Aradi Közlöny, 1926. július (41. évfolyam, 143-168. szám)

1926-07-01 / 143. szám

K­Ö­Z 13 . M­­ 5 P €­‘#2,X Az AMTE bejutott a középdöntőbe. Két tizenegyest kiaknázatlanul hagyva megverte az AMTE a Colteát, de győzel­mét nem érdemelte meg. AMTE—­Coltea 3:0 (2:0). Or­szágos elődöntő, 2500 néző. Újabb győzelmet aratott az AMTE az országos bajnokiak során de azonnal le kell szögeznünk, hogy győzelmét egyáltalában nem ér­demelte meg s ha netalán a két javára megítélt 11-est is goallá ér­tékesíti, az még inkább csak sze­rencséje mellett szólott volna. Az abszolút fölényt mutató goal­­arányt tekintve, bármilyen­ külö­nösen is hangzik, a vesztes bras­sói katonacsapat lényegesen szeb­ben játszott az aradi bajnoknál s hogy a győzelmet nem sikerült m­agához ragadnia, azt csakis puha csatársora teljes tehetetlen­ségének köszönheti. AMTE-kez­­dés után a Coltea intéz egymás­­utáni támadásokat az AMTE ka­puja ellen. Az AMTE védelme fejvesztetten kapkod s csak sze­rencsén múlott, hogy Kerschek és Ursculae nem szereztek go­lt. A 3. percben Gencsy hibájából fem­­er, de a beadást hibázza a Coltea Csatársora. A 15. percben Ladányi luftja enegdi Szldadányit jó hely­­zetbe, de 5 méteres éles lövését Czinczér szerencsésen menti- Csak ezután szabadul fel az AMTE kapuja az ostrom alól. A 18. percben Auer II. beadását Kiss kiüti, a labdát Szoffa Telekynek kaparintja meg, ki közvetlen kö­­­zelről 1 goalt helyez. (1:0). A 21. percben Auer I. komért erőszakol ki Daumtól, a beadást taccsra mentik. A 26. percben Teleky eli­­readását Stoffa elhagyja, Auer II. elhúz a kifutó Kiss mellett és ket­tőre szaporítja a goalok számát. (2:0). A 41. percben Blaskovits beadását Teleky állítólag Danin fezére rúgja, a bíró 11-est ítél­ő Teleky lövését Kiss kihasalja. A 44. percben Kiss egy veszélytelen labdát fernerre ejt, a beadás ered­ménytelen.­­ A II. félidő a Col­­tea heves támadásaival kezdődik, amelyet pillanatnyilag egy AMTE ferner zavar meg. A 14. percben Ursulac beadása megy Merffiről Korperre, a beadás eredménytelen maradt. A 19­ percben Szkladányi veszélyes lövését menti ügyesen­­Czinczér. A 27. percben Varga 11-ese miatt újabb goalalkalom. A változatosság kedvéért ezúttal Auer II. hibázza a 11-est. A 31­ percben Kiss hibájából Auer II­­itövi az utolsó goalt (3:0). Az AMTE a 38. percben még egy komért ér el s az utolsó percek! ■teljesen a Coltea fölényében foly­nak le, amelynek csak több kiak­­n­ázatlan fem­er az eredménye. Volsánszky Eduard (Sibiu) bíró­tól többet kaptunk, mint amennyit Terad szereplése után vártunk, bár az egyik 11-es ezúttal is in­­tlokodatlan volt. Csapatok: AMTE Czinczér — Gencsy, Meri­fi — Ladányi, Mikóczy, Kolumbán — Blaskovits,­­Auer II., Stoffa, Te­­reky, Auer I. Coltea, Kiss — Zor­­feczy, Varga — Daum, Adamo­­vits, Vizváry — Ursulac, Szabó, Dandler, Kerschek, Szkladányi.­­ A szegedi SzAK Timisoarán: Kinizsi—SzAK 3:2 (2­-1). A mérkő­zés :•?.­gyrészéb­en a Kinizsi volt a tá­madó. A szoveetek az u­zác fára­dalmaitól elcsigázva igen lazsálva játszottak, de a mezőnyben teljesen komoly ellenfélnek bizonyultak. A Ki­nizsi az első goalját már az 1-ső percben éri el. Semmler Teszler szép beadását befejeli. A 13. percben szü­letik meg a SzAK egyenlítő goalja olykép, hogy Solti behúzását Wam­­petics a kapust mesztévesztve goallá értékesíti. A vezető goalt ismét Sem­­ler szerzi meg a 35. percben. A Il-ik félidőben a kiváló Semler már három­ra szaporítja a goalok számát a 10. percben, amelyre a SzAK csak a 33. percben tud válaszolni Solti evaljá­­val. Dr. Morariu Teofil jól vezette a mérkőzést.