Aradi Közlöny, 1925. november (40. évfolyam, 235-259. szám)

1925-11-01 / 235. szám

KOZVÁNY Németország januárban lép be a Népszövetségbe (Róma, október 31.) Kormánykörök véleménye szerint Németországnak a Népszövetségbe való belépése, jövő év januárra biztosítottnak látszik. Januárban ugyanis Sciaroja elnöklése alatt rendkívüli ülésszakra hívják össze a népszövetségi tanácsot. A Népszövetség elhatározta, hogy, az állandó tanácsban Németország számára helyet biztosít, elutasította azonban a német nyelvnek hivatalos nyelvként való bevezetése érdekében, a Népszövetség titkárságához beadott német kérelmet. Csökkent az aradi házasságok száma. Zavaros a fiatalok állampolgársága. Miniszteri engedély révén tudnak megesküdni a katonaviselt legények. (Saját tudósítónktól.) A városháza ünnepélyesen díszes esketési termében nagyon elcsöndesedett az élet. A nászpárok részére odakészített piros bársony trónusok szomorúan ásítanak. Papp Gyula anyakönyvezető dolga erősen megfogyatkozott mert egyre kevesebben szánják rá magukat hogy összekapcsolják az életüket Napokig rá sem nyitják az ajtót az anyakönyvvezetőre, ha csak tanácskérés okából nem, vagy szomorú bejelentés miatt avagy, ha családi szaporulat adódik elő, de ennek is letűnőben a divatja. A készséges Papp Gyula bácsi hellyel kínál. Nem minden szándékosság nélkül kínálgatja a vőlegényszéket, de húzódozom a nagy, megtiszteltetéstől, nekem már volt részem benne éppen elég. Jó lesz a plüss nélküli karosszáik is. Ahogy magy lassan megindul a beszélgetés, ki vallja a derék öreg úr, hoigy mostanában erősen meggyérült a házasságkötések száma. Még két év előtt 476 párt adott össze szüretig az anyakönyvvezető, addig tavaly már csak 444 pár szánta rá magát a rózsaláncok fölvételére, az idén meg egyenesen elkémítő a csökkenés. Az idén január óta mindössze 373 házasságot kötöttek ebben a nagyvárosiban. Hogy miért ez a nagy húzódás a házasság boldogságától, arra nehezen akar választ adni az anyakönyvvezető úr. Hát Istenem, nehéz az élet, a súlyos megélhetési viszonyok, meg aztán — nincs mit tagadni — az erkölcsök is meglazultak ma. Igaz lesz ez mind, de mintha egyéb okok is volnának, amiket gondosan kerül az öreg úr. Másfelé kell menni, hogy, a talán legfontosabb okokat megkeressük. Kiderül, hogy még ebbe is belejátszik a politikai. A sokat vitatott állampolgársági kérdésnek nagyon is fontos szerepe van a házasságkötéseknél és ekérdés körül uralkodó zavarok lágyban hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre csökken a házasságkötések száma. A kapcsolat nagyon egyszerű. Csak román állampolgársággal bírók köthetnek külön miniszteri engedély nélkül házasságot. Haaz egyik fél külföldi, akkor már miniszteri beleegyezés kell az egybekeléshez. Mivel pedig mindenkit idegen állampolgárnak tekintenek, aki nincs benne az állampolgárok lisztájában, sokan találják szembe magukat a házasságkötésnél evvel a bajjal. Hiszen százával vannak itt született, mindig itt élt fiatalok, akik a katonaságnál szolgáltak, mikor az öszszeírás történt. Számos aradi fiatalember, de leány is volt kénytelen távolban munkát keresni. Mire most hazajöttek, akkorra ipar össze volt állítva a liszta, amelyből őkbenformán kimaradtak. Ezek aztán csak úgy esküdhetnek meg, ha tetfen engedélyt kérnek a minisztertől- Nincs rá panasz, megadja a miniszter a legtöbb esetben az engedélyt, de ez idő és pénz kérdése. Ha nem viszik el személyesen a kérvényt Bucurestibe, akkor sokáig tart az elintézés, már pedig a tapasztalat azt müató, hogy ha már elhatároztatott a házasság, akkor jó azt mentol előbb megkötni, nehogy