Aradi Közlöny, 1923. június (38. évfolyam, 117-140. szám)
1923-06-02 / 117. szám
___________________________ Nyári vendégszereplések Milyen művészek jönnek Aradra? Róna Dezső az aradi színház igazgatója ma érkezett vissza Bucurestiből és Holnap ismét Bucurestibe utazik, hogy a szépművészeti minisztériumnál elintézze a nyári vendégszereplések engedélyezésének ügyét. Az eddigi tárgyalások szerint B. Sándor Erzsinek, a budapesti Operaház ragyogóhangú énekesnőjének vendégszereplése után, aki már rendelkezik a szükséges engedéllyel, B. Kosáry Emmy, Király Ernő és Buttykay Ákos jönnének legelőször Aradra. B. Sándor Erzsi tizenkettedikétőltizenhatodikáig vendégszerepel és a Yakméban, a Traviatában, a Sevillai borbélyban ies a Rigolettoban fog fellépni. Kosáry és Király Buttykay legújabb operettjének, az Olivia Hercegnőnek főszerepeit játszanak el többek között ,és a zenekart maga Buttykay Ákos vezényelné. Elő fognak adni egy egyfelvonásos Buttykay-operettet is, amelynek a zongoraszólamát Buttykay játsza. Utánuk Fedák Sári jön tíz estére. Azután jönnek még Rátkay Márton, a Király Színház kitűnő táncoskomikusa, Gombaszögi Frida, Hegedűs Gyula és Aauilla-Ádler Adelina, a budapesti Opera tagja, aki a legutóbb Svájcban aratott jelentős sikereket. CD ■ CDB CD» CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD AKAU1 KUZJLUINY. zető alakjának nevét is emlegetik. Ezek : Ustredne Drustvo, Spiegler és Pechold Nyitra, Engelsmann Sámuel Kisucaújhely és a Komáromi Kereskedelmi R.-T. A nagystílű panamisták a hivatalos árfolyamlistán feltüntetett árfolyamoknál40—500 csefa koronával olcsóbbanvették a zab, széna és szalma méteren ázsáját s így jogtalanul milliókat szereztek maguknak tisztességtelen manőverükkel. A pozsonyi tőzsdebotrány egész Csehszlovákiában nagy, feltűnést keltett. loionosoiosofoioini DSOBOBOBOIOIOIOIOI Egy tőzsde botránya. XAhol meghamisították az árfolyamokat!) v' ' 'Pozsonyból jelentik : A pozsonyi tőzsdén sokmilliós panama történt Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a pozsonyi árutőzsdén bizonyos befolyásos emberek, mégpedig hadseregszállítók, már évek óta állandóan meghamisítják a hivatalos árfolyamokat, azerfolyammegállapító bizottság pedig, melyben a hamisítók szintén képviseltetik magukat, tűri a nagyarányú panamát, amely különösen a kincstárt károsítja meg milliókkal.A kincstár szállítóinak ugyanis a minimális és a maximális tőzsdeárfolyamok közötti számtani középarányost fizeti a szállított szénáért és zabért, a hadseregszállítóknak tehát gondoskodniuk kellett, hogy a tőzsde hivatalos árfolyamlistájának tételei harmincnegyven cseh koronával magasabbak legyenek, mint az aznap tényleg létrejött kötések. Az árfolyam megállapító bizottság az árfolyamokat a benyújtott kötések árai alapján állapítja meg, a hadseregszállítók tehát gondoskodtak arról, hogy de fakto létre nem jött, túlhajtottárakat tartalmazó kötleveleket nyújtsanak be. Ezeken a közleveleken, amelyeket egymás között váltottak minden kötelezettség nélkül, tudatosan meghamisítva az üzleti árakon felül jóval magasabb árak szerepeltek, az ezek alapján megállapított hivatalos kurzus tehát szintén lényegesen emelkedett, de emelkedett egyúttal számukra a kincstárról az árfolyamok középarányosa alapján kapott kifizetés is. A furfangos árfolyamhamisítók néhány veAmikor először hozták működésbe Aradon a favágó- és fűrészelő-benzinmotorokat, a kézi favágók meglestek egy ilyen, munkából éppen hazaifelé tartó gépet és fejszékkel összetörték. A szegény favágók úgy látták, hogy ezek az ördögi