Aradi Közlöny, 1923. június (38. évfolyam, 117-140. szám)

1923-06-02 / 117. szám

Arad, XXXVIII. évf. 117. szám.­­ Ara­d lej. * 1923. junius 7 Szombat. Szerkesztőség Arad, Acsev-palota. Kiadóhivatal: u­dv. Regele Ferdinand 22. (József főherceg­ ut.) (Aradi Nyomda Vállalat.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad. Telefonszálfi: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Audi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF.­­ ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN: Egész évre ............... 482 Lel. Félévre ............ 216 Lel. Negyed évre............... 108 Lel. Havonta _ ~. ... ... 88 Lel. Hirdetések díjszabás szerint vétetnek fel. Megjelenik naponta reggel. a kereskedő. Az ország kereskedő-társadal­mában úgyszólván egyöntetű ál­­lástfoglalást váltott ki az úgyne­vezett spekula-törvényjavaslat, a­melyet a kereskedők magukra néz­ve sérelmesnek tartanak. Az aradi Kereskedők Köre is csatlakozott az országos mozgalomhoz és hatá­rozati javaslatában a törvényjavas­lat módosítását kívánta. Ugyaneb­ben a tárgyban tart gyűlést vasár­nap a Status, az aradi kereskedők tanácsa is, amely szintén állást foglalásra készül a törvényjavas­lat egyes rendelkezései ellen. A ke­reskedők a spekula-törvényjavas­­latban az ország k­ereskedőtársa­­dalmának megaláztatását látják", mert­ a készülő törvény az árdrá­gítások különlegesen éles bírói meg­ítélést igénylő eseteiben olyan sú­lyos rendelkezéseket tartalmaz, a­mineket közönséges bűncselekmé­nyek vontak eddig maguk után. Az új törvényjavaslat ugyanis árdrágítás esetében lehetővé teszi, hogy a nyomozó hatóságok előze­­tes letartóztatást eszközölhessenek kereskedők t­elten.­Ha pedig­ a k­e­re­sked­őt több ízben elítélik, az íté­letet a bíróságok kétszer olyan sú­­­lyosan szabhatják ki, mint az első esetben. Nem­ is szólva arról, hogy már legelső alkalommal is több hónapi fogházbüntetés jár ki a tör­vényt áthágók ellen, az a büntetés ismétlődés esetén az egy évet is meghaladhatja. Ilyen magas bünte­tést pedig a büntetőtörvénykönyv az intellektuális és vagyon elleni bűntettekre szab ki. Vagyis a ke­reskedő, akire rábizonyul, hogy árdrágítást követett el, egy sorba kerül a csalóval, sikkasztóval és tolvajjal, a legalacsonyabbrendű­ gonosztevőkkel. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a mai beszerzési, szállítási és egyéb lehetőségek mennyire a pillanatnyi konjunktúrához, — sőt, szerencséhez — vannak köt­ve, milyen váratlan meglepetések, anyagi károsodások érhetik a ke­reskedőket, akik árujukat labilis valutájú államokban tudják csak nagy fáradozások árán beszerez­­­ni, akkor a törvényjavaslat rendel­kezéseit csakugyan túlságosan szi­gorúaknak kell tartanunk. A keres­kedelem ma amúgyis a szerencsés vagy szerencsétlen alkalomszerű­­­ségek ingatag futóhomokjára van építve, a kereskedő va banque-ot kénytelen játszani milliós értékek­kel, amelyek egyik napról a másik­ra százezrekkel drágulhatnak meg vagy olcsóbbodhatnak. A mai sze­szélyes valutaviszonyo­k között na­ponta előfordul, hogy mire a meg­rendelt áru rendeltetési helyére ér­k­ezik, oly horribilis mértékben megdrágul, hogy a kereskedő min­den kalkulációja összeomlik. A ke­reskedelem csak a hallatlan koc­kázatokkal birkózva, a legnagyobb önfeláldozással képes ma megfelel­ni hivatásának és így a spekula-tör­vény még elviselhetetlenebbé teszi a kereskedelemre nehezedő terhe­ket. Helyénvalónak tartjuk, ha a kormány az alkalmi üzéreket, a zavarosban halászó spekulánsokat, a konjunktúrából élősködőket a­ leg­kíméletlenebb eszközökkel meg­­rendszabályozza, de a javaslat, — ha mai formájába törvényerőre emelkedik, — elsősorban a tisztes­séges kereskedelmet sújtja. Lehe­tővé teszi, hogy merő vádak alap­ján, amelyeket a kereskedő eset­leg adatai idejekorán történő fel­sorakoztatásával n­em tud teljes egészében megsemmisíteni,­­ elő­zetes letartóztatást eszközölnek­­a hatóságok", holott esetleg egy-két heti utánjárás bebizonyítaná a ke­reskedő igazát. Megtörténhetik, hogy egyszerű kihágásért egy íz­ben elítélt kereskedőt azon a cí­men, hogy rovott multú, visszaeső árdrágító, hosszú és súlyos sza­badságvesztéssel büntetnének, a­mely egyáltalán nem áll arányban az esetleges hajszálfinom megkü­­lömböztetéssel megállapított árdrá­gítás cselekményével. Az aradi kereskedelem ezek el­len a sérelmek ellen emelt szót és az állástfoglalást nyomon követi, az ország egész kereskedő-társa­dalmának tiltakozása. Remélhető, hogy a tisztességes kereskedelem összessége még idejekorán meg tudja győzni a Kormányt a tör­vényjavaslat hibáiról és túlzásai­ról és a spekulatörvény végered­ményben azt a célt fogja majd szolgálni, ami helyes és üdvös is ,— a kíméletlen leszámolást a tisz­tességtelen spekulációra. Meghosszabbították a parlament ülésszakát. — Verekedés miatt kitiltott képviselő. Törvény az írói jogvédelemről. — Bucurestiből jelentik. A par­lament mai ülésén Orleanu elnö­költ. Az első felszólaló Rak­ovi­­cza képviselő volt, aki a fürdőhe­lyeken máris megnyilvánuló uzso­rát tette szóvá. Felhívta­ a kor­mányt, hogy lépjen fel erős kézzel mert a fürdőhelyeket a betegek látogatják leginkább, akiket nem lehet megzsarolni, amikor gyógyu­lást keresnek.