meggondolja magát a házasulomndó. Ha pedig személyesen viszik a (Saját tudósítónktól) A halottak, akiket pompázó, díszes fogaton, vagy egyszerű szerény kocsin visznek végső pihenésre, néha néha visszatérnek kisérteni az élők világába. Visszajönnek és fehér, vértetlen ujjjukkal vádolva mutatnak rá valakire, aki itt maradt: ő volt mindennek oka, ő küldött el a halottak birodalmába... Jó néhány hónapja annak, hogy Baráth Olga a szerelmes, szép leány és BacsillaÁrpád örökre bucsút mondtak az Élők! zajos forgatagának spihentek messze, künn a temetőben. Az egyik a város egyik végén, a másik a másikon alussza mély, el nem múló álmát s közéjük egy lüktető város ékelődött zajongó embertömegeivel. A napok múltak, a véres tragédia emlékei lassan kint eltűntek az emlékezetekből, hiszen minden napnak megvannak a maga eseményei, a maga szenzációi, amelyek kiszorítják, elhomályosítják, eltörlik az elmúltakat. És lassanként feledésbe merült a szép leány, a tragikus véget ért fiatalember, a dráma.. Most azonban hirtelen kiszáll néhány percre a némán nyugvó leány sírjából, kísérteni jött vissza, vádolni és fehér ujjával rámutatni egy ittmaradtra: — Ez volt az oka mindennek, ez ölt meg, ez kergetett a halálba. Nekem mennem kellett, ő ottmaradt és tovább él, mulat, kacag. De bűnhődnie kell, mert a bűnt bűnhődésnek kellkövetni!. Néhány nappal ezelőtt történt. A kis házban, ahol Baráth Olga édesanyja él, a leány visszamaradt dolgait nézegették át. Régi emlékek, régi arcok újultak fel s a szemeket elfutó könny néhány percre szinte eltakart három kicsiny borítékot, amely szerényen húzódott meg a ruhák, a régi holmik között. De azután szembeötlött s az érdekes, megdöbbentő titok napfényre került. Három levél volt, amelyet a szerencsétlen szerelmes leány írt valamikor halála előtt. Az egyik édesanyjának, a másik Bacsilla Árpád volt feleségének, a harmadik Mladin Jenő második kerületi rendőrkapitánynak volt címezve. És ott állott a három levél, mint mindannyi sírból felszálló kisértet, a kicsiny asztalon. Először az édesanyjához küldött levelet bontották kérvényt a miniszterhez, vagy kurírral küldik, az meg ezrekbe kerül és ez megint baj, mert a szegény fiataloknál szerelem csak találtatik, de pénz kevésbé. Ezért aztán gyakran megunják a sok és költséges utánjárást és vagy nem lesz a házasságból semmi, vagy — Istenem, meglazultak az erkölcsök... fel. Kevéssel halála előtt kelt a levéd és benne mély elkeseredés és életuntság sugárzott Azt írta a szép leány, hogy el kell mennie erről a szomorú földről, már nem bírja az életet, már nem viselheti el tovább a szenvedéseket és a halál nagyon csábítóan tárja ki feléje komor, gyászos karjait. Bocsánatot kér édesanyjától, ő nem akart neki bánatot okozni, ő nem akart semmi rosszat, csak neki akarnak rosszat az emberek. Ennyi az egész, néhány egyszerű, keresetlen szóban egy tragédia... egy véres színjáték előhangulata... A másik levél a rendőrkapitányé, már súlyosabb. A szép szőke Olga abban nem lemondóan kesereg, ott kemény, súlyos vádat emel a leány. A levél Mladin rendőrkapitánynak szól, az igazságszolgáltatás őrének és bűnért büntetést kér az általa vádolt fejére. Elmondja, hogy van valaki, aki él, aki vidám, aki elkeserítette minden percét és aki a halálba üldözte. Aki szinte kényszerítette arra, hogy eltávozzék innen egy rsendesebb birodalomba, ahol béke van és amelynek határán megtorpan, az üldöző s neare mer tovább menni. És neki el kellett mennie, de íme visszakiált a sírból: — Büntessétek meg azt, aki a halálba üldözött, mert bűnös ő. A levél meg is nevezi név szerint az általa vádolt személyt. A