Aradi Közlöny, 1924. szeptember (39. évfolyam, 187-209. szám)
1924-09-02 / 187. szám
2 K07190N . Titkok a Marson. Van-e élet a rejtelmes bíborcsillagon? — Legendák a Marslakó „Numikró!“. Sok keserűsége és csalódása mellett megvolt az emberiség egyik legnagyobb lángelméjének, Keplernek az a világraszóló nagy, elégtétele. Kopernikus heliocentrikus rendszerének mikéntjei a bolygók pályájának fmegállamlásával kimutatói. Kopernikus a naprendszer szerkezetének micsodáját, Kepler a Mikéntjét és végre Newton* a gravitatio felfedezésével a miértjét állapította meg. Kepler örök dicsőségű nagy felfedezését pedig Tycho de Brahe bőséges megfigyelési anyagának felhasználásával a Mars bolygónállapította meg s ez szolgált alapul az ■ismeretes Kepler-féle hármas törvénynek a bolygó csillagok mozgásáról. Kepler óta a mai napig számos csillagász foglalkozik a Mars rejtelmes bolygóval, de a laikus közönséget is ingerli annak a kérdésnek tárgyalása, hogy közelebbi szomszédunkon laknak-e élőlények vagy, sem a Mars bolygó pályájának excentricitása 0.093, a Földé pedig 0.016, tehát jóval megiyultabb az előbbinek elliptikus pályája, mint az utóbbié. A keményre főtt tojás hosszában metszve mutatja a hátánknál ajk szűkebb vagy távolabb voltát amihez hasonló helyzetekbe kerül hozzánk a Mars 2 évi 48 napi és 23 órai, a. n. synodalis keringésével. Mint ismeretes, augusztus 23-ikán a században lehetséges 55 millió kilométeres legközelebbi helyzetbe került a Mars a Földdel. Nálunk mostanában 8 óra tájban kel föl, s a nyugaton tündöklő Jupiterrel egész éjjel látható mint szép, vörös csillag. Megfigyelését kissé befolyásolja a láthatár közeli párás levegője, mert nyári oppozícióban van a Nappal.•Ha télien volna az oppozició, akkor magasabban s így tisztábban látszanék, mert akkor az ekliptika mélyebb részén látszik a Nap, amely vele ellentétes helyzetben van pppoziciókor. •A Mars különben fél olyan nagy mint a mi Földünk' s két holdacs- Icája van, a hadistent követő Phobos és Déknos, a rettegés és Irrodat szellemét képviselve. Igen kicsinyek, átlag 8 kilométer átmérőjek s az egyik egy Mars-nap alatt kétszer kerüli meg főbolygóját nyugaton kelve s keleten lenyugodva. Levegője igen ritkás s a tárgyak ott háromszor könynyebbek mint a Földöm. Schiaparelli szabályos vonalakat fedezett fel 1877-ben, a Marson s azóta állandó vizsgálat tárgya, lazai föltevés, hogy e vonalak ér- , Reimes lények által készített csa- t Somák volnának. Számos térként van már e csata ma-rendszernek, de igem sokan optikai csalódásnak tartják ez ábrákat. A H. I. Kramatzki , csillagász által fölvett 1922. évi oppozíciós térképen, láthatón rajzok az utóbbi véleményt támogatják. A Mars klímájáról dr. Milinkovics belgrádi tanár közölt tanulmányt, amely szerint levegője kisebb méretű a mienknél s hogy abban a dinamikus váltakozások gyengébbek, mint nálunk. A Mars sarkai az évszakok szerint hóval vagy csak erős dérrel borított s ezek között csak a déli sark hava olvad meg, az északié soha. Ott az aequaforon az átlagos hőmérséklet —3°, 50° szélességnél — 27°; a sarkokon —52° Celsius. Az átlagos hőmérsék — 15° C. de tengerei, amik még vannak, még sincsenek befagyva, mert mint bepárolt maradványok nagy sóstartalmuak s ilyen oldat, mint tudjuk, csak — 22°-nál fagy meg. Ege felhőtlen s igy nappalai aránylag melegek, de éjjelei irtózatos hidegek. És ha ezen adatok a lakhatóságot még nem zárják ki, annyit láthatunk belőlük, hogy ott a mieinknél más életföltételek léteznek. A Marsbeli fantasztikus élet leírása ,a regények közé tartozik, ahová mi nem óhajtunk elkalandozni. Aki