­­ Halipa bejelentette, h­ogy tudo­mást szerzett arról, miszerint Koblowski és Sasenko kommunis­ta agitátoroknak amnesztiát adtak és ezért el kellett volna őket a fogságból bocsátani. Dacára en­nek, mindkettőjnket Constancából Chisenevbe szállították. A tapasz­talat azt mutatja, hogy az ilyen átszállítások közben rendszerint agyonlövik a foglyokat, akikről utólag azt állítják, hogy szökést kíséreltek meg. Kérte a kormányt, hogy ezt az esetet kísérje figye­lemmel és intézkedjék" a két kom­munista vezér szabadon engedése érdekében. Florescu igazságügyi miniszter kijelentette, hogy az ügyet a legszigorúbban meg fog­ják vizsgálni és a szükséges intéz­kedéseket múlhatatlanul foganato­sítják. Orleanu elnök ezután beje­lentette, hogy a képviselőház ülé­sét királyi leirattal június 5-ig meg­hosszabbították. Filipescu képvise­lőt a tegnapi verekedés miatt a parlament tíz napra kitiltotta. Vai­­toianu belügyminiszter a bessz­­arábiai gyilkosságokról tett je­lentést. Lényegében ugyanazokat mondta, mint a tegnapi szenátusi ülésen. Halipa nem volt megölesed­ve a miniszteri nyilatkozattal. Sze­­­rinte a belügyminiszter menteni igyekszik a gyilkosokat, ahelyett, hogy kíméletlenül üldözné őket. A parlament ezután megszavazta az írói jogvédelemről szóló törvény­javaslatot. (Rador.) Mi készül a jövő szezonra? Magyar­ drámaírók nyilatkozatai.­ ­(Az­­Aradi Közlöny budapesti tudósítójától.) Errefelé már el is felejtettük, hogy ott, ahol van szín­ház, ilyenkor szokott vége lenni a színházi szezonnak. A záporpróba után néhány hétre zárva marad­nak a színházak kapui, kihal a szín­pad, csak az igazgatói bódékban folyik serényen a munka a jövő színi évad programm­­ártak ö­ssze­­állítására. A jövő szezon műsorán­­ak titkait hét lakat alak őrzik még a színházak ; a s­özönség­­kí­váncsiságát csak úgy elégítheti ki a fürge riporter, ha sorra járja a tehetséges és k­evésbbé tehetséges, népszerű és kevésbbé népszerű szerzőket azzal az indiszkrét kér­déssel, hogy mik­ a tervei a jövő szezonra ? Az ismertebb magyar színpadi szerzők a következő vá­laszokat adták erre a kérdésre : — Már két éve dolgozom egy történelmi drámán. Címe : A vad­kan. A darab Bocskay korában ját­szódik le. Révay Ferenc háza és N­­orváth Zsuzsanna a főhősök. Ezeknek­ a házassága rendkívül szenzációs válóper volt abban az időben. Az országgyűlés két ízben hozott törvényt annak idején — oly nagy eset volt ez. Nem is tur­tom, hogy történelmünkben előfor­dult-e még ilyen eset. Egy epizód­ját dolgoztam fel drágává a tör­ténetnek, amelyik, azt hiszem, hogy a férfi és nő közötti viszonyt élesen megvilágítja. Móricz Zsig­­mond — Egyelőre még csak azon gondolkozom, mikor kezdjek azon gondolkozni, hogy mit írok a jövő szezonra ? Haltai Jenő. — Van elég témám, tervem. Ma még csak annyit írhatok meg, hogy készül egy darabom­­a Nem­zeti Színház számára s megbeszé­lés szerint, augusztus 31-ig adom át a Nemzeti Színház igazgatójá­nak. A darab milienje az előkelő társadalom, mégse merném azt ír­ni róla, hogy társadalmi színmű, mert nem annyira társadalmi, mint inkább lelki problémákkal foglalkozik. Különben a színház de­cember hó folyamán az Isten vá­rát is újra műsorra tűzi. P. Ábra­­hám Ernő. — A könyv akkor van készen, midőn a nyomdából kikerül. — a színdarab : az első előadás nap­ján. Nehéz tehát egy színdarabíró­­nak egész határozottan azt mon­dani, hogy: készen vagyok. Még­is, amennyire ez egyáltalán lehet­séges, mondhatom, hogy teljesen készen van egy háromfelvonásos színdarabom, műfajára nézve: női portrait,­­ egy huszonöt éves fia­tal nő nagy szeretettel kész­tett rajta. És azonkívül egy Háromfel­­vonásos­­drámám — de ezen még dolgoznom kell. És készen van­­ majdnem időrendi pontosságban a következő tíz év egész munkaanya­ga. Tulajdonképpen ez volt az utóbbi esztendőim igazi termése. "Lengyel Menyhért — Délután 3-től este­­9-ig Bod­nár Lujza vagy Kisfiam című ér­zelmes színművön dolgozom. Este 11-től hajnali 3-ig Kleopátrá­t írom és hajnali 3-tól reggeli 7-ig János

Next