Aradi Közlöny, 1926. szeptember (41. évfolyam, 196-220. szám)

1926-09-01 / 196. szám

K­ 137 HON? mm íM 1926 szeptember 1 . Nyilvánosságra kerül­ a bolgár válaszjegyzék. A bolgár kormány készségét fejezi ki a határ­­incidensek megakadályozására, de kevesli a kisszámúnak engedélyezett hadseregét. — A­ kormány kielégítőnek tartja a jegyzéket. (Bucuresti, augusztus 31.) 58 Kormány ma publikálta a bolgár jegyzéket amely elsősorban kon­statálja, hogy Bulgária a legin­kább érdekelt állam a Balkán bé­kéjének biztosítása szempontjá­ból. A bolgár kormány köszöne­tét fejezi ki a kollektív jegyzék mértékért hangja fölött, de egyben fájdalommal látja, hogy leyál­is akaratát a Bulgáriára elsősorban káros helyzet orvoslására, nem ismerték el, sőt a szomszédála­­mok úgy látszik Bulgáriára akar­ják hárítani a kizárólagos fele­lősséget a forradalmi szervezetek létezéséért és működéséért. A bol­gár kormány gondoskodik bizo­nyos tények megértéséh­ez szük­séges információkról. Mindenekelőtt konstatálja, hogy a kollektív jegyzéknek az az állí­tása, hogy a forradalmi szerve­zetek intenzív tevékenységet fej­tenek ki, téves. Ezen ellenkezőleg, mindenki az általános nyugalom felé törekszik. Tagadóba veszi azt, hogy a bolgár hatóságok tűrik a szervezetek működését, sőt hogy részesek abban. Ezek a for­radalmi szervezetek Bulgária ha­tárán kívül is széleskörű organi­zációval bírnak. A szomszédálla­­mok egyetlen olyan bizonyító tényt nem hoztak a bolgár kor­mány tudomására, amely a ható­ságok bűnrészessége mellett szól­na.. Sok estben a szomszédálla­­mokból törtek be a bandák bol­gár területre­, anélkül, hogy a bol­gár kormány ezért az Etető határ­őrségeket gyanúsítaná. A bolgár kormány mindeneset­­re szüntelenül igyekszik megaka­dályozni az illegális szervezetek káros tevékenységét és ha az ered­mény nem eléggé kielégítő, annak más természetű okai vannak. Bul­­gária ugyanis a békeszerződések értelmében csak három­ezer ha­tárőrt tarthat kétszer kétszáz kilo­méter hosszú határának őrzésére. Egyébként is a Balkánon a tör­vénytelen eszközök használata több, mint száz éves múltra te­kinthet vissza, amit egy csapásra, egyetlen kormány erőfeszítése aligha szüntethet meg. Ebben mind a négy kormány közös erő­feszítése szükséges, saját terüle­tükön belül. A bolgár kormány kijelenti, hogy örömmel közreműködik a pacifista munkában teljes jóaka­rattal és energiával. A maga ré­széről kettőzött erővel fogja foly­tatni a forradalmi szervezetek il­­legáik működésének megakadá­lyozását. Ennek a célnak az érde­kében sokat remél a kormány a menekültek számára nyújtandó népszövetségi kölcsönből. A bol­gár kormány emlékeztet arra, hogy ismételt utasította határ­őrségeit a legs­­igorúbb ellenőr­zésre és ígéretet tesz, hogy az előző megállapodás értelmében speciális intézk­­eteket foganato­sít a bandák üldözésére. A bolgár jegyzék kifejezést ad annak a reménynek, hogy ez a határozott nyíltság és az ígéretek legális végrehajtása a bizalom és az együttműködés atmoszféráját­­ fogja megteremteni, amely lehető­vé teszi majd, hogy az egyes in­cidensek az érdekelt államok kö­zött közvetlenül is elintéz­­hetők tegyenek.