Aradi Közlöny, 1924. szeptember (39. évfolyam, 187-209. szám)

1924-09-02 / 187. szám

2 K07190N . Titkok a Marson. Van-e élet a rejtelmes bíborcsilla­­gon? — Legendák a Marslakó „Nu­­mikró!“. Sok keserűsége és csalódása mellett megvolt az emberiség egyik legnagyobb lángelméjének, Keplernek az a világraszóló nagy, elégtétele. Kopernikus heliocentri­kus rendszerének mikéntjei a boly­gók pályájának fm­egállam­lásával kimutatói. Kopernikus a naprend­szer szerkezetének micsodáját, Kepler a Mikéntjét és végre New­ton* a gravitatio felfedezésével a miértjét állapította meg.­ Kepler örök dicsőségű nagy felfedezését pedig Tycho de Brahe bőséges megfigyelési anyagának felhasz­nálásával a Mars bolygón­­állapí­­totta meg s ez szolgált alapul az ■ismeretes Kepler-féle hármas tör­vénynek a bolygó csillagok moz­gásáról. Kepler óta a mai napig számos csillagász foglalkozik a Mars rej­telmes bolygóval, de a laikus kö­zönséget is ingerli annak a kér­désnek tárgyalása, hogy k­öze­­lebbi szomszédunkon laknak-e élő­lények vagy, sem a Mars bolygó pályájának ex­centrici­tása 0.093, a Földé pedig 0.016, tehát jóval megiyultabb az előbbinek­ elliptikus pályája, mint az utóbbié. A keményre főtt tojás hosszában metszve mutatja a há­tánknál ajk szűkebb vagy távolabb voltát ami­hez hasonló helyzetek­be kerül hozzánk a Mars 2 évi 48 napi és 23 órai, a. n. synodalis ke­ringésével. Mint ismeretes, au­gusztus 23-ikán a században lehetséges 55 mi­llió kilométeres legközelebbi helyzetbe került a Mars a Földdel. Nálunk mostanában 8 óra táj­ban kel föl, s a nyugaton tündök­lő Jupiterrel egész éjjel látható mint szép, vörös csillag. Megfi­gyelését kissé befolyásolja a lát­határ közeli párás levegője, mert nyári oppozícióban van a Nappal.­­•Ha télien volna az oppozició, ak­kor magasabban s így tisztábban látszanék, mert akkor az eklipti­­ka mélyebb részén látszik a Nap, amely vele ellentétes helyzetben van p­ppoziciókor. •A Mars különben fél olyan nagy mint a mi Földünk' s két holdacs- Icája van, a hadi­stent követő Pho­bos és Déknos, a rettegés és Irro­dat szellemét képviselve. Igen ki­csinyek, átlag 8 kilométer átmérő­jek s az egyik egy Mars-nap alatt kétszer kerüli meg főbolygó­­ját nyugaton kelve s keleten le­nyugodva. Levegője igen ritkás s a tárgyak ott háromszor köny­­nyebbek mint a Földöm.­­ Schiaparelli szabályos vonala­kat fedezett fel 1877-ben, a Marson s azóta állandó vizsgálat tárgya, laz­ai föltevés, hogy e vonalak ér- , Reimes lények által készített csa- t Somák volnának. Számos térként­­ van már e csata ma-rend­szernek­, de igem sokan optikai csalódásnak tartják ez ábrákat. A H. I. Kra­­matzki , csillagász által fölvett 1922. évi oppozíciós térképen, lát­ható­­n rajzok az utóbbi véleményt támogatják. A Mars klímájáról dr. Milinkovics belgrádi tanár kö­zölt tanulmányt, amely szerint le­vegője kisebb méretű a mienknél s hogy abban a dinamikus válta­kozások­ gyengébbek, mint ná­lunk. A Mars sarkai a­z évszakok szerint hóval vagy csak erős dér­rel borított s ezek között csak a déli sark hava olvad meg, az északié soha. Ott az aequaforon az átlagos hőmérséklet —3°, 50° szélességnél — 27°; a sarkok­on —52° Celsius. Az átlagos hőmér­­sék — 15° C. de tengerei, amik még vannak, még sincsenek be­fagyva, mert mint bepárolt ma­radványok nagy sóstartalmuak s ilyen oldat, mint tudjuk, csak — 22°-nál fagy meg. Ege felhőtlen s igy nappalai aránylag melegek, de éjjelei irtózatos hidegek. És ha ezen adatok a lakhatóságot még nem zárják ki, annyit láthatunk belőlük, hogy ott a mieinknél más életföltételek léteznek. A Marsbeli fantasztikus élet leírása ,a regények közé tartozik, ahová mi nem óhajtunk elkalan­dozni. Aki azonban