nem módosul. De más tekintetben még sokkal nagyobb nyelvünk állandósága. Kazinczy óta nagyon megváltozott az irodalmi nyelv, de társalgási nyelvünk ma is az, amelyen ő beszélgetett barátaival. A társalgás új nyelve semmit sem változott. Befogadtunk néhány új szót (új fogalmakra szükség is volt, újat teremteni), de a régi kifejezéseink nem változtak, se a nyelv stuuktúrája nem módosult. E tekintetben minden nyelvek között a legállandóbb a miénk. Nagyapámmal, aki 1791-ben született, én ugyanazon a magyar nyelven társalogtam, amelyen most az ő unokáival beszélgetek. Miután pedig tizenhárom évtized alatt nyelvünk semmit sem változott, bajos lenne feltételezni, hogy nagyon deformálódott volna a múltban s deformálódnék a jövőben. — A tollat forgató ember nyelve egészen más valami. Aki pennát vesz a kezébe, azt hiszi, hogy neki nem szabad hétköznapi kifejezéseket használnia. A baka, mikor levelet ír babájának, nem azokkal a szavakkal él, amelyeket beszélgetésük alkalmával használni szoktak. A falusi báró kötelezőnek tartjaa cikornyás beszédet, mihelyt egyszer felkerül a fővárosba. Mi csak Jókai óta írunk azon a nyelven. Az Aradi Közlöny néhány héttel ezelőtt hosszabb cikkben hívta fel a közönség figyelmét amelyen beszélünk. Ellenben Kaziinczyék azt hitték, portásokká lesznek, ha a közönséges nyelvet használják írásaikban. így tettek az előbbi generációk is, de azért a Balassa Bálint nyelvét megérti ma is minden képzett magyar, valamint a sokkal régibb „Pannónia megvételéről“ szóló éneket is. A halotti beszéd C3 ■ o ■ o ■ cd ■ o ■ a a o e cd * cd q Ungváry Miklós megmérgezte magát (Ópiumot ivott az Aradon élő erdélyi színigazgató. — A kétségbeesés kergette az öngyilkosságig.) oldatot hirtelen fölhajtotta és aztán sápadtan dőlt hátra a kávémérgezés tüneteit. Most hajtottam föl ezzel az üveggel, mert meguntam az életemet, eszméletét. A hírlapíró nyomban orvost keresett a kávéházban. Véletlenül ott tartózkodott dr. Me mete Demeter az' aradi poliklini- ka főorvosa, aki azt a sürgős tanácsot adta, hogy Ungváryt, még mielőtt az ópium a szervezetébe felszívódhatna, sürgősen kórházba kell szállítani. 'A színigazgatót nyomban konflisba ültették és öntudatlan állapotban az aradi kórházba vitték, ahol az inspekciós orvosok, dr. Molnár és dr. Drágán részesítették elsősegélyben. ’Gyomormosást alkalmaztak rajta, majd beadták az ópium ellenszerét is. Este kilenc órakor a kórházból azt az értesülést kapjuk, hogy a szerencsétlen színigazgató állapota súlyos, de remény van a felgyógyulására. Betegágya mellett egyelőrebarátai gondoskodnak róla. Ungváry Miklós magyar színigazgató tragikus sorsára. Megírtuk akkor, hogy Ungváry színházasának könyvtárát, fölszerelését, díszlet- és kosztümraktárát, amelyet a dévai takarékpénztár zálogolt le, nyilvános árverésen akarták áruba bocsájtani. A színigazgató, aki tekintélyes vagyonnal kezdte meg erdélyi működését, a magyar t kultúra mostohasága, a közönségnek és bizonyos magyar színészeti faktoroknak testvértelensége miatt a tönk szélére jutott. Múltkori cikkünknek mégis volt annyi hatása, hogy Ungváry lezálogolt díszleteit egyelőre nem árverezték el és a színigazgató kötelezettségeinek teljesítésére rövidebb lejáratú haladékot kapott A lelkileg összeroncsolt szomorú sorsú magyar színészember élete néhány hónap óta a reménytelen és bánatos küzködés minden szimptómáját magán viselte. Nyár végén és ősz elején terményszállítással foglalkozott, majd egy aradi irodalmi lapvállalat kötelékébe lépett mint hirdetésszerző, de önmagával és a világgal meghasonlott helyzete sehogyse vezette ki abból a gondokkal és a napi falatért küzdő háborúból, amelybe önhibáján kívül sodródott bele. Ungváry Miklóson szűkebb társasága napok óta látta a kétségbeesés és az elszántság félremagyarázhatatlan jeleit. Ennek a kétségbeesésnek és ennek az elszántságnak ma délutánra életbevágó és tragikus következményei lettek. Ungváry minden délután a Dácia kávéházban tartózkodott, így ma is. Fél három órakor a napok óta magánál hordott húsz grammos ópium házi díványon. Pincért hivatott, akit a kávéházban időző egyik hírlapíró-barátjához küldött azzal, hogy sürgősen kéreti. Amikor az újságíró odament az asztalához, így szólt hozzá: — Akarsz egy jó stúdiumot? Figyeld meg rajtam az • ópiumEzután Ungváry elvesztette pedig legfeljebb arra bizonyíték, hogy minő nehéz leírni a magyar szöveget annak, aki nem tud magyarul. Kivált amiatt, mert 24 betűvel kell kifejeznie 36 hangot. Valószínű, hogy Árpád vitézeinek a nyelvét ma is jól meg tudnánk érteni. Nem kell tartanunk attól, hogy az elszakadt résztek magyar nyelve meg fog változni. pioiosoioioioaoioi Megszűnik a zónarendszer az Acseven. (Február 1-én életbelép a C. F. R.