Aradi Közlöny, 1926. augusztus (41. évfolyam, 170-195. szám)
1926-08-01 / 170. szám
ROZBON* Fantasztikus „leleplezés“ a szerajevói tragédiáról. Egy olasz lap szerint Tisza István gróf előre tudott volna a készülő merényletről. — Kik ítélték halálra Ferenc Ferdinándot. (Saját tudósítónktól.) Néhány nap múlott el a hadüzenet tizenkettedik évfordulója óta s ebből egy alkalomból mindenképpen érdekes, de ellenőrizhetetlen és hihetetlen közleményt hoz az egyik olasz lap, a Secolo. Azzal kezdi kijelentéseit a lap, hogy Margutti tábornok, aki szárnysegédje volt Ferenc lőcseinek, megírta memoárjában, hogy Ferenc Ferdinánd , tragikus halálának hírére Ferenc József néhány percig némán eltakarta arcát, majd így szólt: — Isten igazságot tett és amire én nem voltam elég erős, azt elvégezte a Mindenható. Ferenc József aggodalommal nézett Ferenc Ferdinánd uralkodása elé, akinek tudott erőszakos terveiről. Ferenc Ferdinánd a parlamentek félre tolásával és szuronyai segítségével új térképet akart diktálni Magyarországnak. Aztán a Secolo hivatkozik Sixtus pármai hercegre, akit, amikor 1917-ben IV. Károly a béketárgyalások előkészítésére szólított fel, így indokolta meg a felszólítást : — Ferenc Ferdinándot éltették láb alól és én nem akarok hasonló sorsra jutni. A SecClo cikkének legfantasztikusabb része az, amelyben a cikk írója elmondja, hogy 1919. augusztusában a pranginsi kastélyban beszélt Zita királynővel, aki egyetlen szóval sem cáfolta az általa elmondottakat a szerajevói merénylettel kapcsolatban, csak ennyit mondott: — Ez egy nagyon szomorú ügy, hallgassunk róla. A Secolo tovább következtetve odáig megy, hogy Ferenc Ferdinánd meggyilkolási tervét osztrák és magyar politikusok szőtték s közöttük Tisza István. A Secolo idézi Klobucsarics tábornok jelentését, aki egy hónappal a szerajevói esemény előtt anomin feljelentést kapott a készülő gyilkosságról. Klobucsarics átadta a jelentést Tiszának, aki azt felelte, hogy ezzel kár törődni. Néhány nap múlva Gagliardi ügyvéd megerősítette a feljelentés tartalmát, de Tisza ismét félredobta az ügyet. Közli az olasz lap a Times volt, külpolitikai rovatvezetőjének, Steednek leleplezéseit is. Steed megírta, hogy Ferenc Ferdinánd az utolsó konopisti találkozáson megegyezett II. Vilmossal Középeurópa rendjeinek felbontásában. II. Vilmos megígérte Hohenberg Miksa hercegnek (Ferenc Ferdinánd fiának) a trónörököst. Akik tudatában voltak a német császár és a trónörökös tárgyalásainak, aggodalommal néztek az eseményeik elébe. Ferenc Ferdinánd nem csinált titkot élete utolsó évében, hogy az Osztrák-Magyar monarchiából államszövetséget akar alkotni és ezért nem volt kedves Tisza előtt sem. Sok érdekes feltevése és leleplezése ellenére sem lehet a Secolo feltűnő cikkét másnak, mint az elszabadult fantáziának tulajdonítani. ! TO6. augus 7tu'3 ! Tizennégy jugoszláv rab egy magyar főhadnagyért. Kicserélik a Jugoszláv-magyar politikai foglyokat. Egy háborús idill különös epilógusa. (Belgrád, Július 31.) Hosszú tárgyalások után szombaton kerül a sor a jugoszláv-magyar politikai foglyok kicserélésére. A magyar illetőségű foglyokat a különböző jugoszláviai fogházakból már Belgrádra gyűjtötték őszsze és innen szálltják őket a határra. Talán valamennyiek között Weisz Dáza dr., a Magyar Aszfaltgyár tulajdonosának sorsa a legtragikusabb és szorosan hozzá tartozik ahhoz a regényhez, amelyet a világháború fűzött véres