Aradi Közlöny, 1923. július (38. évfolyam, 141-165. szám)
1923-07-01 / 141. szám
n ARABI KÖZLÖNY. 1923. július 1. A vagyont elkobzó törvény. (dr. k. z.) A napokban minden – részletesebb kommentálás nélkül ismertettük a parlament június hó 6-án –tartott ülésén megszavazott azon törvényt, mely a Romániával háborús • állapotban volt államok polgárai javainak, jogainak és érdekének visszatartásáról és felszámolásáról szól, cikkünk nyomán széles vita indult meg és számos kérdést intéztek hozzánk, hogy váljon ez a törvény vonatkozik-e a volt osztrák-magyar állampolgárokra, helyesebben azoknak Románia területén levő vagyonára és különösen vonatkozik-e azon polgároknak itt levő vagyonára, akik a békeszerződésben biztosított joguknál fogva régi, magyar állampolgárságukat fenntartották.A törvényt előkészítő rendelet hiányában egyedüli magyarázó jogforrásként a különböző békeszerződések nyújtanak csak a döntésre alapot. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a békeszerződés csak úgynevezett kerettörvény, vagyis csupán kereteket szab, konstitutió jellege nincsen és a megszabott kereteken belül a szerződőállamoknak — a kifejezett tilalmak fenntartásával —diszpozíció szabadságuk megvan. Bizonyítéka enneképpen a szóban forgó kérdésben a békeszerződésnek ezen kifejezése: „a felszámolás az érdekelt szövetséges vagy társult állam törvényeinek megfelelően fog történni“, ami kétségtelen bizonyítéka a szerződő állam diszpozíciós szabadsága fenntartásának. A Versailles-i— német-franciai — békeszerződésre való hivatkozás nem lehet helytálló, mert ott a német állampolgároknak a frankfurti béke előtti és utáni vagyonszerzése és az optálás módja dönti el a kérdést. Nekünk kizárólag a trianoni békére kell és lehet hivatkoznunk és ennek alapján kell és lehet megoldanunk a hozzánk intézett kérdéseket. A békeszerződés IV. cikke alatt a korábbi ellentétes rendelkezéseket fenntartva a szövetséges és társult hatalmak fenntartják maguknak azt a jogot, hogy visszatartsák és felszámolják mindazokat a javakat, jogokat és érdekeket, amelyek a békeszerződés hatálybaléptekor a régi Magyarország állampolgárainak vagy az általuk alakított vagy ellenőrzött társaságok tulajdonában vannak. Ez a rendelkezés, valamint a most meghozott törvény azon intézkedése, mellyel a csatolt területekre kifejezett és határozott rendelkezéseket tartalmaz, arra enged következtetni, hogy a vagyonok visszatartása és felszámolása a volt Magyarországnak Romániához csatolt területein levő azon vagyonokra is vonatkozik, melyek magyar állampolgárok tulajdonát képezik és valóban a Versailles békeszerződés és annak legutóbbi a jóvátétel érdekében történt végrehajtása zár alá vételekkel, felszámolásokkal és visszatartásokkal kapcsolatban szintén ezen jogot látszik biztosítani. Egy tény a különböző békeszerződések egybevetése és tartalmuk összefüggése szerinti olvasása alapján kétségtelen:" különbség nem tehető azon magyarok között, akiknek állandó tartózkodási helyük a meghagyott Magyarország és így régi állampolgárságuk nem vitás és azon magyarok között", akiknek állandó tartózkodási helyük Románia és így a magyar állampolgárságot csak a békeszerződésben megállapított nyilatkozattal tartották fent, mert nem kétségtelen, hogy ez a nyilatkozat csupán az állampolgárság elvesztésének és megszerzésének közjogi szabályait magyarázza. A békeszerződés 63. cikke határozottan megállapítja a régi magyar állampolgárságukat fenntartó egyéneknek azt a jogát, hogy megállapított időn belül magukkal vihetik vám- és illetékmentesen ingó vagyonukat és „jogukban áll megtartani ingatlanaikat a másik állam területein, melyben megelőzőleg laktak.