azonban eziránt is érdeklődik, olvassa el Kurd Lassiwhitz két kötetes regényét -s ott bámulatos technikai tudással megalapozott idillieket talál a noétikusan bájos Marslakó „Numék“ról. (Véga.) helyről még nem erősítették meg, de miután a budapesti rendőrség az Erzberger-ügyben nagyon titkolózik, nagy a valószínűség hogy a két bajor fiatalember Újvidékről jelentett kalandos szökése , fedi a valóságot Bulgáriába szöktek az Erzberger-gyilkosok. A két tétényi bajor kalandos menekülése a Danán. — Budapest helyett Bulgáriában akarnak letelepedni a titokzatos gyilkosok. (Budapest, szeptember 1.) Erzberger gyilkosainak magyarországi bujkálásáról, majd nyomtalan eltűnésérőll mostrendkívül érdekes adatok kerültek nyilvánosságra. Tudvalevő dolog, hogy Nagytétényen a már elfogott és letartóztatott Förster-Schulzen kívül még két bajor fiatalember tartózkodott, akik itt Schneider Henrik és Mayer Konrád név alatt éltek, de akikről kiderült, hogy tulajdonképpen Thylessen Henrikkel és König kapitánnyal, Eszberger miniszter gyilkosaival azonosak. A két bajor, amint most a budapesti rendőrség hitelesen megállapította, megszöktek Budapestiről Amikor Schulzet Nagytétényben elfogták, bejöttek Budapestre, hol egy minisztériumi tisztviselő rejtegette őket a lakásán pár napig. Majd vásároltak egy sportüzletben egy gumani csónakot, hamis igazolványokat szereztek, beültek egy autóba, leutaztak Bajára és ott beszállva a gummi csolnakba, lefelé eveztek a Dunán. A továbbiakat újvidéki tudósítónk a következőkben jelenti: Az újvidéki Danubius evezősegylet az elmúlt napokban két bajor fiatalembert látott vendégül, akik gummicsomákon jöttek. A bajorok azt mondották, hogy sportemberek és a Duna forrásától indultak el három hét előtt cselnakjukkal és le akarnak evezni a Duna torkolatáig, majd onnan Konstantinápolyig. Útjukról sporttudósításokat küldenek német sportlapoknak, írásaikat az újvidéki evezősök rendben találták és a merész sportolók még azt is elmondották, hogy útjukban semmiféle zavaró incidens nem történt, csupán Bezdánnál, a Duna magyar szakaszán lőttek rájuk a magyar Határőrök. A két bajor Újvidéken már Lukas György müncheni mérnök és Heinrich Károly müncheni asztromónus néven szerepelt. Az újvidéki vendégszerető sportegylet elhitte a naiv mesét és a l£ét gyilkos bajor tovább folytathatta útját. Hírek szerint a Magyarországból menekült bajorok végcélja Ruszcsuk, ahonnan Szófiába akarnak menni, mert itt biztonságban hiszik magukat. Az érdekes híradás .hivatalos 1924 szeptember 2. Jubiláló aradi tűzoltók. A kilencvenéves aradi önkéntes tűzoltó testület. — Istentisztelet, diszközgyűlés, ünnepi gyakorlat. —* Megalakult a vármegyei tűzoltó-szövetség. (Saját tudósítónktól.) Az „Aradi Önkéntes Tűzoltókar“ jubileumi ünnepsége vasárnap folyt le. Szombaton este és éjjel, valamint vasárnap reggel egymásután érkeztek meg a vidéki testületek és kiküldöttek. Erdély és Bánság tűzoltói oly nagy számban jelentek ■meg, hogy a reggeli gyülekezés alkalmával alig fértek el a tűzoltó laktanya udvarán. Délelőtt kilenc órakor kezdődött meg az imporzáns felvonulás, mely festői képet nyújtott. A menet élén haladt a lipovai (lippai) tűzoltózenekar, utána az aradi testület kiérdemesült, valamint alapító és pártoló tagjaiNedelcu Miklós dir. városi tiszti ügyész, tűzoltósági elnök vezetésével, majd az összes tűzoltótisztek következtek. Hatalmas oszlopot alkottak a megjelent összes testületek tűzoltói, legelői kilencven éves tépett zászlajával a jubiláló aradi tűzoltók Záray Jenő parancsnok vezetésével. Követték őket a lipovai (lippai), az aradi „Astra“ és Textilgyári, aradgáji, Araduknoui (ujaradi), zaderlaci (zádorlaki), vingai, sannicolaumarei (nagyszentmiklósi), periaanosi (perjámosi), guttembruni (hidegkúti), nádiaci (nagylaki), san tanai (szentannai), ghioroci (gyoroki), radnai, sannicolau mici (kisszentmiklósi), ineui (borosjenői), petroşani (petrozsényi), sibiui (nagyszebeni), carei-marei(nagykárolyi), satu-marei (szatmári), timişoara (temesvári), detrai, cermeii (csermői) tűzoltók. A hatalmas menet a gör. kel. katedráiknál állapodott meg, hol misét hallgatott, majd a Str. Eminescu (Deák Ferenc-utcán) át a Flórián kápolnához mentek, ahol Szikra Lénárd róm. s kath. plébános ünnepi misét szolgáltatott, melynek végeztével papi ornátusában a kapulna bejárójánál a tűzoltókhoz szölet, lelket gyönyörködtető lelkesítő beszédet intézett. Ezután a menet megindult, s a Bulv. Reg. Marián (Andrássy-téren) a vármegyeháza előtt tisztelgett, majd felvonult a városháza emeleti közgyűlési termébe, ahol a díszközgyűlés folyt le, amelyen Arad város képviseletében Stefaniut Sabin főjegyző vett részt. A közgyűlést Nedelcu Mikós dr. elnök nyitotta meg, utána Záray Jenő parancsnok történelmi visszapillantást vetett a jubiláló kar kilencvenéves múltjára, míg Szarim László titkár lelkes szavakkal üdvözölte a kar megjelent kiérdemesült öreg tagjait, közöttük Sztankovits Milos ny. főparancsnokot, akiket a jelen voltak nagy ünneplésben részesítettek. A díszközgyűlés után a városi és vármegyei tűzoltószövetség alakuló közgyűlése következett. Az elnöki megnyitó után Záray Jenő parancsnok, v. megyei járási tűzrendészet .felügyelő ismertette a megalakulás szükségességét, példákkal igazolta a milliárdos állami és magánjavak pusztulását, mit csak jól szervezett tűzoltósággal lehet megakadályozni. Egyhangú határozattal kimondották a szövetség megalakulását, s annak vezetőségét ugy alakították meg. Elnök: Lazár Ágoston dr. vármegyei alispán, alelnökök Nedelcu Miklós dr., városi ügyész* Suciu Traian főszolgabíró, főtitkár Záray Jenő, jegyző Zsák András, pénztáros Szarka Lászlóts Záray parancsnok indítványára Károly trónörökös őfenségét, a szövetség védnökét és Mocsonyi Antal fővadászmeistert, a szövetség elnökét a közgyűlés táviratilag üdvözölte. A vármegyei szövetségi szabályzat ismertetése után a gyűlés véget ért. Délben a „Fehér Kereszt “-ben 200 terítékes bankett ,volt, melyen a vendégeket Záray parancsnok üdvözölte, majd Demidior carei-marei (nagykárolyi) parancsnok, Brandt István, Fekete Péter (Salonta-mare), Csenikey Károly (Aradul-meu) tartottak beszédet. Délután 4 órakor a tűzoltólaktanyában kezdetét vette a jubileumi gyakorlat. A város részéről megjelent Stefanut Sabin, Dolga Imre, s a nagyszámú előkelő közönségtöltötte meg a fentartott helyeiket. Több iskolaszerelést és mintagyakorlati őrt mutattak be Haller Imre szakaszparancsnok vezetésével az aradi tűzoltók. Igen tetszett a közönségnek a fecskendő egyéni szerelési, valamint a rohammászási verseny. Az előbbiben Rácz János, Kelle Béla és Torna János, az utóbbiban, amely elég izgalmas, volt, Borbély, Kálmán, Popovity Iván és Rácz János nyertek értékes díjakat. A két komplikált támadási és életmentési gyakorlatot Záray Jenő parancsnok vezette, majd ezután a városi tűzoltóság Mihajlovits Gyula parancsnok vezetésével az Imperatul Traian (Attila)téren a vendégtűzoltóknak bemutatta az autó fecskendőt. Este a Fehér Keresztben társasvacsora volt, amely alkalom, mai ünneplés keretében adták át az aradi önkéntes tűzoltók Nedelcu dr. elnöknek a hatalmas fénykapcslót. A jubileum alkalmával a karbon előléptetés is volt. Má »I