egységbe. Dr. Weisz Géza a háborús megszállás idején, mint tartalékos honvédfőhadnagy Biolj közelében egy faluban volt térparancsnok. Amikor a szerb csapatok áttörték a frontot, az osztrák-magyar hadvezetőség elrendelte, hogy az okkupált területen túszokat szedjenek. A fiatal főhadnagyot Intim kapcsolatok fűzték egy falubeli szép szerb leányhoz. A leány megkérte a parancsnokot, hogy két testvérét szintén fogja le túszul, mert úgy gondolta, hogy az akkori zűrzavarban még a túszok élete van aránylag a legnagyobb biztonságban. A lovagias tiszt ezt a kérést könnyen teljesíthette. Nem sokkal később dr. Weisz Gézát kivezényelték a frontra. Másik parancsnok került helyébe a faluba, aki egy alkalommal a túszokat mind kivégeztette. A szép leány testvéreit is. 1918-ban a bevonuló szerb csapatok egyik osztaga elfogta dr. Weisz Géza főhadnagyot. Nisbe vitték, ahol 1918. decemberében hadbíróság elé állították dr. Weisz Gézát és az ellene emelt súlyos vádak alapján, amelyek közt a kivégzések is szerepeltek, a katona ügyész halálbüntetést kért a magyar főhadnagy ellen. A hadbíróság azonban tizennégy évi fegyházra ítélte. Hét és félévi raboskodás után most haza kerül dr. Weisz Géza és helyette tizennégy jugoszláv foglyot ad ki Magyarország. — Michalache a bíróság előtt, Bucurestiből jelentik. Michalachet augusztus 3-ra a musceli ügyészség kihallgatásra idézte meg a választások alatt történt letartóztatások ügyében. TARCA: Az erő és szépség főiskolája. Irta : Falaki Béláné, aki: középiskolai testnevelési tanárnő. (Berlin, 1926. július végén.) A természet legszebb alkotása az emberi test. A természet ez alkotását az emberi ész ideális tökéletesedésre képes vinni, ha hozzáértéssel lát neki. E tökéletesítésnek, a testképzésnek szükségességét a népek leginkább nagy nemzeti válságok után érzik. Természetesen a nemzetet ért veszteséget ott érzik a legérzékenyebben, ahol a kultúra magas fokon áll. S ha egy egészséges alapon nyugvó, fejlett határához erős elhatározó- és cselekvőképesség járul, mint például Németországban, akkor a baj ellensúlyozására irányuló törekvés nem elégszik meg efemer intézkedésekkel, hanem kimagasló intézményeket produkál. Ez az analízise a „Deutsche Hochschule für Leibesübungen“ keletkezésének. Ezt a nagystílű intézményt — ahol most vagyok — a világháború rettenetes emberpusztításának reakciója hívta életre. Létezésének gondolatával foglalkoztak már előbb is, de a szörnyű emberveszteség láttán Ellenállhatatlanul lépett fel a felismerés az alkotó német lélek vezetőiben, hogy a borzalmas vérveszteség ellensúlyozására erős akaratú, fegyelmezett, munkaszerető, az életnek örülő emberek nevelése számára hajlékot építsenek. A „Deutsche Hochschule für Leibesübungen“ első hallgatóit a nagyhírű professzor dr. Bier még 1920-ban immat kilkulálta a Friedrich Wilhelm egyetemen. Ma 121 férfi és 153 hallgatója van, s tizedrészük külföldi. A nyári kurzus résztvevői: a világ minden részéből összesereglett diplomás testnevelési tanárok és tanárnők alapos továbbképzést nyernek ,a gimnasztika minden ágában. A kurzus hallgatóit pályájuk és szakjuk iránti lelkesedés hozza ide ss a vágy, hogy tudásukat mélyítsék s az újabb törekvéseket megismerjék. A legnagyobb érdeklődéssel az anatómiai és mozgástani órákat hallgatjuk. Senki el nem mulasztja a professzor dr. Friedel és dr. Kiinge előadásait, melyeket képeken, szétszedhető emberszoforon és élő emberen végzett