Aradi Közlöny, 1924. április (39. évfolyam, 71-92. szám)
1924-04-20 / 86. szám
Arad, XXXXL évf. 86. szám. Arad b). 1924. április 20 Vasárnap Arad, Kiadóhivatal Bulv. Regele Ferdinand 4/22. (József főherceg nr.) (Aradi Nyomda Vállalat.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad telefonazám Szerkesztőség 6a kiadóhivatal5. Aradi POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * Bi. OFSZ E T E erre .. FH érne Negyed évre Havonta IN ÉS VIDÉKEN : I M. 600 Le. . ... 300 Lej. . ... 150 Lej ... 50 Lej. díjszabás szerint, nik naponta reggel Egyes szám ára 3 lej, vasárud, 4 to). Bucureștiben S0 bánivá több. 'JJLEHETŐSÉGEK FEL®. Irta: FEJÉR GÁBOR, az Erdélyi Hitelbank R.T. vezérigazgatója. Husvétra igen értékes ajándékot kaptak Románia és Magyarország népei. A román—magyar egyezmény véglegesítését. E nagy fontosságú akta politikai jelentőségének méltatása más keretbe tartozik, itt e helyem csupán egyes gazdasági vonatkozásokban mutatkozó következményeivel óhajlíussik foglakozni. A békeszerződés létrejötte óta függőben maradt kérdések egész sorozatát rendezi véglegesen e megyegyezés, egyszers mindenkorra súlyos bizonytalanságokat szüntetvén meg. Ennek nagy horderejét elsősorban az mérlegelheti kellősen, akinek a gyakorlati gazdasági élet jelenségeivel állandó kapcsolata van rét, aki ennélfogva tapasztalásból tudja, hogy minden alapvető, céltudatos munkának menetét legveszedelmesebben zavarja a bizonytalanság. Íióhoz, úgy mint rosszhoz, ha azok határozott formában jelentkeznek, rövidbb. Hosszabb idő alatt alkalmazkodik a gazdasági élet — benne rejlő rugalmasságánál fogva — és felhasználva a kedvező adottságokat, nemkülönben leszámolva az elszenvedett bajokkal, új alkotó munkát tud kifejteni. Igazán bénító, hosszabb időre kiható stagnációt csak az állandó elintézetlenség érzése erőszakolhat lüktetésére, ami megakadályozza úgy a régebbi kezdeményezések végleges foganatosítását, amint természetszerűen gátat vet az új tervek megvalósításának. E szempontból mérlegelve a helyzetet, igaz örömmel kell üdvözölniünk" a most létesült államközi egyezményeket. Mindegyike kétségkívül igen nagy horderejű kérdéseket tisztáz és bizonyos, hogy az illető érdekeltségek nagy megnyugvással fogadják valamennyit. Megállapíthatjuk azonban, hogy e megegyezések közül legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot azok az intézkedések, amelyek a függőben maradt tartozások és követelések kiegyenlítésére vonatkoznak. Egyik legégetőbb és sürgős elintézésére váró kérdése volt ez ugyanis az elszakadt területek lakosságának. Igen jelentékeny vagyonrészek vannak ezáltal tértettségre kárhoztatva hosszú évek óta, mert a békeszerződés vonatkozó intézkedése fölöttébb labilis lévén, azt a felek mindegyike saját érdekében igyekezett magyarázni és így a kölcsönös kiegyenlítés folyton csak húzódott. Most, hogy az új megállapodások egyike e kérdést véglegesen rendezi és megállapít bizonyos határidők szerint igazodó kölcsönösen érvényes átszámítási kulcsot, remélhető, hogy a mielőbbi végleges ratifikálás megtörténtével elintéztelnek a régóta vajúdó elszámolások és eddig" tétlenségre kárhoztatott jelentésieibb tőkék fognak ismét az erdélyi gazdasági élet rendelkezésére áldani. Különös mértékben érzintő kérdésnek ez a megoldása az erdélyi pénzintézetek legtöbbjét. Nemcsak azért, mert igen számosan közülük még mindig jelentős összegeket követelnek budapesti összeköttetéseiktől és e leszámolás folytán új tőkéhez jutnak, hanem mivel e régi függő ügyeket aránytalanul kevesebb veszteséggel bonyolíthatják le. Az a megállapítás ugyanis, hogy az 1919 március 20-án túl létesült követelések kölcsönösen mai magyar koronában egyenlítendők ki, az erdélyi közönséget valószínűleg nemfogja jelentősebben érdekelni, mert a kommün kitörése után aligha volt számottevőbb összeköttetés Magyarországgal, a kommün levezetése után pedig az elszakadt részek már román imperium alatt állottak. E feltevésünket nagyjában igazolni látszik az a körülmény, hogy az Erdélyi Bankszindikátus, amely legalább félig-meddig tájékoztató statisztikai adatokkal rendelkezik, adatgyűjteménye alapján a tárgyalásokat folytató román bizottságnak — értesülésünk szerint — a végleges szövegezésben el is fogadott határozataikkal nagyjában azonos javaslatokat tett. Kétségkívül általános megnyugvást kelt tehát mindkét ország lakosságában az, hogy ilyen nagy horderejű kérdéseket békésen, kölcsönösen előzékeny megegyezéssel intéztek el és az első nagyjelentőségű lépés megtétele után jogosan remélhető, hogy ezt nyomom- követi majd a román-magyar kereskedelmi szerződés megkötése is, amely a közvetlen szomszédságban álló két országnak nyilvánvaló és tagadhatatlan gazdasági egymásrautaltságát intézményesen rendezni fogja. A zavartalan gazdasági kicserélődés lehetősége kétségkívül igen előnyösem hatna mindkét állam ipari és kereskedelem