eziránt is ér­deklődik, olvassa el Kurd Lass­­iwhitz két kötetes regényét -s ott bámulatos technikai tudással meg­alapozott idillieket talál a noétiku­­san bájos Marslakó „Numék“­­ról. (Véga.) helyről még nem erősítették meg, de miután a budapesti rendőrség az Erzberger-ügyben nagyon tit­kolózik, nagy a valószínűség hogy a két bajor fiatalember Újvidék­ről jelentett kalandos szökése , fedi a valóságot Bulgáriába szöktek az Erzberger-gyilkosok. A két tétényi bajor kalandos menekülése a Danán. — Budapest helyett Bulgáriában akarnak letelepedni a titokzatos gyilkosok. (Budapest, szeptember 1.) Erz­­berger gyilkosainak magyaror­szági bujkálásáról, majd nyomta­lan eltűnésérőll most­­­rendkívül érdekes adatok kerültek nyilvános­ságra. Tudvalevő dolog, hogy Nagytétényen a már elfogott és letartóztatott Förster-Schulzen kí­v­ül még két bajor fiatalember tar­tózkodott, akik itt Schneider Hen­rik és Mayer Konrád név alatt él­tek, de akikről kiderült, hogy tu­lajdonképpen Thylessen Henrik­kel és König kapitánnyal, Eszber­­ger miniszter gyilkosaival azono­sak­. A két bajor, amint most a budapesti rendőrség hitelesen meg­állapította, megszöktek Budapestiről Amikor Schulzet Nagytétényben elfogták, bejöttek Budapestre, hol egy minisztériumi tisztviselő rej­tegette őket a lakásán pár napig. Majd vásároltak egy sport­üzlet­ben egy gumani csónakot, hamis igazolványokat szereztek, beültek egy autóba, leutaztak Bajára és ott beszállva a gummi csolnakba, lefelé e­veztek a Dunán. A továb­biakat újvidéki tudósítónk a kö­vetkezőkben jelenti: A­z újvidéki Danubius evezős­­egylet az elmúlt napokban két ba­jor fiatalembert látott vendégül, akik gummicsom­ákon jöttek. A bajorok azt mondották, hogy sport­emberek és a­ Duna forrásától in­dultak el három hét előtt csel­­nakjukkal és le akarnak evezni a Duna torkolatáig, maj­d onnan Konstantinápolyig. Útjukról sport­­tudósításokat küldenek német sportlapoknak, írásaikat az újvi­déki evezősök rendben találták és a merész sportolók még azt is el­mondották, hogy útjukban semmi­féle zavaró incidens nem történt, csupán Bezdánnál, a Duna magyar szakaszán lőttek rájuk a magyar Határőrök. A két bajor­ Újvidéken már Lukas György müncheni mér­nök és Heinrich Károly müncheni­ asztromónus néven szerepelt. Az újvidéki vendégszerető sportegy­­let elhitte a naiv mesét és a l£ét gyilkos bajor tovább folytathatta útját. Hírek szerint a Magyaror­szágból menekült bajorok végcél­ja Ruszcsuk, ahonnan Szófiába akarnak menni, mert itt biztonság­ban hiszik magukat. Az érdekes híradás­ .hivatalos 1924 szeptember 2. Jubiláló aradi tűzoltók. A kilencvenéves aradi önkéntes tűz­oltó testület. — Istentisztelet, disz­­közgyűlés, ünnepi gyakorlat. —* Meg­alakult a vármegyei tűzoltó-szö­vetség. (Saját tudósítónktól.) Az „Ara­di Önkéntes Tűzoltókar“ jubileumi ünnepsége vasárnap folyt le. Szom­baton este és éjjel, valamint va­sárnap reggel egymásután érkez­tek meg a vidéki testületek és ki­küldöttek. Erdély és Bánság tűz­oltói oly nagy számban jelentek ■meg, hogy a reggeli­ gyülekezés alkalmával alig fértek el a tűzoltó laktanya udvarán. Délelőtt kilenc órakor kezdődött meg az impo­­rzáns felvonulás, mely festői képet nyújtott. A menet élén haladt a li­­povai (lippai) tűzoltózenekar, utá­na az aradi testület kiérdemesült, valamint alapító és pártoló tagjai­­Nedelcu Miklós dir. városi tiszti ügyész, tűzoltósági elnök vezeté­sével, majd az összes tűzol­tótisz­tek következtek. Hatalmas oszlo­pot alkottak a megjelent összes testületek tűzoltói, legelői kilenc­ven éves tépett zászlajával a jubi­láló aradi tűzoltók Záray Jenő pa­rancsnok vezetésével­. Követték őket a lipovai (lippai), az aradi „Astra“ és