találmányok tönkre teszik őket. Ezért akarták a fűrészelő gépeket megsemmisíteni. Hiába, fejszékkel nem lehet a haladás útját elvágni. Erre rájöttek a favágók is és igyekeztek más foglalkozás után nézni. Az arad— nagyváradi vasútvonal megnyitása után ezek a gondolatok tálultak elénk, amikor a Városi kávéház előtti automobilstandon veszteglő gépkocsikat megláttuk. Az automobil tulajdonosoknak valószínűleg sokat ártott az új vonat megindulása. Mert kinek jutna eszébe, hogy három-négyszáz lejt fizessen egy útért, amelyet kényelmesen hatvan lejért meg lehet tenni ?Vájjon mit csinálnak ezek után a sofförök? Egyebet nem tehetnek, mint más foglalkozás után néznek. A Városi kávéház terraszán egymás mellé rakott asztalok körül ülnek az automobilok vezetői, várhatólag erről az életbevágóan fontos kérdésről tanácskoznak. Közelebb megyünk. A kétségbeesésnek, sőt a rossz kedvnek sem látszik a nyoma az arcukon. — A nagyváradi vasútról folyik a szó és amikor odaértünk éppen arról beszéltek, hogy a vasútvonal megnyitása milyen új jövedelmi forráshoz juttatta őket, amelyre különben nem is gondoltak volna. — Az új vasútvonal megnyitásai — mondotta egy intelligens, komolyarcú fiatal soffőr — elsősorban a nagyközönség javát szolgálja, de nekünk is hasznunkra válik. Eddig eszünkbe sem jutott volna, hogy a város belterületén is milyen célszerűen használható fel az automobil-forgalom. Rövidesen keresztülvisszük azt a tervet, hogy az állomástól a városba és a városiból az állomásra minden vonat indulásához és érkezéséhez szállítunk utasokat. Már a szállítási költségeket is megállapítottuk üz letben személyenként és egy útra legalább öt embert viszünk. Ezt az utat naponta tízszer megtehetjük, a gépünk nem rongálódik annyira, mint az országúton és kényelmesen megkeressük a magunk és az automobil fentartásához szükséges összeget. A többiek helyeslőleg bolongattak és látszott rajtuk, hogy örülnek, hogy ilyen egyszerűen megoldották a súlyosnak látszó problémát. Most egy idősebb ember szólalt meg. Hangjából kiérzik, hogy ő, már megállapodottabb gondolkozása és a lelkesedés nála szkeptoceamuson szűrődik át. Beszédében gyakran használja ezt a szót: „Hátha“ így, kezdi: — Hátha a város nem engedi meg, hogy automobillal helyi forgalmat bonyolítsunk le? — A kérdésre mindjárt válaszolt is. — De hisz a város kötelessége megengedni, mert ezzel a közönség érdekeit szolgáljuk. Beszélt még arról, hogy a környékbeli községekkel intenzív öszszeköttetést fognak létesíteni nagyon előnyös szállítási díjak mellett. Csak ne volnának olyan magasak a kövezetvámok. A Piaţa Avram Iancu (Szabadság-téri) közúti végállomásnál állandó automobil állomást létesítenek és megindítják az állandó automobilforgalmat Arad és Újarad között. Csak óriási a hidvám. Száz lej személyenként. Kérni fogják a hidvám leszállítását a város vezetőségétől, így akarják a sofförök kihasználni a vasútmegnyitás következményeit. Az arad—nagyváradi vasúti forgalmat követő gazdasági előnyök első láncszeme ez : Tiz leiért lehet Aradon egy autómobilutat tenni. (p. g.) Autójáratok a város belsejében (Tiz lei lesz egy út. — Az új vasútvonal és az aradi soffőrök.) ****** '*111,1 ——aa— — minim ■ a■aa»tc—■—«a»Taaa Mulatságok. — Műkedvelő-előadás. A sebesi (borossebesi) református ifjak fényesen sikerült műkedvelő előadást rendeztek a napokban. Az estélyen színre került a „Tolone“ című népszínmű, amelynek előadása jóval felülemelkedett a műkedvelő-előadások nívóján. A szereplők közül kifogástalan játékukkal különösen kiemelkedtek: Killik Berta, Killik Irma, Kiszely