Aradi Közlöny, 1926. március (41. évfolyam, 48-72. szám)

1926-03-02 / 48. szám

/ 2 * K­fi 7 T­ H­N­T Pirostól*« Bárdosba a Ritka természetű csoda az aradi piacon. (Saját tudósítónktól.) A min­dig szeszélyes, mindig kiszámít­hatatlan természet furcsán tréfál­ta meg­ ma az aradi kofákat. Hús­­vét messze van még és mégis pi­rostojást találtak ma az egyik ara­di kofaasszony kosarában. A bí­borvörös — persze nyers — tojást mint valami megmagyarázhatat­lan „csodát“ mutogatta a kuncsaf­toknak, akik közül egy se volt haj­landó a vérvörös tojást megvásá­rolni, noha a kofa nagyon szíve­sen szabadult volna az ördöngös jószágtól, amelyről szentül meg volt győződve, hogy nagy szeren­csétlenség, közeli h­áború előjele. A rejtélyes márciusi pirostojás híre csakhamar elterjedt és vol­tak, akik már azt is tudni vélték, hogy aki egy ilyen tojást, amely­ből állítólag már több darab van forgalomban Arad környékén , megeszik, annak örökre vörösek maradnak tőle a fogai. Minden népies babonának van valami pozitív alapja és ez az „alap“ talán ebben az esetben sem hiányzik. Eddig ugyan nem sike­rült megállapítani, hogy van-e Aradon vagy Arad környékén „pi­­rosfogú“ ember, de semmiesetre sincsen kizárva, hogy lehet. A pi­ros héjú tojás ugyanis nem „cso­da“, hanem meglehetősen ritka természetű tünemény, amelynek magyarázata az, hogy némely tyúk szervezetébe belekerül a por­firin nevű pigmentum (festő­anyag), amely aztán a tojások hé­ját is megfesti. országba szakadt magyar leány. A tárgyaláson tagadta, mintha sej­telme is lett volna arról, honnét éppe Pamarri a sok pénzt, fla­mard-t most lefejezik. Amikor a szép Lili elhagyta a tárgyalóter­met, Hainard soká nézett utána. Till nem nézett vissza. I szerelő® wickon­! Egy szép magyar leány miatt le­fejeznek egy francia rablógyil­kost. (Paris, március 1.) Melunban, Franciaországban, az esküdt­szék halálra ítélte André Ha­­mard-t, egy fiatalembert, aki meg­gyilkolta Ijaroy kisasszonyt s el­rabolt tőle egymilliókétszázezer frankot. A rablóit pénzt a­ fiatal­ember egy meluni leányra, Mát­­ray Lilire költötte. Leroy kisasszony a város vé­gén lakott egy villában, s noha 72 éves volt, egyedül lakott. A vén kisasszony mellett állandóan ott­­volt a töltött revolver, de Hamard ezzel is számolt. A gyilkosság le­folyását így mondta el: — Éjnek idején létrán mász­tam be a Leroy-villába, álkolccsal nyitottam ki az ajtót és beléptem a hallba. — Ki az? — kérdezte Leroy kisasszony, aki kezében revolvert szorongatva jött elém. — Fel a kezekkel! — kiáltot­tam reá, mire rám szegezte revol­verét, de megelőztem és belelőt­­­tem. Azután levittem a holttestét a pincébe és betakartam szénnel. Előbb kivettem zsebéből a kaszé szakulcsot és elvi­ttem az egész pénzét, egy millió kétszázezer frankot. A pénznek azonban két hét alatt a nyakára hágtam! A legtöbbet Lilire költöttem,, mert ezt a leányt igazán szere­tem, sőt nőül is akartam verni. Az első dolgom az volt, hogy villát bérel­jek és kelengyét vásároljak neki. Mátray Emilia, akit Lili néven­­becéztek Melunban, egy Francia-V Kenyérháborúság Aradon. Késhegyig menő harc dúl az aradi pékek között. (Saját tudósítónktól.) Beszá­moltunk legutóbbi számunkban ar­ról a harcról, amely az aradi pé­kek között dúl. Megírtuk ennek a harcnak az eredményét is, amikor a legutóbbi ármaximáló ülésen Leiher János, a bizottság pékipari szakértőjének javaslatára a bizott­ság egy fejjel leszállította az ösz­­szes kenyérfajták árát. Erre az­tán teljes szakadás állott be pék­körökben. Ma a pékek szindikátu­sának tagjai nagy küldöttségben jelentek meg az aradi városházán, ahol dr. Robu János főpolgármes­ter elé akartak járulni. Mivel azon­ban