Aradi Közlöny, 1923. június (38. évfolyam, 117-140. szám)

1923-06-10 / 124. szám

( ­1 1923. június 16. ARAJDI KÖZLÖNY. meg, minden intézkedést­ a bizott­ság munkájának megkönnyítése érdekében, Londonból táviratozzék. Az angol kormány azon fáradozik, hogy a német ajánlat ügyében megegyezést létesítsen Franciaor­szággal és Belgiummal.­­Anglia fel­hívta a figyelmet, hogy Németor­szág megtette az első lépést a megoldás felé, mert kijelenti, hogy a Ruhr-megszállás alatt is haj­landó tárgyalni ­OBeOBC 3C 3 HC 3BC 3BC 3 BOBC 3 rtOnOBC 3aCDBO|i OBC 3Be5BC 3 B Rablógyilkosság hipnotikus álomban. — Szenzáció egy budapesti bűnügyben. — Amikor a fivér delejes álomba ejti a bátyját. — (Az Aradi Közlöny budapesti tudósítójától.) Március elsején föl­­háborító rablógyilkosság történt ■Budapestén. Két­­testvér, Witten­­berg László és Wittenberg Ernő es­te kilenc óra tájt a Váci­ körút 20. Szám­­alatti trafikban Frommer­­pisztollyal leütötte, majd megfoly­­­tatta a trafik öreg tulajdonosát, Balkányi Farkas Vilmost, akit az­tán kifosztottak. A gyilkos testvé­rek közül az egyiket, Lászlót, rög­tön a tett elkövetése után a Hely­színen fogták el, a másik Ernő, ke­véssel utóbb került rendőrkézre. Azóta folyik ellenük az eljárás, a­melynek­ során néhány nappal ez­előtt meglepő fordulat történt. Willenberg László ugyanis a vizsgálóbíró előtt a következő szenzációs vallomást tette: — Nem tudok semmit az egész rablógyilkosságról. Ernő öcsém­nek szuggesztív befolyása alatt ál­lok. Ha igaz, hogy ott voltam a rablógyilkosság színhelyén, a tra­fikban, akkor csakis hipnotikus álomban lehettem ott. Egyel­e alá­bbi nem emlékszem semmire, csak arra, hogy a Váci­ körúton embert tömeg vett körül, amely ne­kem rontott, rámtámadt s elfogott. Akkor vittek f el előttem egy véres öreg­embert, akit nem ismertem. Ezt is csak egy pillanatig­­láttam, miért utálja nyomban elájultam. A vizsgálóbíró további kérdé­seire az alig húszesztendős fiatal­­ember gy folytatta: — Ernő öcsémben nagy szug­gesztiv erő lakozik. Csodálatos képessége van arra, hogy mások­ra átvigye akaratát. Már több­ször hipnotizált engem. Néhány honlappal ezelőtt kezdet­t kísérle­tezni velem, eleinte sikertelenül. Később aztán már,könnyen tudott hipnotikus álomba ejteni. Amikor fölébresztett, mindig elmondta ne­kem, mit mű­veltetett velem hip­notikus álmomban. Megparancsol­ta például, hogy a hetes számot­­ne tudjam kiejteni és nem is vol­tam képes rá. Vagy rámparancsol­ta, vessek bukfencet, álljak a fe­jemre. Mindent megtettem, de a hipnózisból való fölébredés után, soha sem emlékeztem semmire. A gyilkosság előtt, amelyről semm­i­t sem tudok, nem hipnotizált az öcsém. Együtt távoztunk el hazul­ról, de a­z uttcán egy szót sem vál­tottunk egymással. Ha Ernő ek­kor, amikor az utcán mellé sem haladt, hipnotizált, vagy­­ szugge­­rált, akkor kétségtelenül tudtom nélkül vagy akaratom ellenére te­hette sisak. Amikor régebben elal-­ fatott, mindig az én beleegyezé­semmel történt. A vizsgálóbíró ezután a másik Willenberg fiút, a húszéves Ernőt vitette maga elé. Ez már régeb­ben beismerte a rablógyilkosságot amelyet azért követett el, hogy a gyilkosság napját követő huszadik születésnapján pénze legyen mu­latósra. Willenberg Ernő ezúttal, anélkül, hogy kérdezték volna, ú­s testvérbátyjáról kezdett beszélni és a következőket adta