Aradi Közlöny, 1924. március (39. évfolyam, 46-70. szám)
1924-03-01 / 46. szám
Arad, XXXI., évi 46. szám. Arad lej. 1924. március 1. Szombat Szerkesztőség Arad, A cser-palota. Kiadóhivatal Bu ív. Regele Ferdinand ZIt (József főhercscg*ut.) (Aradi Nyomda Vállalat.) frrgő nyeka: Közlöny, Arad Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. *. ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN Egész évre......... ... 600 Le, Két évre ......... ... 300 Lei Negyed évre .........150 Lei Havonta ... ... ... 50 Le' Himteeek díjszabás szerint Megjelenik naponta reggel. Egyes szám ára 3 is], vasárnap 4 éj. Bucureştiben 50 hallva több. Drágult a piac. (Felháborító áremelések.) (Sajót hidósitónktól.) Az általánosainkon vélt olcsóbbodás helyett a mai arab piac horribilis drágulásával hozott meglepetést a közönségnek. Az élelími szerárusok minden alkalmait megragadnak, ami ürügyül szolgálhat az ardragitásoknak. A mai nagy havazást szintén ürügyül használták fel arra, hogy különösen az aprójószág árakat ötven-hatvan százalékkal megdrágítsák. Egy közepesen kövér libáért, amelyre még eddig nem volt példa, '480 lejt 'kértek. Egy pár tyúkért száznyolcvan lejt követeltek a vásárlóktól. Egy csirke, amely egy héttel ezelőtt harminc-harmincöt lej volt, ma’ hatvan-hetven lejbe keröl'. A hatóságokegyelőre tehetetteníil 11- ‘jamik a lelkiismeretlen árdrágítókkal szemben, mert attól félnek,'gy ha az áraikat maximálják, eltűnik az élelmiszer a piacról. Ezt a kofák is nagyon jól tudják és ha a piaci biztos arra figyelmezteti őket, hogy olcsóbban árusítsanak, azzal fenyegetőznek, hogy nem jönnek többé áruikkal a piacra. Bebizonyított tény, hogy az árdrágításokat nem a termelők, hanem a közvetítő kofák idézik elő. A város ugyan szigorít intézkedéseket tett a közvetítő kereskedelem meggátlására, azonban azt az intézkedést úgy játsszák ki, hogy kiutaznak falvakra és ott vásárolják össze az élelmiszereidet. Ha véletlenül egy termelő jön az áfájával a piacra, az árdrágító kofáik valósággal terrorizálják őket, hogy árujukat szintén olyan drágán adják el, mint ők. A termelőik természetesen szívesen mennek bele a kartellbe, mert a közönség árujukat bármilyen drágám is megvásárolja. Az azonban probléma marad, hogy a fixfizetésses hivatalnokok mikor juthatnak ahhoz a szerencséhez, hogy ők is megfizethessék a felháborító nagy árakat. Vádak a Banca Romaneasca ellen (Hogyan buktatta meg a liberális párt as Averssen-kormányt» — A Kamara izgalmas ülése.) Bucurestiből jelentik. A Kamara tegnapi ülésének kiemelkedő momentuma Madgearu parasztpárti képviselő interpellációja volt az Universul egyik legutóbbi számában megjelent cikk miatt. A cikkben egy mérnök elmondja, hogy külföldön tartózkodása alkalmával egy röpirat jutott a kezébe, amely kompromiit áljó az országra és amelyet szerinte egy nagy bucresti pénzintézet terjesztett át külföldön. Madgearu előveszi a Viitorul tegnapi számát, amelyből miniszteri nyilatkozatot olvas fel, hogy a bank vezetői ellen eljárást fognak indítani és ellenük szigorú intézkedéseket foganatosítanak. — Az inkriminált brosúrát megszereztem — mondotta — és meggyőződtem arról, hogy az nem más, mint a Banca Romaneasca elmúlt évi mérlege francia nyelvre lefordítva, amely részletesen tárgyalja Románia múlt évi gazdasági viszonyait. A bank mérlegét Bratianu Vintila ésDuca miniszterek is aláírták. Kérdem, milyen intézkedéseket fogazatosít a kormány most, amikor már ismeretes a pénzintézet neve és különös nem milyen büntetésben részesíti annakvezéreit, mikor azok között a kormány két tagja is szerepel. Bratianiu Vintila azonnal szólásra emelkedik és kijelenti, hogy a brosúra eredete két évvel ezelőtti. Amikor két évvel ezelőtt az Averescu kormány volt uralmon, a Banca Romaneasca a mérleget magyarázó szövegben ecsetelte az ország szomorú gazdasági helyzetét. Azóta eltelt két év és Románia gazdasági helyzete lényegesen megjavult. Szemére veti Madgrearunak, hogy az ügyből személyes kérdést akar csinálni és azt igyekszik rábizonyítani a bankra, hogy románellenes porpagandát fejt ki. Madgearu tiltakozik az ellen, hogy a liberálisoknak lehessen akármilyen eszközöket igénybe venni, ha ellenzékben vannak. Bratianu