sírból felhangzó vád nem maradt nyomtalan; a rendőrség megindította a nyomozást s most gyűjtik a bizonyítékokat az ellen, aki a halálba üldözte szegény Borsik Olgát, aki okozta azt, hogy egy napsütéses nyári délután két puskagolyó dördült el egy kicsiny lakásban és két szerelmes ember vérbe borulva feküdt a szoba poros padlójára. Baráth Olga egy pillanatra visszaszáll a sírból — vádolni és büntetést követelni... Marosi Rudolf Baráth Olga vádol a sírból. Ki kergette halálba a szerencsétlen aradi urileányt Súlyosan vádoló levelet találtak a tragikus sorsú leány hátrahagyott írásai között. Az aradi rendőrség megindította a nyomozást. A szovjet követ diszzebéde. Párisból jelentik: Rakovszky, az új párisi orosz nagykövet diszebédet adott a szovjet kormánynak francia kormánytól való elismerése évfordulóján. A banketten részt vettek: Pavilevé miniszterelnök, De Monzie és Delbos miniszterek is. Briand külügymi 1925 november niszter gyengélkedésével mentette ki magát. A díszebéden Rakovszky nagykövet beszédében kijelentette, hogy valamennyi ország közvéleményében meggyökeresedett gondolat, hogy nem lehet addig Európa Világbékéjének megteremtésére gondolni, amíg a szovjet kor,mány nemzetközi problémák megoldásától távol tartja magát. Monzie miniszter válaszában leszögezte, hogy Herrot a szovjet kormány elismerésével óhajtotta eléni, hogy Ooroszország a Népszövetségben az őt megillető helyet foglalja el. Harcos ajándék kirit. Amikor a halál oldja meg a Vo.nyodalmas kérdést. (Saját tudósítónktól.) Különös hagyatéki ügyben tartott ma tárgyalást az aradi törvényszék felebbviteli tanácsa. Még néhányévvel ezelőtt özv. Dean Józsefnél az aradi megyei Govoldna község egyik jómódú földbirtokosnője elhatározta, hogy vagyonát egyik leányrokonának ajándékozza. A gyermektelen özvegy kívánságára a leány férjhez ment Csók Romulus községbéli földibirtokoshoz, s a házasságkötés során a vagyoni átruházásáról dr. Grozda közjegyző előtt szerződést kötöttek. A szerződés szerint a fiatal házaspár beköltözik az özvegy házába, s róla élete végéig gondoskodnak, az ő tudta és beleegyező, se nélkül sem edadni, sem elajándékozni, nem szabad az ingatlanokat. Az özvegy több rokonának nem tetszett, hogy akörülbelül háromnegyed millió lej értékű vargyánt ez az egy rokonkapja és intrikálni kezdték az özvegynél a fiatal házaspár ellen. Céljuk sikerült is. Néhány hét alatt az özvegy megbánta az ajándékozást és most már arra szerette volna kényszeríteni a házaspárt, hogy mondjanak le a szerződésben biztosított jogaikról. Amikor látta, hogy erre nem hajlandók, furcsa eszközhöz folyamodott. Csak Romulusz feljelentette a csendőrségnél, hogy a katonaságaiál nagyobb értékű holmit lopott és hogy távolléte alatt betört a szobájába és onnan is 4000 lejt vitt el. A nyomozás megindult, azonban semmi terhelő momentum nem merült fel. A fiatal házaspár számára azonban lehetetlenné vált az ottlakás és rövidesen el is költöztek. Ahogy a költözés megtörtént, az özvegy sorra elajándékozta értéktárgyait a többi rokonoknak, mire Csók Rombus pert indított az aradi törvényszéknél és kérte a szerződés értelmében az utólag történt ajándékozások megsemmisítését. Ítéletre azonban nem került a sor, mert közben özvegy Deák Józsefné meghalt és a fiatal pár az eredeti szerződés értelmében átvette a teljes vagyont. Tehát a mai tárgyalás tulajdonképpen csak formaság volt. Csók Romulus képviseletében dr. Stoiiescu aradi ügyvéd jelent meg a tárgyaláson. A törvényszék helyben hagyta az első fokú bíróság határozatát. Magyar nyelvünket védelmezi, aki új előzetőt szerez az ARADI KÖZLÖNY-nek .