elő: — László bátyám ott volt a tra­fikban, de neki a legkisebb köze sincs a gyilkossághoz, ő mindig az én szuggesztív befolyásom alatt állott. Nem közönséges hip­notikus erő van bennem és akkor is hipnotizáltam. Én már régeb­ben különleges hipnotizáló készü­léket szerkesztettem. A médium fejére szíjazatot alkalmazok. A­­szijazaftnak a homlokrészére pe­dig egészen apró villamoslámpa van ráerősítve, amelyet meggyúj­­tok. Mihelyt a médium a szeme előtt lelógó lámpába néz, hipnoti­kus álomba merül. Bátyámnál ez­­a készülék felesleges volt, mert ő:­, mint nagyon alkalmas médiumot kézsimitással és szúrós rátekintés­­sel is tudtam hipnotizálni. Már­cius elsején is hipnotizáltam, anél­kül, hogy tudott volna róla és út­közben beleszuggeráltam a követ­kezőket: „Végig jössz velem! Be­­megysz a trafikba és cigarettát Vásárolsz! Amikor utánad me­gyek, rögtön távozol, becsukod a­ trafik külső vasajtaját és a két aj­tó között vársz rám!“ Így is tör­tént minden. Én leütöttem az öreg trafikost és elvettem hatszázöt­­ven­ezer koronáját. A trafikból ki­lépve észrevettem, hogy baj van, egy cselédleány trafitt üt. Erre bá­tyámat, aki még hipnotikus álmá­ból, amelybe ejtettem, nem ébredt fel, elfogták a trafik előtt, a mi­n­­­d­enképen ártatlan. A két testvér aligha beszélhe­tett össze egymással, mert a gyil­kosság óta a törvény értelmében teljesen el voltak különítve és még csak nem is látták egymást. Minthogy családjukban sok volt az elmebajos, a védőügyvédjük előterjesztésére és az ügyészség indítványai következtében a vizs­gálóbíró elrendelte a két testvér el­meállapotának törvényszéki orvo­si vizsgálatát, amelyet dr. Minich Károly és dr. Németh Ödön or­vosprofesszorok fognak végezni a gyűj­tőfogház melletti törvényszé­ki megfigyelőintézetben. Ennek során elsősorban a t akarják meg állapítani, hogy fantasztikus mesé­ről, vagy szinte páratlan krimi­­nál-patológiai esetről van-e só?. OBOIOKOIOIOIOBORp Nász a Purgly-családban. (Purgly Emil főispán leányának esküvője) Ara­d társadalmát közelről ér­deklő fényes esküvő volt tegnap a Magyarországhoz tartozó Batto­­nyán. Purgly Emil Volt aradme­­gyei földbirtokos és jelenlegi csa­­nádmegyei főispán Emilia nevű leányát vezette oltárhoz a hatito­­nyai templomban Szentmiklóssy Andor alkonzul. Az esküvő, ame­lyen ,a család tagjain kívül nagy és előkelő közönség vett részt, fé­nyes külsőségek között folyt le. A polgári ■ kötést Tarnay Ivor, Csa­­nádmegye alispánja végezte, az egyházi esketést pedig dr. Glatt­­felder Gyula, a Csanádi egyház­megye püspöke ponti­fikál­ta. Az egyházi szertartás után a me­gyés püspök magas szárnyal­ás­t beszédet intézett a fiatal párhoz. A menyasszony tanúja Purgly­­Já­nos volt, a vőlegényé pedig gróf Wickenburg Márk. Koszorúsleá­­nyok voltak: Purgly Mária rés Nettstein Vilma, vőfélyek báró Urbán Pál és Purgly Lajos, az uszályhordozó apród pedig ifjabb Purgly János volt oiaaoBOiosoioío^oífcso'OíoioioioiOíoi Aradi színészek az Seresület fennmaradásáért. Bizalom dr. Janovics Jenőnek:: Az aradi színtársulat rendkívüli közgyűlése. Az­­aradi színészek­ ma délelőtt rendkívüli társulati gyűlést irtot­tak, amelyen Ladiszlay József el­nökölt, a jegyzői teendőket pedig dr. Buja Sándor karmester látta el. A rendkívüli társulati gyűlés összehívására az szolgáltatoa al­kalmat, hogy a dujt ’(kolozsvárii