­­ A timisoarai I­adima Pancso­­ván. A timisoarai Kadima két napon Pancsován vendégszerepelt. Az első nap a pancsovai Sporttól 4:1 (1:1) arányban vereséget szenvedett, míg a második napon a Bánáti Sport Klu­bot 3:2 (2:2)-re győzte le. O ítélet a VÁC—UTE vesztege­tési ügyben. Budapestről jelentik. Tegnap este hozott ítéletet az MLSz elnöki tanácsa a nagy port felvert UTE—VÁC vesztegetési ügyben. Az ítélet Deutsch Árpád és Csángó Er­nő VÁC tagokat s Breyer Il-t, a ki­váló játékost örökre eltiltotta az ak­tív sportműködéstől, míg Búza, Tö­rök és Leitner UTE játékosok játék­jogát két, másfél, illetve egy évre füg­gesztette fel az MLSz. A VÁC nem veszti el bajnoki pontjait s továbbra is az I. osztály tagja marad.­­ Impozáns fölénnyel győztek a magyarok Európa kardbajnokságá­­ban, Budapestről jelentik. Tegnap délután folytak le Budapesten, a Margitszigeti MAC-pályákon Európa kardbajnokságáért folyó döntő küz­delmek, amelyben tizenkét kiváló ví­vó állott szemben egymással. A ver­seny, mint előrelátható is volt, a ma­gyarok nagy fölényének jegyében zá­rult, de maga az európai bajnok személye meglepetésként hatott, a­mennyiben Európa bajnoka az előre­törő Gombos Sándor lett, aki mind a tizenegy ellenfelét legyőzte. A má­sodik helyre Petschauer Attila jutott 9 győzelemmel, harmadik: Bini (olasz), negyedik: Ráday József, ötö­dik: Morico (olasz), hatodik:­ Garay János, hetedik: Glykais Gyula, nyol­cadik: Tóth Péter, kilencedik: Berti­­netti (olasz), tizedik: Devecchi (olasz), tizenegyedik Roscioli (olasz), tizenkettedik: Brandeler (holland) lett. A főversenyben első lett Berti­­tinetti (olasz), második, Berty Lász­ló ezredes. Az epée versenyt az ola­szok nyerték. SWSI MARRY-RhiiE a piramisok mellől firadra jött a fhradi származású táncosnő érdekes karrierje. Végigjárta a félvilágot a kaszinócsárdással. (Saját tudósítónktól.) A drá­ga, aranyos, szőke Mary-Anne akit különben egészen másként hívtak a szürke polgári életben s csak az orfeum ragyogó világá­ban bérmálták meg ezzel az an­golos névvel, visszaérkezett Arad­ra Egyiptomból. A kisasszony, aki másfél évig ropta, — mint ő mondja —■ a kaszinócsárdást a feh­ér Lyricben, meg az alexan­driai Concordiában, nem tudott másfél esztendőnél tovább kint maradni a rejtelmek országában, a hatalmas piramisok alatt meg­szállta a honvágy, hazajött shym­mit és chralestont táncolni a mu­lató parkettjén. A kis Mary Anne természetesen rögtön az érdeklő­dés középpontjába került és este, amikor a csillárok sugarai még nem ontják világukat teljes pom­pájukban, elmesélte kalandjait az idegen világban. Kaszinócsárdás végig a világon — Azt tudjátok ugy­e, hogy amikor elvégeztem a polgári is­kolát, egy Szabadság-téri ügyvé­di irodában gépirókisasszony let­tem. Egyszer azonban nagyon el­fogott a vágy a csillogás után és hamar a parkettra kerültem. Mi­kor már egészen „benne vol­tam“ a táncban, elszerződtem Nagyváradra, ahonnan Bucures­­tiibe, Constantába, majd Szmir­­nába kerültem, ahol a Kramer Palaceban táncoltam . . . — Mit? ! — Mit? — szólt indignálódva az aranyos Mary Anne kisasz­­szony. — Hát jegyezzétek meg és ne kérdezősködjetek tovább: én mindig és mindenütt csak ka­szinócsárdást táncoltam . . . Szó vjil a, a szmirpái Kramer-Palage­­ban rorptalák egy egyptomi ügy- Höfe alti­­szerződtetett Alexan­driába, a Concordia táncpalotá­ba. Azt mondhatom nektek gyere­kek, hogy engem tulajdonképen a kíváncsiság vitt Egyiptomba, mert az a bizonyos ügynök úgy jött át Szmirnába, mintha példá­ul a Radjami herceg lett volna a Bajadérból. A fején turbán volt és hosszú fehér stafírokban járt. Gondoltam magamban, ez egy gyönyörű ország lehet, ahol így járnak a „palik“. Node hiszen ala­posan becsapódtam, mert Ale­xandria komoly világváros, olyan mint Pest, Bucarest, vagy Páris s az urak európai ruhában