“ A 250. cikk kifejezetten rendelkezik", hogy a magyar állampolgároknak vagy a magyar állampolgárok által ellenőrzött társaságoknak a volt osztrák-magyar monarchia területén fekvő javai, jogai és érdekei nem esnek a békeszerződés IV. cikkében meghatározott lefoglalás vagy felszámolás alá. Ezzel a két törvényhelynek elfogulatlan magyarázata azt bizonyítja, hogy a magyar állampolmotoi Qnoioniongion gázoknak, tekintet nélkül arra, hogy optálás útján szerezték az állampolgárságot, nem foglalhattók le azok javai, jogai és érdekei, melyek a volt Magyarország területén vannak és kétségtelenné teszi azon felfogás helyességét, mely szerint csak azok a vagyonok és vagyoniérdekeltségek szempontjából áll fenn a lefoglalás, melyek a régi Románia területén vannak és magyar állampolgárok tulajdonát képezik. Ezen felfogás helyessége mellett szól egyébként a békeszerződés 232. cikkének j) pontja is, mely Magyarország kötelezettségévé teszi állampolgárainak a szövetséges vagy társult országokban levő javaik, jogaik vagy érdekeik felszámolása vagy visszatartása által okozott kártalanítását, ami ismét csak a zlétyi Romániában levő vagyonok elkobzása mellett bizonyít. Meggyőződésünk, hogy amint a valorizáció kérdésében, úgy ez alkalommal is a bucureşti érdekelt körök ezt a súlyos problémát megvilágításainak és érveléseinek ...- ján a magyar kisebbségre kedvező megoldás alapjává fogják tenni papioaoioioioioid 50 cm. Terjedelmesebb vagy törékeny 75 cm.-mal több.Palesztinába küldött csomagokon értékbevallást nem lehet feltüntetni. 1 Kg.-ig4.30 frank, 5 Kg.-ig 4.70ft. az illeték. (Kit mond szerződés ?) a béke fii azon voltam hát, hogy szabályszerű házzaságot kössek, teljesen az ottani szokások szerint. A legfontosabb hamar megtörtént, a megegyezés a nászajándékok felől közbenjárok útján, de nem ám az apával, mert annak semmi beleszólása nincs, hanem az anyával, aki itt az igazi jogos családfő. De még ezzel se magával, hanem az ő jogán a fiútestvéreivel, az anyai nagybátyákkal. Mert itt nem a férfi után igazodik a család, hanem az anya után. A lakodalom délelőttjén követség vitte az én nászajándékaimat. Három eleven disznó, azután balta, nagy kés, kis kés, gyaluvas, nagy vasszeg, mindenből három, ugyanennyi font dohány. E kincstömeghez az örömapának osztakozó társai voltak, a két sógora, kiknek még hozzá elsőbbségük van a választásban. Délután az apa elhozta két nagybátyjával a menyasszonyt, s akit az egyik bátya rángatott előre, mert annak nem illik magától egy lépést se tenni, csak tenyerével kifelé fordított keze fejével fedte el szégyenlősen a szemeit. De nem lett volna Éva lánya, ha ujjai közt ki ne kukucskált volna. A négyből álló lakodalmas népség sorba állt hol a ház verandáján és mintegy jeladásra, egyszerre rákezdték a sírást. Helyesebben mondhtanám bömbölésnek. Jóideig szakadatlanul folytatta a két bátya meg az apa, kevesebb kitartással a menyasszony. Azután egyszerre mintha kettévágták volna, hirtelen abbahagyták. Ezzel