bemutatásokkal kísérnek. Az emberi cső ütés izomrendszer alapos ismerete és ezeknek a mozgásokkal való ok-okozati összefüggése a testképzés alfája. E nélkül a tudás nélkül önálló, öntudatos testnevelés lehetetlen. Professzor dr. Klinge bevezetőjében élesen kikelt a képzetlen, gombamódra elszaporodó, önmagukat tanároknak kinevező gimnasztikatanítással foglalkozók ellen. Azt mondta: „Hogyan tudnak ezek gyakorlatokat alkalmazni? Hogyan tudják ezek megítélni, kinek mi helyes? Ismerik ezek azt a hatást, melyet egyegy gyakorlat kivált? A legdrágább anyagot, az emberi testet teszik üzleteik eszközévé és a még annál is drágábbat: a gyermektestet“ Különös érdeklődéssel vártam a Mensendleck-kurzust azután a nyílt szakadás után, mely dr. Bess Mensendieck asszony tavalyi európai látogatása nyomán közte és a németországi Menserudieck-tanárnők között támadt, Mensendick mereven ragaszkodik gyakorlatainak hű továbbadásához, a német Mensendieck-tanárnők egy része pedig továbbfejlesztette az ő metódusát, ami őt annyira felháborította, hogy a Vossische Zeitungnak adott interjújában ezekről mint plagizátorokról nyilatkozott. Erre a szakadár Mensendieck-tanárnők kiléptek a Mensendieck Bandiból s elhatározták, hogy irányukat német Mensendieck-gimnasztikának nevezik, minthogy a Mensendieck elnevezés ma már fogalommá lett. Másodszor volt most alkalmam Berlinben Mensendieck tanfolyamon részt venni s mig évekkel ezelőtt csak kevesen voltunk s úttörő munkát kellett végeznünk, ma magában Berlinben legalább 30-an tanítanak az ő metódusa szerint. A Mensendieck szisztéma ma már annyira konjunktúra lett, hogy sokan igazi ismerete nélkül egyik napról a másikra kinevezik magukat Mensendieck-tanárnőnek. Szinte komikus ilyfajta reklámot olvasni, klasszikus tánctanítás és Mensendieck gimnasztika. Elszomorító és visszataszító a laikus közönség tájékozatlanságával való ilyenfokú visszaélés. A laikus is elképzelheti, hogy az a testnevelési rendszer, mely teljesen anatómiai alapon épült fel, számolva a női életfunkciókkal, mivé lesz kontárok kezében s a gyakorlatok alkalmazása a rendszer alapos ismerete nélkül mennyire káros hatású. Tavaly óta férfiaknak is tanuanak Mensendieck gyakorlatokat, nagy sikerrel. Hogy mily szigorú képzés folyik a főiskolán, az megállapítható a hallgatóik napi munkabeosztásából is: negyed 8-kor reggeli, 8—10-ig gimnasztika, fél 12—fél 1-ig elméleti oktatás, 1-kor ebéd, 3—4-ig gimnasztika, 4-kor uzsonna, 4—fél 6-ig előadás, 7 órakor vacsora. A tanterv két részre oszlik: elméletire és gyakorlatira. Előbbi egészség-, nevelés- és módszertanban való tudományos kiképzéssel foglalkozik, utóbbi magában foglal: könynyű atlétikát, játékokat, kiegyenlítő- és ügyességi gimnasztikát, Mensendieck gimnasztikát, ritmikus gimnasztikát dr. Bode és Loheland szisztémája szerint, végül gyakorlati tanítást. Átfogó és mélyenjáró képzést és továbbképzést nyújt a berlini testnevelési főiskola nyári kurzusa is, önálló, nem sablonos és nem utánzó testnevelő munkára ösztönöz. Ennek eredményekép mindnyájan azzal az erős elhatározással távoztunk, hogy a kapott tudással, a lehetőséghez mérten egészségessé, tejesítőképessé és széppé tesszük a legszebb anyagot::" az emberi testet. Munkánkat, amelynek nem az a célja, hogy a testgyakorlatok katonás pontossággal hajtassanak végre, hanem hogy mennél több embert eljuttasson teste legszabadabb, legtisztább, leg- szebb fejlődési formáihoz“.