jár­nak. Ki hord­ott staffrokat, meg turbánt? Csak a parasztok, a mezőn. Na de Alexandriában mindjárt megmondották, hogy ott csak nyáron lehetek, mert a tengerparton csak a nyári sze­zonban van nagy élet. Télre át kell mennem Kairóba, ahol a téli szezon négy hónapig tart. Nem is éreztem magam jól, alig vár­tam, hogy átránduljak Kairóba, amelyről rengeteg sokat beszél­tek a velem együtt szerződésben lévő angol görlök. Egy szép na­pon aztán oda vitt a vonat. Hát ahogy röpít az expressz Kairó felé, szörnyű nagy kőrakást lá­tok nem messze Kairótól. — Micsoda­­ez? . — kérdez­tem. — A va­súti kocsiban ülő ara­bok mosolyogva adták meg a fel­világosítást : -,'V — Piramis. V, -, - ,v , . — No ezt megnézem magam­nak közelebbről, ha addig élek is, — gondoltam magamban. A haláltól retteg Egyptom a kormány­­zója. „ — Hogy tisztában legyetek Egyptom politikai helyzetével, el­mondom, hogy ott nem az egyip­tomiak az urak, hanem az ango­lok. A kormányzójuk nagyon fia­tal és úgy hívják: Lloyd George. De persze nem az a híres Lloyd! az, csak névrokonok. Szép, fess fiú, de nem jár lokálba, mert fél, hogy megölik, mint az elődjével tették, pont mikor én odaérkez­tem. A mulató forgalmát legin­kább az angol tisztek teszik, akik­ egyébként sohasem mutatkoznak éjjel uniformisban, a lokálba is frakkban, vagy szmokingban jár­nak. ők is félnek az araboktól. Nem rossz divat a fátyol.­­ — Hát persze, az is igaz, hogy ott az asszonyok fátyollal takar­ják el az arcukat s idegen ember­rel egyáltalán nem szabad szegé­nyeknek szóbaállni. Én egyszer­ kirándultam urakkal Hierouan les Bains-ba, ahol megszálltunk egy­ előkelő arab földbirtokos család­nál. Engem a ház ura azonnal az asszonykához küldött, aki na­gyon örült, hogy végre beszélheti valakivel. De azért mondhatom­ nektek, hogy nem rossz divat a fátyol. Sok csúnya lánynak m­eg különösen kedvére való volna nálunk vr. A piramis lábánál. ' , v ■— Egyszer kirándultam Kai­ró környékére, de előbb Luxor­ban megnéztem a Tutankamen sírját is. Aztán ki téve-lovagol­­tunk a szfinkszekhez, meg a pira-­ misokhoz. Nem volt valami szép* s csak az nem ment a fejembe, hogyan tudtak ilyen borzasztó­ nagy köveket olyan magasra rak­ni. Kísérőm, egy angol hadnagy, azt mondta, hogy négyezer év, tekint rám s erre én egy pillanat alatt, nem tudom miért, borzasz­tó honvágyat éreztem. Egy hét múlva már vonaton is ültem s mára már itthon vagyok Aradoni . A művésznő kopogott, hogy hála Istennek ... — Elcsaptak egy követet. Észt­­ország moszkvai követét szokatlan formák közt mentették fel hivatalá­tól. Birk követ ellen indított szigorú eljárásnak okai régebbi keletűek s bizonyos pikantériával is fűszerezet­tek. Röviddel ezelőtt a nagykövet uta­sítást kapott, hogy jelentéstétel végett utazzék Révaiba. Birk azonban e pa­rancsnak nem tett eleget, mert kor­­mánykrízist, illetve a külügyminisz­ter személyében történő változást re­mélt,­­ így a meghívásra csupán sür­gönyválaszt adott. A követ engedet­lenségét súlyosbította az a leleplezés, amely megállapította, hogy Birk Re­­válban már régóta egy fiatal orosz nővel szerelmi viszonyt folytat, aki pedig eddigi nyomozások szerint az orosz titkosrendőrség részére két­női szolgálatokat teljesít. A kínos lelep­lezés következtében a külügyminisz­térium politikai vezetője, Cepik Mosz­kvába utazott, s útjáról most tért vissza, s nyomban hazatérése után menesztették is a követet. A szenzá­ciós botrány részleteit ugyan ezideig a legnagyobb titok fedi, de tény az is, hogy az elbocsátott követ nem té­r vissza Reválba, hanem ez.­­ Nizzába utazott, ahol vili' ’ 'j­ót magánig Orbán renisorok a LEGOLCSÓBBAK Arad, Plata Stefan cel Mare ► A (Béla-tér) 16. szám. ► A

Next