Aradi Közlöny, 1923. március (38. évfolyam, 46-72. szám)
1923-03-21 / 63. szám
f minden eszközzel meg fogják akadályozni az akármire irányuló német, osztrák vagy magyar propagandát. A határokon és a szövetségesek által megszállott török területeken az ellenőrzést a legnagyobb szigorral fogják keresztülvinni és ha német, osztrák, vagy magyar állampolgár akarná a Konstantinápolyba való beutazást megkísérelni, azt letartóztatják és könyörtelenül kitoloncolják. OIS.CDOC311 OKOEOEOIOIO Bécs ellátása. (Ausztria a román marhakiviteli tilalom mérséklését kéri.) Bécsből jelentik: A román kormány tudvalevőleg ez évi március hó 10-től kezdve teljesen eltiltotta az élőmarha kivitelét, miáltal Bécsnek hússal való ellátása igen nagy nehézségekbe ütközik. Ugyanis a bécsi felhajtásnak átlag ötven százaléka Romániából származott és a romániai állatok ára mindig megszabta az effektív árakat, miután a román exportőrök diktáltak a piacon, akik sohasem hajtották túlságba az árakat. A tilalom folytán beállott húshiányt most a más állambeli kereskedők felhasználják és olyan árakat követelnek, amit megfizetni teljesen lehetetlen. Az eddig hetékként Romániából felhajtott 2000 darab szarvasmarha hiánya nagyon is érzik Bécsben. E tárgyban a városházán nagyszabású értekezlet volt, melyben Neumann főpolgármester indítványára ki- toldották, hogy megkeresik a román kormányt, hogyha a marhakivitelt tiltó rendeletet nem is akarja teljesen hatályon kívül helyezni, de legalább mérsékelje és megfelelő kontingens kiszállítására adjon engedélyt. ARADI KÖZLÖNY. Bécsi bankbotrányok kulisszatitkai. (Bohém gazdálkodás a középbankoknál) (Az Aradi Közlöny bécsi tudósítójától.) Több sajátságos esemény most erősen ráterelte a figyelmet azokra a bécsi közép és kisebb bankokra, amelyek a legutóbbi években lezajlott inflációs periódus során szinte gombamódra elszaporodtak az osztrák metropolisban. A legnagyobb feltűnést azonban kétségkívül a Wiener Kommerzielbank afférje keltette legutóbb. Ez a pénzintézet, amelyet a háború alatt néhány ipari vállalkozó 10 millió koronás szerény tőkével alapított, fennállásának legelső időszakában az eredményes tranzakcióknak és alapításoknak egész sorát hajtotta végre és olyan kapcsolatokat szerzett, melyek a legnagyobb mértékben alkalmasak voltak arra, hogy a közönség bizalmát e bank irányában a legnagyobb mértékben felébresszék. így kapcsolatot létesített több elsőrangú bécsi bankcéggel, mint C. Schlesinger, Trier és Co. D. H. Kretschmer és Co. és azonkívül a londoni Eastern Traden bankkal. A bank hamarosan fiókinntézeteket nyitott Budapesten és Csernovitzban, majd a pénzügyi világ legnagyobb meglepetésére legutóbb az a hír terjedt el, hogy fuzzionálni készül a Central Creditbankkal. Ez a hír annál pikánsabban hangzott, miután körülbelül azt jelentette, mintha például a Creditanstallt la Depositenbankba kívánt volna beolvadni. A Central Creditbank előbb egy jelzálogintézet volt, melynek részvényei a Laenderbank tárcájában voltak. A részvények nagy részét később Lusztig Hugó, a Kola bankház előbbi társfőnöke szerezte meg, ki nagyarányú értékpapír, deviza és egyéb pénzügyi műveleteket bonyolított le s ennek során hamarosan a legnagyobb pénzszükségbe jutott olyannyira, hogy legutóbb már valóságos görcsös igyekezetét volt kénytelen fofújtani, annak érdekében, hogy idegen tőkét szerezzen magának. Ez a bank volt az, amely az utóbbi hetek során napi pénzért állandóan százalékot fizetett, melyeknek fedezetéül, mint utólag kiderült a saját tárcájában levő Kommerzialbankrészvényeket s az egyéb értékeket adott át, még a szindikátusi darabokat is igénybevéve. Még ma is nagy rejtély fedi azokat az eseményeket, amelyek a Wiener Kommerzialbanknál legutóbb lejátszódott. Mindössze az állapítható meg, hogy e bank direktorai szinte pánikszerűen menekülve hagyták oda állásaikat, továbbá, hogy a bank legutóbb a legjobb feleit utasította el, s azonfelül az általa alapított vállalatok részvénymajoritását sajátságos nemtörődömséggel engedte át idegen kezek számára. Ez a furcsa öngyilkossági politika mondhatni egészen egyedül álló Bécs pénzügyi életében , ami még sajátságosabb, hogy e dolgok valódi okáról eddig egyáltalán semmit sem tudott meg a nyilvánosság és nemhogy egyetlen kommüniké nem jutott a sajtó számára, de eddig odé semmiféle intézkedés nem történik arra nézve sem, hogy e különös dolgok felülvizsgálata céljából rendkívüli közgyűlés hivassék egybe. Más természetű a Lombard és Escompte Bank esete, melynek nehézségei főként az egyik pénztárosának manipulációira vezethetők vissza. Ez ugyanis a felek nagy részének olyan csekkeket állított ki, amelyek egy nem létező bankot, a „Rio de la Plata“ nevű pénzintézetet