Mihály és Szikora András, a többi szereplők is sokszor ragadtatták tapsra a nagyszámú közönséget. Műsor után reggelig tartó tánc következett. A jótékonycélú mulatság résztvevőit a sebisi háziasszonyok látták el ételekkel és üdítő italokkal. (—) Tűzoltóversenyek a megyében. Emlékezetesek azok a tűzoltóversenyek, amelyeket a békeidőben országszerte vívtak a községi önkéntes tűzoltó egyesületek. Az arad megyei önkéntes tűzoltó egyesületek különösen sok dicsőséget és kitüntetést szereztek pompás szervezettségükkel és mintaszerű gyakorlataikkal. A békevilág fényes és egyben közérdekű versengéseit kívánja feleleveníteni Luciu Traian ineui (borosjenői) járási főszolgabíró, az ineui önkéntes tűzoltók főparancsnoka. Június hó végén nagyszabású megyei tűzoltóünnepséget rendez az 1923. június 2. ínéul (borosjenői) önkéntes tűzoltó egylet, amelyre az összes aradmegyei községek önkéntes tűzoltóságát meghívták. Mint értesülünk, eddig már jelentkezett is a ghioróci (gyoroki) önkéntes tűzoltó egylet, amely már a békeidőben is legfejlettebb ilynemű testület volt. Igen sok községben a Háború után újjá kellett alakítani a tűzoltó egyesületet és így néhány község tűz-, oltósága még nincsen versenyképes a helyzetben, mindazonáltal ezek a községek is képviseltetik magukat, hogy az első megyei tűzoltóünnepélyt megjelenésükkel impozánssá tegyék. A tűzoltóünnepéllyel egyidejűleg az ineai báró Solymosy-féle angol kertben nagy látványos parkünnepélyt, este pedig műsoros estélyt rendeznek. — Parkünnepély. A június 3-iki, a „Sindicatul Presei din Ardeal si Banat“ által rendezendő parkünnepélyen bizonyára egész Arad az Eminescu (Baross) parkban találkozik. Lesz ott minden: számtalan kioszk minden jóval, konfetti, virág, tánc, pompás tombola (úgy beszélik, hogy minden szám nyer), katonazene. Kedvezőtlen idő esetén a Fehér Keresztben lesz az ünnepély. Jegyek a Libraria Diecezana-nál válthatók. CD R CD BCD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ Cél battonya Szerbiában Megkezdődött az új tahi fejlődéseit 'Belgrádból jelentik . Az Ovcsepoljéra telepített battonyai telepesek helyzetéről a legellentmondóbb hírek jelentek meg a lapokban. A hírekkel szemben az igazság az, hogy azOvcsepoljeit keletkező új telepes falu építése az utóbbi napokban erőteljes haladást mutat fel. Az ideiglenes barakkokon és kunyhókon kívül máris több mint 30 állandó lakóház épült fel és további 20 ház felépítése is serényen folyik. Az eddig felépült állandó és ideiglenes hajlékokban 230 család él. Az utak megjavulásával az építési anyagok szállításai, ami az első időkben a legnagyobb bajokat okozta, megoldódott, amiben az állam a maga járműveivel is a telepesek segítségére siettek. Az új telepes falu házai csinos tervek szerint épülnek és a kis falunak egész városias jellege lesz. A házépítésnél közel 100 férfi foglalatoskodik, a többi 130 a föld megművelését látja el. Eddig már 130 hektár földet vezettek be, de a vetés még tovább folyik.Az egész napi szorgos munka mellett a szórakozásról sem feledkeznek meg a Magyarországon kulturélethez szokott battonyai családok. A telepesek tamburás zenekara vasárnaponként hangversenyezik. Már egy vendéglő is megnyílt a faluban és épül már a második is. A vendéglőben még mozi is lesz. Az új község máris a környék kulturgócpontjának tekinthető, ahová messze földről bejárnak szórakozni a környékbeli földművesek. A telepesek között sok van, aki még nem egészen jól beszél szerbül, de ezek is tanulják a nyelvet, noha a családi asztalnál magyar szó is igen gyakran hangzik az ajkakról.