színészek táviratilag összehívták’ az Erdélyi és Bánsági Szülés­z­­egyesü­lés rendkívüli közgyűlését, amelyre meghívták a színi áramla­­tok delegátusait. Az egyesület rendkívüli közgyűlése e hónap id­én lesz és ezen fognak állást foglalni­ a színészek az Egyesület feloszlatása ügyében. Az aradi színészek mai társulati gyűlésén megjelenít: Szetul­ey Mi­hály is, aki a következő szava­kat intézte a színészekhez: En niem mint a­z igazgató megbízottja, hanem mint működő tag Jelentem miéig köztelek. Azt hiszem, felesleges bővebben fes te­hetnem, hogy mit jelent rátok néz­ve az Egyesület. "Azt indítványo­­zom, mondjátok ki egyhangúlag, hogy­ kíván­j­átok az Egyesület fennmaradását és további műkö­dését, mert egyed­ül az Egyesület­ben van meg az az erkölcsi ga­rancia, am­ely anyagi és szociális exisztenciátokát biztosíthatja. In­dítványozom továbá, mondjátok ki egyhangúlag, hogy bizalmat sza­vaztok dr. Janovics­­Jenőnek, aki oly sokat tett a színészek anyagi és szociális érdekében. Szendrey Mihály indítványát a színtársulat tagjai egyhangúlag el­fogadták, a határosa­tott Jegyző­könyvbe foglalták és kivonatban megküldik az Egyesületnek. Ez­után a kolozsvári rendkívüli köz­gyűlésre kiküldendő két delegátus megválasztására került a sor. A színtársulat tagjainak­­nyomó többsége dr. Buja Sándort­­és Sí­pos Zsigmond­ot választotta meg s ezzel mandátumot adott nekik, hogy az Egyesület rendkivüli köz­gyűlésén az aradi színtársulatot képviseljék. Részt vesz még Arad­ról a nagyjelentőségű közgyűlé­sen Szendrey Mihály is, aki mint az Egyesület alelnöke hivatalból jelenik meg. A rendkívüli társulati gyűlés foglalkozott még a vasárnapi park ünnepélylyel és elhatározta,­ hogy a társulat a pénz kezelésével és az elszámolásokkal Farkas Ferenc hírlapírót bízza meg, akii a meg­bízatást elfogadta a­C5*OBOSC5»OIOBOJO Moldék sza­badlábrahelyezése a vádtanács előtt. "(Az ügyészség a kérvények eluta­sítását kéri. — Patrubán vasúti főfelügyelőt elhelyezték Aradról.) Mold József és társai — mint jelentettük -- többszöri elutasítás után ismét szabadlábrahelyezés iránti kérvényt nyújtottak­ be a vizsgálóbíróhoz, aki az iratokat véleményezés végett az ügyész­séghez tette át. Az ügyészség Mold és társai további fogvatar­­tását kéri.. A véleményezés indo­kolása elmondja, hogy a terheltek ellen több vádat emeltek, amelyek beigazolás esetén hosszú fegyház­büntetést kaphatnak és mivel Ma­gyarországon rokonaik vannak, szabadlábrahelyezésük esetén szö­késüktől lehet tartani. Moldék sza­­badlábrahelyezése ügyében a vád­tanács fog dönteni Moldovan Sib­vius vdr. törvényszéki elnök elnök­lete alatt.­­ Patrubárt Gergely vasúti főfel­ügyelőt, akit a legfelsőbb fegyel­mi bizottság Mold József volt fő­felügyelő ügyében a nyomozást és a vizsgálati vezetésével bízott meg és aki hosszú hónapok óta telje­síti ezt a megbízatását, hirtelen áthelyezték Clujra (Kolozsvárra). A főfelügyelő áthelyezése a hold­­ügy vizsgálatának befejezését nagyban megnehezíti, mert a fő­felügyelő részt vett állandóan a nyomozás és a vizsgálat lefolyta­tásában. Patrubán főfelügyelő mun­katársunknak kijelentette, hogy Sluji (kolozsvári) székhellyel to­vábbra is ellátja megbízatását. DiOIOBOIOBOIOIOIO Gyomorharatnál, májbetegségek­­nél, epeköveknél a FERENC JÓZSEF, keserűviz használata gyakran rend­id Sík&áteM tesa. V’ .

Next