Aradi Közlöny, 1926. szeptember (41. évfolyam, 196-220. szám)

1926-09-01 / 196. szám

/vi W 2 Arad, XXXXI. évf. 196. számig gjyjs pgatoy ir» 5 lej, yasifaaj 6 lej: _ l^??5.L^?5ptem^ei' * Szertfa-ELŐFIZETÉS Szerfeosztóság: KsmA, Resev.-pilota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat, l’ulev. Regele Ferdinand 4/122 (József főherceg­ ut.) Sürgfinycim : Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Megjelenik naponta reggel. Főszerkesztő: ST­AUBER JÓZSEF.­­ POLITIKAI és KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. HELYBEN ÉS VIDÉKEN Egész évre Fél évre ... Negyed évra Havanta ... Hirdetések díjszabás szerint Egyes szám ára 3 lej, vasárnap 6 lej. Bucurestiben 50 bánivá­­tö St. 96 L­­­e 480 Lej 240 Lej 80 Lej Magyar egység. A községi választások az elője­­liső után ítélve mind­en izgalom, sőt küzdelem nélkül fognak le­folyni Aradon. Bonen prefektus­nak sikerült csal­nem az összes ellenzéki pártokkal megegyezést létesíteni arra, hogy képviselőik­­, a megállapított számarányb­­an szerepeltetik a paktumos listán. ’Arad város magyarsága, amely minden esetben leszögezte azt az álláspontját, hogy a közös­, vállve­­tett munkának, a békésen, test­véri szeretettel dolgozó egyesü­lésnek feltétlen híve, ezúttal sem gördített akadályt a lehető meg­egyezés elé. Ha néhány taggal ke­vesebben leszünk is a városi ta­nácsban, kárpótol bennünket az a tudat, hogy a torony alatt nem a politika lesz az úr, a tanácsterem levegőjét a pártpolitikai szenve­délyek nem teszik forróvá és a közös megegyezés alapján beju­tott tanácstagok működését kizá­rólag a város érdekei fogják irá­nyítani. Mindig és mindenkor han­goztattuk, hogy csak politikamen­tes atmoszférában lehet eredmé­nyes és alkotó munkát végezni és ezért tartjuk szerencsés megol­dásnak azt a módszert, amellyel Bonen prefektusnak sikerült a vá­ros érdekében az összes pártokat tömöríteni és ezzel a politikát tel­jesen kizárni a városházáról. Az egyezményes lista körül le­folyt események egy másik szem­pontból is megnyugtatóig hatnak ránk. Kiderült, hogy a Magyar Párt kebelében végleg elsimultak azok a — nagyrészt személyi ter­mészetű — ellentétek, amelyek­­leginkább félreértésekből kelet­keztek. Megállapítható, hogy az aradi párttagozatban az összes áramlatok egy közös cél irányá­ban folynak és egymás mellett, egy­mást erősítve, ellenállhatlan erővel viszik az aradi magyarság sok vih­art látott hajóját a békés megértés, az összhangzatos mun­ka kikötője felé. Barabás Béla , ‘ ■ ■ .szögezte le, hogy az aradi ma­gyarság soha sem volt egysége­­sseebb, mint most. Csak örvendhe­ttünk annak, hogy­­ezt az egységes szerőt most nem küzdelemre, ha­nem alkotó munkára lehet majd­­felhasználni. Heü-i Merénylet az angol parlament ellen. (London, aguszusztus 31.) Az akóház ma hosszú vita után 232 szóval 94 ellenében megszavazta a kormány rendkívüli felhatalma­zását a szénbányászok sztrájk­jára való tekintettel. A felhatal­mazás ismét egy hónapra szól. A Daily Newss­ jelentése szerint a bányászok feleségeit és gyerme­keit segélyező iroda ellen, amely­nek helyisége a parlament épüle­tében van, ma merényletet akar­tak elkövetni. Egy láda érkezett az irodába, amelyben húsz töl­tött bomba, gyutacs és kartács volt. A robbanóanyag elegendő lett volna a parlament épületének levegőbe­ építésére. A rendőrség a láda tartalmát vizbesigyesztette s így veszélytelenné tette. ilixnsszas­nf* Füstbe ment a nemzeti—­iberális-fizió. A l­iberális-párti vezérek (Bucuresty, augusztus 30.) A Cuvântul mai száma igen érde­kes képét adja a fúzió-hírektől forró­ jó belpolitikai életnek. Kü­lönösen a liberális párt akciójáról ir sokat és meglehetős szatirikus hangon tárgyalja a többé-ke­­vésbbé fül­­bement terveket. A Cu­vântul mai száma ugyanis ezt írja: A belpolitikai élet börzéjén egy pillanatra úgy látszott, mintha a liberálisok különféle felhívásaik nyomán jelentős politkai hossz állott volna be, Bratianuék javára. De csak látszólag. A kijelentések, csábító ígéretek és fogadkozások elhangzottak, a válasz, a várt ered­mény azonban elmaradt. A fúzió­ra felszólított pártok felől sik­ csend fogadta a visszhang kipuha­­tolódzására kiküldött liberális ké­meket, akik a ma déli megbeszé­lésen bizonyos elkeseredéssel je­lentették Bratlanu Jonesnek, hogy egyetlen halacska sem akadt a ho­rogra, szegre, hát az őszi ülés­szakhoz fűzött reményekkel, a kormányátvételből bajosan lesz „énekes halott“. Bratlanu Jones azonban nem hagyja magát, nem­ hisz a csönd­nek és sajtójában megismétli csá­bító fogadkozásait, mézes-mázas ígéreteit. „Jöjjetek hozzánk — hangzik a próféták szózata Bra­tianuék lapjából — és akkor rövi­desen bőség szakad az országra, jó lesz mindenkinek és reményei­tek is valóra válnak*.