életének fellendítésére. — Országunk nagy természeti kincseinek megfelelőmértékben való kihasználása könnyebben válhatnék ez esetben tehetővé és az egész gazdasági életnek ilytenmódon való meg Lapnok mai száma 24 oldal. A régi Aradról. — Húsvét alkalmából. — Irta : Csiky Károly. Ma a kereszténység legmagasztosabb ünnepét üljük, a Megváltó feltámadásának emlékünnepét, a kikelet, az anyatermészet feltámadásának emlékét, amikor a borongós tél zord fagyának olvadásakor az első mosolygó, verőfényes nap szórja reánk éltető sugarait. Már a régi pogányság is a tavasz eljöttével, a ködös, mostoha tél bucsuzásakor hozta áldozatait a felsőbb hatalomnak a virágok takaríásáért. A germán mitológia egyik szép alakja Ostara, a tavasz istennője s ünnepe Ostaraünnep (Ostem) a virulásnak indult erdőkben és ligetekben áldozatokkal szenteltetett meg. A húsvéti piros tojások ajándékozásának szokását is megmérhetetlen távolban kell keresni. Erre a szokásra nézve igen eltérőek a vélemények. Én, — mint afféle örmény ember, — az örmények világ teremtési regéjét fogadom el mely a következő : — Az örökkévaló láthatatlan istenség, akit csak a szellem érhet föl, egy gondolatával megteremtette a vizet. A vizbe oltotta a teremtés magvát, ami a nap ezernyi sugarához hasonlitaban csillogást tojássá lett. A tojásban keletkezett az istenember. Sok millió év után feltörte a tojást, amiből a világ lett. A tojás felső részéből keletkezett az ég, az alsó részéből a föld, a sárgájából a nap, a fehéréből a hold és a csillagok. A föld a víztől elvált, kétfelé osztotta önmagát és egyik fele a férfiaknak, a másik fele a nőknek adott életet. Hagyományok alapján a tavasz ünnepének reggelén az örmények a „megszületés, a keletkezés és a felébredés“ emlékére tojásokkal ajándékozták meg egymást. Jézus vallásának elterjedése után olyan nagy mérveket öltött, hatása olyan mélyrenyúló volt, hogy az ősök hagyományait nagy részben feledtette, de a régi ünnepi szokásokat az üdvözítő egyház győzelmes meghonosodása sem tüntette el. Ami azonban az egyháznak nem sikerült, sikerült annak a bizonyos átalakulási folyamatnak, amely a nagy világháború befejezése után annyi mindent felforgatott, megváltoztatott és a poézist is, amit a húsvét magával hozott, letörölte. Ennek az átalakulási folyamatnak következményeképen a közélet Aradon is gyökeresen átalakult és ezzel kapcsolatban a régi aradi húsvéti szokások és mulatozások is eltűntek A régi Arad lakossága az ünnep előnapját és az ünnep első napját az ájtatosságnak szentelte, ünnepi díszbe öltözötten vándorolták be a templomokat, ahol a megváltó sírját virágok és mécsesek ezrei vették körül. Továbbá gondoskodtak a már előre elkészített sonkáknak, báránysülteknek, kalácsoknak, tojásoknak, tormának és a sónak a beszereléséről. Az ünnep második napján azután megélénkült a városliget, a nagyerdő, az egész Hegyalja kirándulóhelyei, a gyoroki virágos bokrokkal, a tavasz virágaival és madaraitól ellepett Kecskéshegy, a vadregényes és sziklabércek között fekvő világosi vár környéke, amelynek lábánál terül el az a síkság, amely 1848-ban csatatér volt, szent csatatér, mert szabadságért harcoltak rajta és a szabadság haldokló kezéből itt csavarták ki a fegyvert. A mezei virágokkal borított és a természet szépségeiben, gazdag, kies kladovai völgy, a radnai zárda, ahol ennek műveit és jóttevő szerzetesei szívesen mutatják meg a zárda ritkaságait és szépségeit; de rendszerint a legnépesebb volt a solymosi országszerte híres várrom, amely valaha igen erős lehetett és dacolva az idő viszontagságaival, még ma is jó állapotban van. Egy erős kősziklán áll. A Maros, amely a hegy lábainál folyik a legsebesebben, a vár bevételét lehetetlenné tette. A vár körül pompás vidék terül el, a kilátás minden képzeletet felülmúl, az ember az ezeregyéjszakának valamelyik tündérmeséjébe képzeli magát. De nemcsak ezeken a kirándulóhelyeken töltött meg minden zugot a vidám tréfálkozó zsivaj és a poharak csengése, hanem a Hegyalja szívélyes vendéglátó komáit is. Mindenütt, — hegyen-völgyön — szentelt sonkával, báránysüsttel, kalácsokkal, tojásokkal és hegyaljai nemes nedvekkel megrakott asztalok várták a kirándulókat. Mindenfelé kedélyes vidámsággal folyt a mulatozás, mígnem a lemenő napsugár aranyozta meg a láthatárt. Most, hogy a múltat látom képzeletemben felém mosolyogni, felélednek emlékemben azok a szívélyes, vendéglátó kromák : Mittelmann Feraie, Andrényi Károly, Szalay Károly, báró Bánhidy Albert, Dániel Kálmán, Nachtnébel Ödön főmérnök paulisi, Csernovits Péter, Nikolits Döme, Ottrubay Károly, Kresztics Döme, Bőcs Rezső, Bisztriczky József ménesi, Laczay József, Péterffy Antal Avarffy Géza, Simon Jenő, Mittis József, Sármezey Ákos, Dományi József gyorokiFábián László, Dratzay Zsiga Probe Vilmos, Pozsgay Lajos és Kabdebó Miklós kuvini, Soltz Gyula, Bittó Károly, Kászonyi János,