­­ Amennyiben azonban a szom­széd államukban­ nincs meg a biza­lom és nincsenek meggyőződve Bulgária teljes korrektségéről, a­mit a bolgár kormány nem akar hinni, akkor Bulgária kész az egész ügyét a Népszövetség vizs­gálata alá terjeszteni és ab ovo aláveti magát a legfelsőbb nem­zetközi fór­um által megállapított intézkedéseknek. Mitilineu külügyminszter teg­nap fogadta Csolak­­Antics jugo­szláv és Colas görög követet, a­kikkel a bolgár jegyzékről tár­gyalt. Hir szerint a jegyzéket rész­beni kielégítőnek tekintik, azon­ban bizonyos aggodalmat kelt az tény, hogy a bolgár kormány hallgat a forradalmi komité elleni intézkedésekről és bevallja, hogy képtelen határait őrizni. Valószí­nű, hogy az érdekelt államok kül­ügyminiszterei Genf­ben ajánlani fogják Bulgáriának, hogy a bal­káni, jószomszédi viszony helyre­­áu­tá­s érdekében milyen intézke­déseket tegyen a­rgomi Bácsi-ügy rendezésére. Hivatalosan közlik, hogy a bol­gár jegyzékről a Rador által közölt szövés is egyedül hiteles. A külföldi lapokban és azok nyomán több ro­mán sajtóorgánumban megjelent szö­vegrészek nem autentikusak. Ostromállapot a bolgár határon.­­A Monitorul Oficial mai száma minisztertanácsi határozatot közöl, amely szerint az os­trom-­­állapotot Cadriktorban a bolgár határ mentént levő területre is kiterjesztik. A minisztertanács a bolgár jegyzék­­ről. Ma­ délelőtt 11 órakor miniszter­­tanács volt Coanda tábornok elnök­letével. Mitilinev külügyminiszter fel­olvasta a bolgár jegyzéket. A mi­nisztertanács kielégítőnek találta a bolgár kormány válaszát, amelynek megvitatását a holnapi miniszterta­­nácson folytatják, amikorra megér­kezik Nincsics válasza­ is. A bolgár kormány rendszabályai. (Szófia, augusztus 31.) A bolgár igazságügyi miniszter körrendeletet intézett a határmenti ügyészségek­hez, utasítva őket szigorú ellen­őrzésre és a határátlépők súlyos megbüntetésére. Egy milliárd korona Vázsonyi Vilmos özvegyének. (Budapest, augusztus 21.) A néhány hónappal ezelőtt az egyik badetsi szanatóriumban elhunyt Vázsonyi Vilmos szegényen halt meg, seeemmit sem hagyott maga után és így családja megfelelő segítség hiányában nélkülözéseknek nézett volna elébe. A buda­pesti izraelita hitközség azonban a magyar zsidóság egyik legér­tékesebb harcosának hátramaradottjairól gondoskodni akart s ezért tegnapi ülésén egy milliárd korona tisszteletadományt szavazott­ meg Vázsonyi Vilmos özvegyének. T­A­R­C­A. Erő, egészség fiatalság. Irta: PATAKI BÉLÁNÉ. (Warnemünde, augusztus 23.) Warnemünde a Keleti-tenger egyik gyöngye. Évszázados, híres fürdőhely. Kicsiny halászhálóival, árboicestéval, szélmalmaival a War­no­w folyó mellett olyan, mint a régi hollandi mesterek tájképei. Kilométernyi strandja hatalmas Szállodáktól, fürdővendégek és fürdőkosarak ezreitől tarkáink, de tavaly óta egy újabb színnel, újabb momentummal gazdago­­dott. Itt tartják nyári tanfolya­maikat dr. Bode Rudolf, a mo­dern gimnasztika egyik mesteré­­nek müncheni és berlini iskolát. Azóta minden jobb fürdővendég Bode-gimnasztikát ü­t az 5 éves gyermektől az 50 éves férfiig, nő­ig. A kitűnő tengeri levegőn, li­nóra fövenyen, éltető napsugár­ban tű erő, egészség, fiatalságért folyik a munka Bode assziszten­sei vezetésével. Ő maga csak a tanárnőkkel foglalkozik. Dr. Bode kiváló teoretikus és gyakorlati szakember s vezető­nek született. A tudatos ebnél jo- ,és szigorúan logikus gondolko­dástól párosulva az újat, a meg­találtat egyszerű, világos formá­ba öntött valósággá szilárdítja. Nagy szuggesztiv erején kívül ren­delkezik a nagystílű szervezők minden kellékével. Ezek adják magyarázatát annak, hogy szisz­témáját az elsők közé küzdötte fel , híveinek száma rohamosan nő Németország határain túl is. A ma már nagyhírű mester első szárnypróbálgatós­ai Münchenben