jelöltek meg. Maga az Escomtebank is egy ilyen hamis csekk folytán mintegy 150 millió koronával károsult, míg a felek kárösszegei a manipulációk révén körülbelül 1300 millió koronára tehetők. A Jogászkörökben most azon vitatkoznak, hogy abból a hatalmas kárösszegből milyen arányban vonható felelősségre a bank a felek részéről. Beszélnek Bécsben még két más kisebb pénzintézetről is, melyek úgy saját, mint a rábízott idegen tőkéket az alkalmazottak sikkasztásai révén elvesztették. A bankok kompromittált tisztviselői a bécsi hanyatló konjunktúra mellett is kétségbeesetten igyekeztek tovább folytatni spekulációs tevékenységeiket és ennek során természetesen mind több és több veszteség érte őket a bankjuk rovására. Mindezeken kívül a középbankok egész sora küzd jelenleg kisebb és nagyobb nehézségekkel Bécsben. Az osztrák korona stabilizálása révén az értékpapír piaci forgalom szűkebb és szűkebb keretek közé szorul, miután Ausztriában már jórészt befejezettnek lehet tekinteni a részvények átértékelési folyamatát. Ugyancsak erősen bénítja a bankok tevékenységét a pénzszűke, mely a négybilliót jóval meghaladó bankoforgalom mellett is mindinkább érezhetővé válik. minden hónap végén csaptam a kamatot a tőkéhez, ön ezt hetenként fogjamegcsinálni. Akkor a kamat is kamatozik még két-három hétig ! Tudja mennyit tesz ez ki? Legalább még négy-öt milliót. De én nem bánom. Keressen ön is az üzleten ! . . . Azt hiszem másnap megtartják a kézfogót. De az év végén nyílván kilökik az ipsét. Majd bolondi lesz a tízszeres milliomoslány hozzámenni ehhez a jött-ment fickóhoz . . . 3. (Színészeknek, bohémeknek.) Társaim a cigány soron, miből éltek ti voltaképpen? A fizetésből alig. Előlegből éltek. Egyik lyukat betömitek a másik lyukkal. Fizetésemeléssel a világot rendbehozni nem lehet. Mire megkapjátok a javított fizetést, addigra már az sem elég. Megint újat kell kérni. És a javítást sohase úgy adják ki, ahogy kellene. Szükség volna legalább száz százalékra, akkor adnak legfeljebb húszat. Egy odivas fogra se elég. Testvéreim a cigány soron: színészek, művészek, újságírók nekünk előleg kell. Adjanak a direktorok és kiadók egy évi fizetést előlegképpen. Ne is adják kékhez, ha nincs bizalmuk hozzánk, csak áldják ki kosztba. Ez mindjárt jóval több, mint kétszázpercentes javítás. És még ők is keresnek rajta. Kosztpénzt a művészetnek, testvéreim a cigánysoron ! . . . 4. (A tisztviselőkérdés megoldása. Ha már így szépen benne vagyunk a kosztpénz-ügyekben, oldjuk meg egy füst alatt a tisztviselőkérdést és tüntessük el a költségvetésből a deficitet. Vigyük ad absurdum az egész kosztügyet. A pénzügyminiszter unalmában a minap megcsinálta a költségvetést. Hiábavaló munkának látszik, de egyre mégis jó. Van benne egy bizonyos végösszeg, amely holnapra már egészen értéktelen, de ma még elég jó. Mondjuk, hogy az államháztartásnak kell egy évre húsz milliárd. Vagy ötszáz milliárd. Vagy milliárd milliárd. Egészen mindegy. Ma délután annyi pénzt nyomatok, ami egy egész évre elegendő. Holnap délután kiadok egy rendeletet, hogy a kosztpénz ezen túl állami monopólium, mint a dohány vagy a só. S mivel az államnak mégse illik túlságos nagy uzsorásuak lenni, a kosztpénz kamatját leszállítom két százalékra. Mindjárt nagy olcsóbbodás lesz minden téren. De ez még semmi. A kiadott pénz két százalék mellett (52 hét lévén) több lesz, mint a duplája. De ha kamatos kamatot számítok háromszorosra is megnő. Tehát ezentúl nem kell adót fizetni. Nincs szükség tisztviselők elbocsátására. Mindenkinek javíthatom a fizetését anélkül, hogy egy krajcárt is kiadnék. Az állampolgároknak én fizethetnék osztalékot. A vasút ingyen szánthatna, a dohányt ingyen oszthatnám ki. És az év végén hiánytalanul megvolna az egész bankórengeteg a kasszákban. Ilyen kutya deki a koszt. Pénz .. 1923. március 21. -------—'2010HOBOSC3 Ártatlanok. (Mit állapított meg a baeri vizsgálat?) Essenből táviratozzák: Essen pályaudvarán egy francia őrszemet agyonlőttek. Ezért a franciák tuszképen letartóztatták az esseni törvényszék elnökét, a birodalmi bank fiókjának igazgatóját s több bank és vállalat vezetőjét. A német bányamunkások szövetsége ma határozatot fogadott el, amelyben felszólítja a kormányt, hogy az egyenjogúság alapján igyekezzék a többi kormányokkal a Ruhr-viszály dolgában megegyezést létesíteni és a jóvátételi kérdést megoldani. Buerban a francia tisztek letartóztatott állítólagos gyilkosait mind szabadon bocsájtották és Laignelot tábornok közölte velük, hogy" ártatlanoknak találták őket ' ' ___ ___ Düsseldorfi jelentés szerint a________javára lefoglalt árukból a belga tisztviselők nagy mennyiséget elsikkasztottak. Számos belga tisztviselőt letartóztattak.