Textilgyári, aradgáji, Araduknoui (ujaradi), zaderlaci (zádorla­ki), vingai, sannicolau­­marei (nagyszentmiklósi), peria­­anosi (perjámosi), guttembruni (hi­degkúti), nádiaci (nagylaki), san­­ tanai (szentannai), ghioroci (gyo­­roki), radnai, sannicolau­ mici (kisszentmiklósi), ineui (borosje­­női), petroşani (petrozsényi), si­biui (nagyszebeni), carei-marei­­(nagykárolyi), satu-marei (szat­­mári), timişoara­ (temesvári), det­rai, cermeii (csermői) tűzoltók. A hatalmas menet a gör. kel. kated­ráiknál állapodott meg, hol misét hallgatott, majd a Str. Eminescu (Deák Ferenc-utcán) át a Flórián kápolnához mentek, ahol Szikra L­énárd róm. s kath. plébános ünne­pi misét szolgáltatott, melynek vé­geztével papi orná­tusában a kapul­na bejárójánál a tűzoltókhoz szö­let, lelket gyönyörködtető lelkesí­tő beszédet intézett. Ezután a me­net megindult, s a Bulv. Reg. Ma­rián (Andrássy-téren) a várme­gyeháza előtt tisztelgett, majd fel­­vonult a városháza emeleti köz­gyűlési termébe, ahol a díszköz­gyűlés folyt le, amelyen Arad vá­­ros képviseletében Stefaniut Sabin főjegyző vett részt. A közgyűlést Nedelcu Mik­ós dr. elnök nyitotta meg, utána Záray Jenő parancs­nok történelmi visszapillantást ve­tett a jubiláló kar kilencvenéves múltjára, míg Szarim László titkár lelkes szavakkal üdvözölte a kar megjelent kiérdemesült öreg tag­jait, közöttük Sztankovits Milos ny. főparancsnokot, akiket a jelen voltak nagy ünneplésben részesí­tettek. A díszközgyűlés után a vá­rosi és vármegyei tűzoltószövet­­ség alakuló közgyűlése követke­zett. Az elnöki megnyitó után Zá­­ray Jenő parancsnok, v. megyei járási tűzrendészet .felügyelő is­mertette a megalakulás szükséges­ségét, példákkal igazolta a milliár­dos állami és­ magánjavak pusztu­lását, mit csak jól szervezett tűzol­tósággal lehet megakadályozni. Egyhangú határozattal kimondot­ták a szövetség megalakulás­át, s annak vezetőségét u­gy alakították­ meg. Elnök: Lazár Ágoston dr. vármegyei alispán, alelnökök Ne­­­delcu Miklós dr., városi ügyész* Suciu Traian főszolgabíró, főtit­kár Záray Jenő, jegyző Zsák An­drás, pénztáros Szarka Lászlót­s Záray parancsnok indítványára­ Károly trónörökös őfenségét, a szövetség védnökét és Mocsonyi Antal fővadászmeistert, a szövet­ség elnökét a közgyűlés távirati­­lag üdvözölte. A vármegyei szö­vetségi szabályzat ismertetése után a gyűlés véget ért. Délben a „Fehér Ke­reszt “­-ben 200 terítékes bankett ,volt, melyen a vendégeket Záray parancsnok üdvözölte, majd Demidior carei-marei (nagykáro­lyi) parancsnok, Brandt István, Fekete Péter (Salonta-mare), Csenikey Károly (Aradul-meu) tar­tottak beszédet. Délután 4 órakor a tűzoltólaktanyában kezdetét vet­te a jubileumi gyakorlat. A város részéről megjelent Stefanut Sabin, Dolga Imre, s a nagyszámú előke­lő közönség­­töltötte meg a fentar­tott helyeiket. Több iskola­szerelést és mintagyakorlati őrt mutattak be Haller Imre szakaszparancsnok ve­zetésével az aradi tűzoltók. Igen tetszett a közönségnek a fecsken­dő egyéni szerelési, valamint a ro­hamm­ász­ási verseny. Az előbbi­ben Rácz János, Kelle Béla és To­rna János, az utóbbiban, amely elég izgalmas, volt, Borbély, Kál­mán, Popovity Iván és Rácz­ János nyertek értékes díjakat. A két komplikált támadási és életmentési gyakorlatot Záray Jenő parancs­nok vezette, majd ezután a városi tűzoltóság Mihajlovits Gyula pa­rancsnok vezetésével az Imperatul Traian (Attila)­téren a vendégtű­z­oltóknak bemutatta az autó fecs­kendőt. Este a Fehér Kereszt­ben társasvacsora volt, amely alkalom, mai ünneplés keretében adták át az aradi önkéntes tűzoltók Nedel­cu dr. elnöknek a hatalmas fény­­kapcs­lót. A jubileum alkalmával a karbon előléptetés is volt. Má­ »I

Next