folytak le. Hatalmas szárnyak még bizonytalan lendületei vol­tak. 1923-ban jénai kurzusán már biztosan megalapozott ritmikus gimnasztikai rendszerét megis­merve tudtam, hogy övé a jövő. Jenai kurzusától a mostanáig nagy haladás tapasztalható. Bode hírnevét rendszere alap­­elvének köszönheti, mely szerint mindig az egész testnek kell moz­gásban tennie és nem különváltan egy részének, mert csak az ilyen teljes mozgás kifejező. Ez a ben­ső átéltséget visszatükröző ter­mészetes, teljes mozgás a modern emberben elhomályosul. Elhal­­ványította az intellektus túltengé­­se « . . Ezt a kiejező mozgást ere­ved­ít fel Bode. A jód ember a civilizáció és iskolázás következtében — me­lyek mozgásgátlók — nem képes többé természetes ember módjá­ra mesege. A városi étet, a mun­ka­üzemek hajszája az emberek legtöbbjét állandó feszültség álla­potában tartják. Ezt az ideges állapotot, mely a munkánál min­dig fölöslegesen sok energiát pa­zarol el és utóbb a megerőlteté­sek elmúltával sem enged telj­es elpihenésre jutni, Bode elgörcsösö­désnek (Verkrampfung) nevezi. Hogy ettől a bilső akadál­yozott­­ságtól (Hemmung) megszabadít­son, elfelejtettesse a megszokott hamisan beidegződött mozdulato­kat és előkészítsen a jövő új moz­gásokra az elernyesztő (Entipan­­nings) gyakorlatok egész láncola­tát alkalmazza. Bode kifejezőgimnasztikájá­­nak célja: harmonikusan átképez­ni az emberi testet, erőt megtaka­rító munkára képessé tenni , az idegölő civilizáció ellenében fel­frissülést (Erholung), belső nyu­galmat nyújtani. Maga a grimasz­tikai munka abból áll nála, hogy erősíti a nagy izmokat, megacé­lozza a has és keresztcsont tájé­kát, a nehézségi pontot körülve­vő izmokat s a mozgásokat innen a tagokba átömleszt­eni tanítja. Erre valók a rendítő (Schwang) gyakorlatok. Bode kifejjezőgimnasztikája a mozgást munkával hozza kapcso­latba. Sok gyakorlata stilizált munkamozdulat. Hozzá akar szok tatni a racionális munka alapelvé­nek érvényesítéséhez, a tehető legkisebb erővel a lehető legna­gyobb teljesítmény eléréséhez. Ne­hogy több erőt vegyünk igénybe, mint amennyi a munka elvégzésé lesz okvetlenül kék, feszítő (Span­nings) gyakorlatokat alkalmaz, mellyel képessé tesz a munkánál szükséges különböző fokú izom­megfeszítésekre s a szükséges energia ösztönszerű felbecsülé­sére. Az elernyesztő, rendítő-feszítő­­gyakorlatok Bode kifeje­zőp­im­­nasztikájának alapjai. Rendszere középpontjává igen zseniálisan a lendítőgyakorlatokat tette, miál­tal visszaadja a mozgáséter sza­bad, közvetlen ősformáját. Tette ezt azért, mert a lendület segítsé­gével a legegyszerűbb eszközök­kel a legnagyobb hatást le­het el­érni. A lendületben megtalálta az alakítóerő titkát és rájött arra, hogy alkalmazásával­ példátlan kitartás és a mozgásformák fe­lett biztos uralom érhető el. Az ilyen gimnasztika hozzá­szoktatja a testet ritmikusan dol­gozni, vagyis feszülést-elernye­­dést-nyugalmat egymással­ helye­sen váltakoztatni, mint ahogy a természetbeni is növel­kedés-esés­­nyugalom váltakoznak folyton is­métlődő ritmusban. A feszül­és-el­ernyedés-nyug­alom helyes válta­kozása vagyis: a testritmus a rit­mikus gimnasztika lényege és ko­rántsem, mint laikusok és tornát tanító képzetlenek hiszik: kigon­dolt, giccsszerű mozdulatok vég­zése zenére. A ritmikus gimnasz­tikánál alkalmazható zene, de nem szükséges. A ritmus az étet egyik alapje­lensége, melynek mibenlétét csal megközelítőleg felfogni. Amit be­lőle mérve kifejezni képesek ra-

Next