Aradi Közlöny, 1924. január (39. évfolyam, 1-22. szám)

1924-01-01 / 1. szám

n^hn ijf'Viijviiir^pi^ közege 1924 janüSr t . '‘mtssasmsaf. Banki! az elmúlt üzleteiről. (Milyen volt a forgalom, milyen lesz az osztalék?) M­ukatársiaik megkérte az ara­­di bankiga­zgatókat, hogy tetőze­tük ezévi üzleti forgalmáról és­ a várható osztalékról nyújtsanak­ né­mi tájékoztatót, a nagyközönség részére. A­ kapott nyilatkozatok a következők: Adám­ György,­ ­az aradi Victoria takarékpénztár vezérigazgatója a bank üzletévé­­ről a­ következőket mondotta: —­z A Victoria Takarék és Hitel­intézet üzletforgalm­a­ a múlt évi­hez arányítva nagyon kevés emel­kedést mutat. Ezt a pénzhiánynak tudom be, amely különösen az utóbbi hónapokban rendkívül érez­teti határt . A felek lassan kive­szik belé’&comáhym&, mert szük­­ségük’ van a pénzre, a nagyobb tőkések pedig rövidlejáratu köl­csön üzletekkel foglalkoznak és igy a pénzintézetek forgalmát csök­kentik. A­ jövő évi osztalék össze­ge még t­em alaku­t le, annyit azonban kijelenthetek, hogy a múlt évi 16 tejes csatlalé­k már biztosít­va van." Detrtsch Károly, az­ Aradi Központi Takarékpénztár vezérigazgatója röviden­ a követ­kezőket mondatta a­z üzletév ered­ményéről és forgalmáról. — A forgalom élénk volt és az eredmény elégítő. A pénzhiány hatását természetesen mi is káro­san­ ér­zi­ük. Faragó Rezső, az Aradi Általános Takarékpénz­tár vezérgazgatója nyilatkozata szerint así. i&íW forgalm­ra. az év ir­ásocPTi , eg­yre fokozottabb mérvben érezhető perszüke kétségtelenül hatással volt mindazonáltal a forgalom nem maradt az előző évi mögött. A devizaüzletet a március hava­­k­ban meghozott deviza­törvényben és az azt követő rendesekben­ fog­lalt korlátozások, azonkívül a kül­földi devizaközpontok által életbe­lépte­tett megszorítások befolyá­solták. A betét üzleti­fejlesztését vi­szont megnehezítette a pénzszűke és a pénznek drágasága. Az üzleti jövedelmezőség mindezen körülmé­nyek figyelembe vételével elég ked­­vező volt, azonban " az osztalék mérve felől ma még nem tudok" nyilatkozni. Fejér Gábor, az Erdélyi Hitelbank r­­t. vezér­igazgatója a következőképen nyi­latkozott: " Az egész országban érezhe­tő általános pénzhiány természete­sen intézetünk ügyvitelében is érez­tette hatását és bizonyos tartózko­dásra s fokozott óvatosságra kész­tetett bennünket. Megfelelő újabb összeköttetések létesítése valamint betevőinknek irántunk változatla­nul megnyilvánuló bizalma lehető­vé tették azonban számunkra, hogy nemcsak" régi klentélánk jo­gos igényeit tudtuk mindenkor ki­elégí­teni, hanem újabb ügyfelek bevonásával intézetünk üzletkörét jelentősen kibővíthettük. — Intéz­e­­tünk' ezen fejlődése a jelentéke­­nyen megnövekedett forgalomban 'és az 1923. évi üzleti eredmény­ben mutatkozik’, amely úgy anya­gilag mint erkölcsileg rövidenké­­pen kielégítő s amely körülmény az ezen üzletév­re eső osztalékban is előreláthatólag kifejezésre fog jutni. Fodor Gyula, az Aradmegyei Takarékpénztár vezérigazgatója az alábbiakban nyilatkozott­ a múlt évi forgalom­ról : " Az Aradmegyei Ta­­arék­­pénztár üzlete ebben az évben igen kielégí­tően fe­jlődött, különösen a mobil kihelyezések, a váltó, folyó­számla és deviza­hitelek, mcassek 'és 'átutalásod forgalma mu­tat erős növekedést. Az intézet évi nyere­sége a múlt­­évit meghaladja s az osztalék is előreláthatólag a mutt évinél magasabb összegben lesz megállapítva.­­Az Aradmegyei Ta­karékpénztár, amely a múltban erős jelzálog és zálogleveles tör­­­lesztéses köl­csön üzletet is folyta­tott, a megváltozott pénz- és üz­leti viszonyok folytán ezen üzlet­ágát fokozatosan liquidálja s a fő­­sulyt most s a jövőre nézve a mo­bil üzletágak intenzív fejlesztésé­re fekteti- Földes Soma, az­­Arad-Csanádi Gazdasági Taka­rékpénztár vezérigazgatója a pénz­intézet­ forgalmának jelentős nagy emelkedést­ről számolt be munka­társunknak:"­­ Az Arad-Csan­ádi Gazdasá­gi Takarékpénztár az előző évhez képest úgy forgalom vám ered­mény tekintetében emelkedést mu­tat. Az üzletév lezárásig, illetőleg a mérleg elkészítéséig még több mint egy negyedévünk van és így csak ezután fog az osztalékra való kilátás kiakikulni. Mindenesetre­­az­ ez évi osztalékunk jóval na­gyobb lesz mint az elmúlt évben, azonfór 20 lejt fizettünk részvé­nyenként a tula­j­donosoknak. Mint a mimden' 'gazdasági intézmény mi is érezzük a pénzhiány nyomasz­­tó hatását és ezért intézetünk for­galma a leg­utóbbi hetekben érthe­tően mérsékel­ődött. Az aradi fő­­intézetünknél , valamint a fiókinté­zeteinknél a betét­állományok en­nek dacára emelkedtek és így a kamatjövedelmünk jelentősen meg­­nagyobbodott. A költségeink is ter­mészetesen emelkedtek, mert a tisztviselői létszámot emeltük. Hargitay Bertalan, a Pesti Magyar Kereskedelmi­­Bank aradi fiókjának vezérigaz­­ga­tója az üzletév.. forgalmáról a következőket mondotta: — A pénzhiány rendkívül beu­­tólag hatott a pénzüzletekre. A forgalom ennek arányában csök­­kent. Az eredmény körülbelül ugyanannyi­ lesz, mint a­ múlt év­ben. Március óta, a devizajogok megvonása folytán a forgalomban visszaesés történt. Egyáltalán nem, vagy­ csak s­zórványos ese­­tékben folyósítottunk hiteleiket és törekvésünk csupán arra irányult, hogy a régi ragaszkodó feleink jo­gos­­igényért belégíthessék. Hehs B­a asz 'Aradi Ipar és Népbartk vezé­r­igazgatójának távollé­tében Tolmi­­z& igazgató­ nyilatkozott az ez évi üzletév forgalmáról. — A forgalomra­­nézve termé­szetesem kihatással volt a nagy pénzhiány, mégis jóval nagyobb az ezévi üzleté­vünk forgalma mint az eternit évben. Eredmény tekintete van­ sémi Miét­­tafog ásóid­­vajunk és kjelenthetem, hogy az ezévi osztalék nagyobb lesz 15 lejnél, mint amennyit tavaly fizet­tünk részvén­yes catkind!

Next