* — A felhi­­vás azonban bizonyára csak pusz­tában elhangzott szó marad ezút­tal is. Mert a­ pártok jól tudják, hogy ez csak aféle „nesze semmi fogd meg jól“, üres ígéret és vég­eredményben arra lenne jó, hogy a hatalom esetleges átvétele ese­tén kinullázzák a győzelemhez seg­­ítő fegyvertársat. A Cuvântul a továbbiakban lep­lezetlen iróniával fogadja Bratia­nuék újabb felhívását, de egyszer­smind megütközéssel komentálja azt a körülményt, hogy Bratianu Jones felhívásával szemben Bra­tianu Vintila homlokegyenest el­lenkező nyilatkozatot adott a saj­tónak­. ! ! „A nemzeti liberális pártnak — idézi a Cuvântul Bratianu Vin­tila ellentétes nyilatkozatát —­ nincs szüksége arra, hogy ajánla­tot tegyen bárkinek is a fúzióra. A liberális párt egyedül is eléri a végcélt. Azonban aki velünk akar jönni, ám jöjjön, de önmagá­tól jelentkezzék!“ Bratianu Vintila meglepő nyi­latkozatát maguk a liberálisok is panaszos nyilatkozata. — A nagy megdöbbenéssel fogadták és jellemző erre a liberális párt egyik vidéki tagozat-vezetőj­ének megjegyzése, aki a nyilatkozatról a következőket mondotta. — A liberális párt a teljes de­kadencia szimptómáit mutatja. Bizony rohamosan közeledünk a súlyos válság felé. Szomorú, de napunk hanyatlását vélem felis­merni ebben a homályban, ame­lyet számunkra az össze-vissza két Bradla­na ellentétre kevert nyiatkozatok okozta zavar idézett elő. Mert sem a vezetők, sem a párt tagjai között nics meg az egyetértés. Kivezető­tt — ha még lehet — egyetlen egy van. Több levegőt, több szabadságot, több egyéniséget és más magatar­tást a liberális vezérek részé­ről! Ha ezt elmulasztják Bra­tianuék, nincs az a szérum, amely megállítaná a liberális párt teljes f­elsor­vadását! győzelmi emlékérmét Romániában. A törökök felett aratott diadal negyvenkilencedik évfordulója. — Averescu és Coanda tábornokok is részesei voltak a diadalmas ütközetnek. (Bucureşti, augusztus 31). Ma volt a negyvenkilencedik eszten­deje annnak, hogy a győztes ro­mán-orosz hadsereg hosszas har­cok és kitartó osttrom után elfog­lalta a törököktől Grivite városát. Ezt az évfordulót a román nemzet hatalmas ünnepségek keretében ülte meg és Grivite városa a mai napon valóságos centruma lett az egész országnak. A különvo­­natokon az ország minden részé­ből százezernyi tömeg kereste fel 1877. augusztus­ 30-i­kának törté­nelmi nevezetességét és az ünnep­ségekéin a kormány­­tagjain kívül a királyi család is képviseltette ma­gát A nagyarányú ünnepség Te Deummal kezdődött, majd katonai ünnepségek, díszfelvonulások vol­ta­k é­s utána a prefektura épületé­ben üdvözlő beszédek­ hangzó­ak el, amelynek során Coanda tábor­nok —­■ akit rész­t vett az ostromban — Grivite kapitulációjáról a nagy­vezérkarnak annak idején kiadott napiparancsát olvasta fel, amely így hangzik: I — Magánúton szerzett értesü­lések és az ostromló sereg elkésve érkezett hivatalos jelentése szerint 1877. szeptember 11-én (a régi nap­­tár szerint augusztus 30-án) reg­gel a diadalmas orosz—román had­sereg megkezdte Grivite bombázá­sát, amely három óráig szünet nélkül tartott. Délután ..folyamán megkezdődött a török sereg visz­­szavonulása. Ekkor döntő ütközetb­­e­n került a sor és az oroszok és a k­óniászok oroszlán módjára harcol­tak Grivite birtokáért, amely a tö­rökök legfontosabb stratégiai pont­ját képezte. A román katonák kü­z­delmét maga Sándor cár is végig­nézte. Háromszori roham után si­került a falakhoz támasztott lét­rákon a várba jutni- A tisztek, akár csak a legénység, fegyverrel a kezükben harcoltak. Vesztesé­geink jelentéktelenek. Kimerítő részletek hiányzanak. A hivatalos me­gerős­ítés már útban van s azért késik, mert a főváros és a hadi­szállás köz­t még nincs kiépítve a távíró vonal. Mindössze­­annyit tu­dunk, hogy az ostromban főleg a 3-as és 4-es gyalogezredek vettek részt. Az orosz cár és az idegen hadsereg­ képviselői a legnagyobb elismeréssel vannak a győzelmes haditény felett. Úgy hírlik, hogy az utolsó ütközetben Canciul­a Po­pescu tábornok súlyosan megse­besült. • A napiparancs felolvasása nagy, lelkesedést váltott, ki az ünneplő jelenlévők ki­kéből, akik percekig tartó dörgő éljenzéssel adóztak ,az ostromban résztvett hősöknek, a­kik közül még Argetoianu, Coan­da, Averescu, Ionescu, Orezeniu, Paraschivescu és C­ostantinescu tábornokok vannak elő­ben.

Next