a főpolgármester Bucuresti­­ben van, helyettesét, Olariu Ist­ván városi titkárt keresték fel. Elmondották, hogy Leiher János bosszúból javasolta az árak leszál­lítását, mivel őt kiléptették a szö­vetségből s ez volt az utolsó bi­zottsági szereplése. De — mint mondották — Leiher tudatosan félrevezette a bizottság tagjait. Az eddigi utas az volt, hogy a kenyér ára egy lejjel alacsonyabb, mint a liszté s így semmi indoka nincs annak, hogy ez a differen­cia ezentúl két lej legyen a pékek hátrányára. Kérték Olariu titkárt, hogy méltányolja az aradi pé­kek kérelmét, hogy az árakat ál­lítsa vissza a régi nívóra s törölje el a maximáló bizottság legutóbb hozott határozatát. A városi titkár ígéretet tett ezirányban. Az ellenpárt tagjai persze ért­hető izgalommal fogadták a kü­l­­döttségjárás hírét. A szakadás köz­tük most már teljes, a Városi Ká­véházban volt pékasztal is két részre szakadt s a két párt tagjai külön-külön tárgyalják a kitört háborúságot. A Leiber elleni cso­port tagjai — hír szerint — a bizottsági szereplése miatt eljárást akarnak ellene indítani, hatóság félrevezetése t­mtén. Szak körökben s a fogyasztóközönség szkróbai nagy érdeklődés kíséri a késhegyig menő harcot s egyelőre nagy megelégedéssel vásárolja a közönség a harc folytán olcsóbbá vált kenyeret. Több pék ma dél­után az uj árak miatt felmondott személyzetének s arra készül, hoogy hoszünt­ese üzemét. Magyar szervezkedés Arad megyében. Megalakult a Magyar Párt pankotai és világosi helyi tagozata. (Saját tudósítónktól.) Nagy­szabású és széleskörű szervezke­dési akciót indított az aradi és arad megyei Magyar Párt vezető­sége, hogy a megyében élő min­den magyar ember a párt kötelé­kébe tartozzon. A Magyar Párt nagy célokat tűzött ki maga elé, amelyek megvalósítása teszi szük­ségessé, hogy minden magyar ember a Magyar Párt lobogója alá­­tömörüljön.­­ A magyarságnak együttes erővel kell törekednie a szabad nyelvhasználat és a sza­bad iskoláztatás jogainak kivívá­sára és arra, hogy megszerezze ugyanazokat a gazdasági és kul­turális jogokat s előnyöket, ame­lyek Romániában minden állam­polgárt meg kell, hogy illessenek. A város már megértette, hogy mennyire szükséges a magyar egység, az összetartás és együtt­­munkálkodás, s most a falvak né­pén van a sor, hogy egy akarat­tal csatlakozzanak a magyar ak­cióhoz. Az aradmegyei falvak­ban, mindenütt, ahol a Magyar Párt kiküldöttei megjelennek, lel­kesen tüntetnek a párt­egység mel­lett és örömmel vállalják magyar­ságukat. A megye magyar lakos­ságának tüntető lelkesedése tet­tel is párosul, mert minden arad­megyei magyar ember gondolko­zás nélkül lesz tagja a magyar tö­mörülésnek. Tegnap, vasárnap délután két népgyű­lést tartott Arad megyében a magyarság, Pankotán és Vilá­goson. A népgyűlésekre a Ma­gyar Párt központi vezetősége ré­széről Bérczy Lajos főtitkár, Ko­­csy Jenő titkár és Nagy Dániel a Magyar Újság szerkesztője, u­sz­tak ki. Bérczy Lajos főtitkár mindkét gyűlésen lelkesítő beszéd­ben vázolta azokat az okokat a melyek a szervezkedést szüksé­gessé teszik és ismertette a szer­vezkedés részleteit. A pankotai nép­gyűlés vasár­nap délután 2 órakor kezdődött a községháza nagytermében, ame­lyet zsúfolásig megtöltött a ma­gyarság tömege. Kócsi András korelnök elnöki megnyitójában bemutatta a Magyar Párt kikül­dötteit és Bérczy Lajos beszéde után a következő vezetőséget vá­lasztották meg: elnök: Földváry Gyula kerékgyártó, társelnök: Kocsi András mészáros, alelnö­­kök: Duffek János bádogos, Pfeifer János téglagyáros és Mol­nár József kereskedő, titkár: Kun Zoltán ev. ref. lelkész, jegyző: Kleindl Jakab tanító, pénztáros: Brummer János kádár, ellen­őrök: Wolf András csizmadia és Gáló János kereskedő, választmá­nyi tagok: Csontos István mészá­ros, Engelhart Jakab hivatalnok, Garlati János kereskedő, Gebey János kelmefestő, Hack Antal csizmadia, Hegyi János földmű­ves, ifj. Kayser Ferenc földbir­tokos, ifj. Lannert János gyáros, Márton Sándor kereskedő, Mé­száros András földműves, Nagy Dániel kerékgyártó, ifj. Németi Sándor mészáros, d­r. Rosty Re­zső ügyvéd, Schauer Károly kel­mefestő, Schmidt Mihály borbély, dr. Staubesandt Keresztély ügy­véd, Szabó Gyula kalapos, Szabó Lajos kefekötő, Újvári András napszámos, Varga Károly tanító, Wolf Péter csizmadia, Zimmer­mann János kocsifényező. A világosi magyarság népgyű­­lése a Polgári Társaskör helyisé­gében folyt le nagy érdeklődés mellett. Molnár Jakab bankigaz­gató mutatta be a Magyar Párt kiküldötteit és a népgyű­lés végén t | | 19?6 március 2. a következő vezetőséget válasz­tották meg: Elnök: Grill József kádár, társelnökök: Liszt István asztalos és Varga-Tóth Ferenc fazekas, titkár: Krausz Endre banktisztviselő, pénztárnok: Zim­mermann József kádár, jegyzők: Kiss Miklós magántisztviselő és Sziklay József hivatalnok, ellen­őrök: Kiss Lajos kádár és Mate­­kovits Pál kádár, választmány tagok: Auerbach Béla főtisztviselő, Bécsy Gábor magánzó, Dittrich Ferenc szöllőbirtokos, Frommer Gyula kereskedő, Greiner Antal borbély, Gogolák Mátyás keres­kedő, Kern Henrik ács, Körömi János földműves, dr. Lengyel Dezső orvos, Lősz Antal magán­­tisztviselő, Lósz János kereskedő, Molnár­­Jakab bankigazgató, Ráb Károly kereskedő, Szabó András földműves, Szilay Mihály szik­­vizgyáros, Tóth Mihály kőműves, Turzán József mézeskalácsoS, Winkler József kertész, Vojtek János szabó, Zékely István keres­kedő. Mindkét népgyűlés végén a jelen voltak közül azok, akik még nem voltak tagjai a Magyar Párt­nak, tömegesen írták alá a belé­pési nyilatkozatokat és így a párt nyilvántartott tagjainak számai több százzal szaporodott. A meggyilkolt szobor. Vért ami­ halált szenvedett az ung­vári Nepomuki Szent János. (Ungvár, március 1.) Példát­lan vandalizmussal végrehajtott vallásgyalázás tartja izgalomban az ungvári magyarokat. A múlt év nyarán társadalmi gyűjtés útján nagyobb összeget gyűjtöttek ösz­­sze az ungvári katolikusok, mely­ből a város egyik külvárosában kápolnát és egy Nepom­uki Szent János szobrot építettek. Már a kápolna felszentelése alkalmával­ az ungvári huszita csehek köré­ből fenyegető hangok hallatszot­tak, hogy le fogják rombolni a Nepomu­k-szobrot és meggyaláz­zák az uj kápolnát. Az ungvári katolikus magya­rok üres fenyegetésnek vették a husziták kirohanásait és egyálta­lán nem őriztették a szobrot. Ez a könnyelműség azonban megbosz­­szulta magát: a husziták tegnap éjszaka beváltották a fenyegetést, az ungvári Nepomuki Szent János vértanú­ halált szenvedett. Néhány­ túlbuzgó lelkes huszita fiatalem­ber a talapzatról ledöntötte az embermag­ass­ágú szobrot, aztán baltákkal nekiestek és alaposan megcsonkították. Az elvetemült va­ll­ás gy­alázok barbár munkája csak reggel derült ki, amikor a rendőrség nyomban megindította a nyomozást, eddig azonban a vakmerő huszita fiatalembereket nem tudták elfogni.­­ Tolsztoj unokája egy prágai fodrászüzletben, Prágából jelentik. A cseh főváros egyik legkeresetebb női fodrászüzlete körlevelet kül­dött szét, amelyben tudatja, hogy fodrásznő gyanánt szerződtette Bakorska Vera bárónét, Tolsztoj Leó egyik unokáját. Azóta törik magukat az előkelő pubifrizurás hölgyek, hogy a halhatatlan nevű költő unokájával fodoríttassák rö­vidre nyírott hajukat és a vencel­­léri női fodrászmű­helyt a nap min­den órájában ostromolja a pubifri­­zurás hölgyek tömege.

Next