a szertartásnak vége lett. Mindig kedves emlékezetemben maradnak a kis Madám Erpopesó. Mikor megtudta tőlem, hogy ő mosolyogva-nevetve szép, azután mindig olyan arccal fogadott. Csak olyankor duzzogott, mikor valami olyan etnográfiai tárgyat nem rejtettem el előle idejében, amit nőknek látni nem szabad. De európai ételekre nem bírtam rászoktatni, nem hagyta el nemzeti ételeit. Régen volt, talán nem is igaz volt. Et a veled maradtam volna, az idén ülhetnék meg ezüstlakodalmunkat. Ha most is úgy rámmosolyognál mint akkor, talán még azt megtenném a kedvedért, amire olyan sokszor kértél, hogy vágassam le a szakállamat. Magadhoz akarták fiatalítani. Sokan próbálják azt nálunk is az én korombeliek, édes, kedves, szende, kis harapiám, nem lehet azt egy pár szőrszállal eligazítani. Az idő eljár! A csomagforgalom. (Mennyit kell fizetni a külföldre?)A postavezérigazgatóság értesítése szerint Románia felvette a csomagforgalmat az összes európai államokkal (beleértve Oroszkországot is), valamint Ázsiával és az összes angol gyarmatokkal. Az új rendelet szerint minden egyes külföldre küldött csomagot kisérőlevéllel kell ellátni (177. számú minta.) A kisérőlevélhe 71 banis okmánybélyeg és 25—25 banis statisztikai és segélybélyeg ragasztandó. Csatolni kell azonkívül Vámbevallást is (185. számú minta.) A százötven centiméternél terjedelmesebb és a törékenynek jelzett csomagok magasabb illeték alá esnek. Az illeték aranyfrankban értendő, egy aranyfrank jontus elsei hatállyal negyven leónak felel meg. Alábbiakban közöljük azokba az utódállamokba szóló csomagok tarifáját, amelyekkel a közönség élénkebb összeköttetésben van.Ausztria: Rendes terjedelmű csomag öt kilogrammig súlyilleték: 1.97 fr. 300 aranyfrank bevallott érték után 15 dm., vámbevallási illeték 50 dm. Terjedelmesebb vagy törékeny csomagok után öt kilogrammig 2.55 fr. Pótilletékek ugyanazok. Magyarország: Rerfees csomagok*5 kg.-ig 1 fr., 300 aranyfrank bevallott értél után 10 cm., vámbeváltás 50 cm. Terjedelmesebb vagy törékeny 50 cm.mal több. Csehszlovákiábaés Jugoszláviába ugyanennyi. Németországba rendes terjedelmű csomag (fenti sorrend szerint) 2 fr., 15 cím., 'OBOHOBOieJBOBOlOlCD Éjszakai harc banditákkal. 'Agyonlőtték a banda Három tagját. 'Bucurestiből jelentik: Besszarábia keleti részének lakosságát már hónapok óta nyugtalanítja egy rablóbanda, amelynek tagjai éjnek idején csajkákon lopóztak át a Dnyeszteren Ukrajnából, s a beszszarábiai lakkosságot állandóan rémületben tartották. Különösen Cirkámban és környékén működtek ezek a banditák, akinek üldözése folyamán két tiszt, Mihailescu százados és Mohonea főhadnagy áldozatul is estek. A besszarábiai csendőrség parancsnoka végül is erélyes intézkedésre szánta el magát. Parancsot adott, hogy a banda tagjait akár élve, akár holtan kézre kell keríteni. Egy csendőrcsapat éjnek idején gépfegyverekkel és gránátokkal felfegyverkezve, rajvonalban felállott a Dnyeszter partján, Poenea környékén. Tegnap éjszaka egy órakor csajka tűnt fel a Dnyeszter vízén, amely Ukrajna felől a besszarábiai partok felé közeledett A csendőrség azonnal megindította a gépfegyvertüzet, de nemcsak a csajkát vették célba, hanem a folyó ukrajnai partját is, mert gyanúsították, hogy a banditák a parton segédcsapatokat hagytak hátra. Feltevésükvalónak bizonyult.