-tarifa. — Hatvan-nyolcvan percedes díjemelés.) Az Acsev igazgatósága ma a következő hirdetményt tette közzé: Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak vonalain folyó évi február hó elsejével a CFR. személy- és árudíjszabások lépnek életbe. Ez a rövid hirdetmény meglepően nagyszabású változásokat jelent az Acsev eddigi díjtételeiben. Az Acsevet, amennyiben külön távirati intézkedés holnapig nem érkezik a közlekedésügyi minisztériumból, február elsején már a CFR veszi kezelésbe. De eltekintve ettől az új díjszabás életbeléptetésének már korábbi keletű okai vannak.A kormány már korábban felszólította az Acsev. igazgatóságát, hogy személy- és árudíjtételeit a CFR. tarifájához hasonlóan szervezze át. Erre vonatkozólag az Acsev. igazgatósága már a mult év folyamán tett felterjesztést a közlekedésügyi minisztériumhoz az új tarifát illetőleg és ennek életbeléptetését már azóta is több ízben kérte, de mind ezideig nem érkezett meg a miniszteri jóváhagyás. Az Acsev. 1920. augusztus óta nem emelte árudíjtételeit és a vasúti személyzet helyzetének megjavítása miatt már régóta sürgős emelésre volt szükség. A vasúttársaság nemrégiben meghirdette a tarifának a CFR-hez hasonló felemelését és úgy volt, hogy az új díjtétel január elsejével lép életbe. Ez azonban újabb halasztást szenvedett és csak most érkezett meg a minisztérium döntése, amely a díjtételek megváltoztatását jóváhagyta.Az új vasúti díjszabás nemcsak az árak megváltoztatásával, hanem az egyes díjtételek kiszámításában is eltér az Acsev régi tarifájától. A személyjegyek ára mintegy 60—80 százalékkal lesz magasabb február elsejétől kezdődőleg, mint eddig. Megszűnik az Acsev. zónarendszer és 10 kilométerenként emelkedő díjtételek lépnek életbe. A gyorsmotor az első 30 kilométerig minden távolságra egyforma áru/I. osztály 38, II. 23 és III. osztály, amely azincsevnél eddig nem volt 13 les. A gyorsmotor további árai 40 km-ig I. osztály 45, Il-ik 28, III-ik 15, 50 km-ig I-ső 58, Il-ik 35, Ill-ik 20, 60 km-ig: I-ső 70, Il-ik 43, III-ik 23, 70 km-ig: I-ső 83, Il-ik 50, III. 28, 80 km-ig: I-ső 98, Il-ik 58, III. 33, 90 km-ig: I-ső 108, Ilik 65, III. 35, 100 km-ig I-ső 123. Il-ik 73, III-ik 40, 110 km-ig I-ső 135, II- ik 80, III-ik 45, 120 km-ig: I-ső 148, Il-ik 88, III-ik 48, 130 km-ig: I- ső 160, Il-ik 95, III-ik 53, 140 km-ig: I-ső 174, Il-ik 100, III-ik 58, 150 km-ig I-ső 185, H-ik 108, III- ik 63, 160 km-ig I-ső 198, Il-ik 115, 111-ik 65, 170 km-ig: I-ső 210, II- ik 118, III-ik 68. 180 km-ig: I-ső 223, I1-ik 123, Ill-ik 68. 190 kmig: I-ső 235, Il-ik 128, III-ik 70, 200 kmig: I-ső 248, Il-ik 133, III- ik 73. A személyvonat díjszabása az első, második és harmadik osztályra a következő 10 kilométerig 10, 5 és 3 lél, 15 km-ig 1.5, 10 és 5. 20 km-ig: 20, 13 és 8. 25 km-ig: 28, 15 és 10, 30 kmti-ig: 33, 20 és 10. 40 km-ig: 38, 23 és 13. 50 km-ig: 48, 28 és 15. .60 km-ig: 60, 35 és 20. 70 km-ig: 70. 40 és 23. 80 km-ig: 80, 48 és 28. 90 km-ig 90. 53 és 30. 100 km-ig: 100, 60 és 33. 110 km-ig 113. 65 és 38. 120 km-ig: 123, 73 és 40. 130 km-ig: 133, 78 és 45. 140 km-ig: 143, 85 és 48. 150 km-ig: 153, 90 és 50. 160 km-ig: 165, 95 és 53. 170 km-ig: 175, 98 és 55. ISO km-ig: 185, 103 és 58. 190 km-ig: 195, 108 és 60. 200 km-ig: 205, 110 és 60. A katonák 75 százalékos kedvezményben részesülnek utatásaik alkalmával. A személyzet utazási kedvezményei a régiek. A csomagokra külön díjszabás van, amely 10 kilogrammonként , van megállapítva. Hasonló nagy arányokban emelkedik február elsejétől az áruk szállítási díjszabása is, amely különösen a darabáruknál tüntet fel nagy emelést, de lényeges emelkedés van úgyszólván minden kocsiárunál is. Az új árudíjszabás azonban nemcsak az árak emelésében különbözik az eddigitől, hanem a tételek beosztása is egészen más. Az Acsevnél eddig a középeurópai vasúti díjszabás volt érvényben, a tarifa megváltoztatásával a CFR nél érvényben levő keleteurópai díjszabás lép életbe,, amely teljesen más rendszerű. Q«oáoMC3BoaoH A*e»aio — A bucureşti Hekk-tifusz. Bucurestiből jelentik: A fővárosban a kiütéses tifusz-megbetegedések száma állandóan szaporodik. Eddig kilencvenkét megbetegedést jelentettek be.