Vintila irónikus hangon a következőket mondja: — Válaszom rövid lesz. Mi támadtuk az Averescu kormányt és, támadásunknak megvolt azeredménye, mert megbuktattuk Averescut. Önök támadnak bennünket, de eredménytelenül. ciárisi no fi, párisi erporcs&R. (Miért szépek a párisi asszonyok? — Nők akik garzonétetet élnek. — A párisi őrizettek és midinettek.) Azok, akik a Sdavie Parisienne színes illusztrációiból ismerik a párisi nőt, vagy a külföldi turnékat csináló mezítelen revük brettlijéin üdvözlik őket véresre tapsolt tenyerekkel, hamiskás mosollyal a bajusz alatt intéznek teli egy csapásra mindem párisi nőt és esküt mernek tenni arra, hogy a világ legbájosabb, legtökéletesebb teremtése a párisi nő, hogy a boulevardiákom az égnek földre szalott angyalai röpködnek karcsú bokákkal, apró, fehér kezekkel, csillogó szemekkel és körülöttük kábultan, szédültével, a szépségek és illászok rengeteg tömegétől megittastulva támolyognak a férfiak. Ez a nimbusz, amely alig ezerhétszázkilométernyire a francia fővárostól, körülövezi a párisi nőt, éppen olyan hamis, mint az a glória, amely a város fölött ragyog. Ez semmiesetre sem jelenti természetesen most már azt, högy a párisi nőkről, a párisi nők szépségéről alkotott vélemények egytől-egyik hamis pontból indultak ki. Nem, a párisi nők, szépeik, bájosak, idie nem szebbek és bajosabbak, mint a mi asszonyaink. — A francia, helyesebben ,a párisi pók szépsége nem a természet adta szépség, nem a test vonalainak hibátlansága, a forma, az alak tökéletessége, a párisi nőben a szépség a bicta mozdulatok graciozitása, az öltözködés rafinériája s amit talán először keltett volna említetni — az arc kendőzése, amelyben olyan tökéletes művész még a külváros legutolsó porontya is, hogy tanulhatnának tőle a metropolisok női fodrászai Ahogyan a párisi hő öltözködni tud, menni az uccálni, mozogni a társaságban, amennyi diliket, naffinériát ,ki tud sugározni önmagából, az megtanlhatatlan és utolérhetetlen művészet a világ minden más asszonya számára. És innen magyarázható aztán az, hogy még a rut arcú és az élet tavaszán túlhaladt párisi nő is szép,és kedves. Szinte furcsának és hihetetlen intek tűnik fel. Hogy itt Párisban, ahol kultuszt űznek a női test imádásából, elnézőek vagy közömbösek a romnák hibáival szemben, de megkövetelik, hogy a bőrt rózsaszínűvé varázsolja a festék, nagy és fekete legyen a szemöldök és az ajak olyan piros, mint a hasadt szív. Ahogyan feltűnést kelt nálunk a festett arcú nő, éppen olyan csodálkozó szemekkel nézik meg Párisban azt a nőt, aki nem pótolja azokat a színekéit,amelyeket a természet elfelejtett adni.• Hangsúlyozni ke® azonban ismételten azt, hogy ez a pótlás olyan precizitással, olyan traffinériával történik, hogy már láttam még párisi nőt, akinél a festett arc, a fejketérerajzolt szemöldök, a kipirosított ajak visszatetsző lett volna. A pucerájosnő, a rikkancsnő az uccián, a kávéházi tekarítónő, az áruházak, üzletek eHámisitlóllárnyai csakúgy a retiküljükben hordják a szépitőszerelő lelgész halmazát, mint az Opera páholyában illő nagykereskedő felesége, vagy az ucca könnyűvérü lánya. "Láttam már itt kis Szegény boltilányt, akinek ejgész gagyotta öt frank volt, ebédre megivott egy tejeskávét s mert közben észrevette hogy kifogyott az ajakírja, a legközelebbi üzletben könnyelmű tsacagással fizetett, ki három frankotaz új tubusért. Na és aztán, mintha ez volna a legtermészetesebb dolog a világon, mindjárt ott az üzletben a legelső tákor előtt elintészte mindazt, ami a mi asszonyaink legféltetteb toalett-titka, amiről a leselkedő szobalányok szoktak suttogva pletykálni. — A nő nem csinál ebből titkot, legyen az az uccu, a kávéház, a vendéglő, a színház, a villamos Vagy az autóbusz, mindenütt kinyílnak a női retikkilök, előkerül a festék, a púder, a tükör s néhány, fürge, ügyes mozdulat és újra friss, újra szép a párisi női arc. De nemcsak ezt a toalett-titkot viszi a nyilvánosság felé a párisi nő, hanem utcára viszi a szerelmet is. Amit háltunk a hálószobák süa fittis lefüggönyzött ablakai rejtenek fel, az itt a nagy nyilvánosság, előtt játszódik le. Este Hat Órá ifjítán, amikor az Üzletekben, irordáikbal, megsziüntik » munka, benn!