Aradi Közlöny, 1926. december (41. évfolyam, 272-295. szám)
1926-12-01 / 272. szám
Arad, XXXXI. évf. 272. szám. Egyes mintárat ^ TMifaaslej 1926 december 1. Szerda Szerkesztőség: Arad, Acsev.-palota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat. Bulev. Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg ut.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Megjelenik naponta reggel. Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN Egész évre Fél évre ... Negyed évre Havonta ... ... 860 Lej ... 480 Lej ... 240 Lej ... 80 Lej Hirdetések díjszabás szerint Egyes szám ára 5 lej, vasárnap 6 lej. Bucurestiben 50 bánival több Üzent a király. Coanda tábornok, a szenátus elnöke ma délután a szenátusban a király következő üzenetét olvasta fel: Mélyen megindított az a gond és szeretet, amelyet egészségi állapotom irányában önök tanúsítottak. De ugyanakkor mélyen elszomorodva látom, hogy egyesek felhasználták ezt a körülményt arra, hogy diskusszió tárgyává tegyék azokat az elveket, amelyek az alkotmányos monarchia dinasztikus elveit képezik és amelyek nem engedik, hogy a korona sorsa bárkinek változó akaratától függjön. Szerencsére, az utóbbi időben érzem, hogy erőm visszatér és hiszem, hogy Isten segítségével továbbra is teljesíthetem feladatomat szeretett hazámért és drága nénemért. Az a bizonyosság, amelyet Románia súlyos körülményei között már szóvátettem volt, kutatja, hogy tudok — önmagamat legyőzve is — olyan elhatározásra jutni, amelyek a haza érdekében feloldoztak személyes kapcsolatokat és hint király véget vetettem egy szereti. fiú tévelygése és ingatag?...-fi szerencsétlen következményeinek. Jogosan mondhatom: azt hiszem, senki sem kételkedhetne abban, hogy állandó gondomat képezi az, hogy uralkodói kötelességeimet az utolsó pillanatomig is teljesítsem, mégpedig úgy, ahogyan azt tennie kell egy olyan királynak, aki többre tartja művének maradandóságát, mint bármit, ami legdrágább neki az életben. Ezt a tervet felejthetetlen nagybátyám alapította meg, ezt a művet elhatározottsággal fogom védeni, igyekezve annak számára szilárd jövőt biztosítani, dinasztiám dicsőségére és országom konszolidálására. Biztos vagyok abban, hogy munkámban segítségemre lesznek az összes jó románok, élükön azokkal a hű tanácsadókkal, akik trónralépésem óta mindenben támogattak, ők képesek lesznek egyesíteni az összes nemzeti erőket, hatalmas falat emelve a trón körül, hogy a monarchia érdekeinek és a törvényeinek megfelelően megvalósított elhatározásom respektálását biztosítsák. Ferdinand I. Az egyesülés évfordulója. Holnap,december elsején lesz az évfordulója annak, hogy Alba-Iulián az egyesülést proklamálták Erdély és a régi királyság között. Ez alkalomból ünnepi Te Deum lesz délelőtt 11 órakor a görög keleti székesegyházan, amelyen az összes köztisztviselők résztvesznek. Délután az Astra kulturegyesület előadást rendez, amelynek keretében Lapedatu Sándor volt kultuszminiszter, egyetemi tanár előadást tart az egyesülésről. Tornya Gyula ítészeti a szenátusban. Magyar szenátor panasza (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának távirata.) A kamara mai ülésén Toni a tanítók fizetésének egységesítését és rendezését■kívánja. Marneiani felvilágosítást kér a hivatásos szindikátusok és erkölcsi személyekről szóló törvényről,, amely ellentmondásokat tartalmaz. Trancu-Iasi kijelenti, hogy módosítani fogja a törvényt olyan értelemben, hogy a hivatásos szindikátusoknak csak a professzionális érdekek megvédése lehet a céljuk. A vonatkozó törvényt néhány nap múlva a parlament elé terjeszti. Hanes kéri, hogy a tanítói fizetések alapjául az 1916. évi, nem pedig az 1914. évi fizetéseket vegyék. Petrovics miniszter kijelenti, hogy minden lehetőt megtesz a tanítók érdekében. Ezután áttérnek a felirati vitára. Buzdugan kijelenti, hogy örömmel tölti el a külföldi államokkal, különösen az Olaszországgal kötött egyezmény, amely remélhetőleg maga után fogja vonni a besszarábiai konvenció ratifikálását. Kifejezést ad annak az óhajának, hogy a király egészsége mielőbb helyreálljon. 1.A kamara tagjai felállva tapsolnak.) Tagadja, hogy Besszarábiában antiszemita mozgalom folyna. Kárhoztatja az osztályharcot. (A nemzeti parasztpárt élénken tiltakozik és azzal vádolja Buzdugant, hogy eladta magát.) Buzdugan kijelenti, hogy a népnek osztályokra való szakítása nemzetellenes és ez távolította el őt a parasztpárttól. Besszarábia dinasztikus s hazafias érzelmű. Beszéde végén felhívást intéz a kormányhoz, hogy tegye meg kötelességét ezzel az országrésszel szemben is. Az ülés folyik. A szenátus mai ülésén dr. Tornya Gyula szenátor a magyarság iskolaügyi sérelmeit tette szóvá. Kérdést intézi Goldits kultuszminiszterhez, tudomása van-e arról, hogy a temestorontál megyei Gatata község állami iskolájának 5, 6 és 7-ik osztályában egyetlen tantárgyat sem adnak elő magyar nyelven, holott ennél az iskolánál két tanító is van, aki tud magyarul. A dejani állami elemi iskolánál pedig, ahol a tanulók túlnyomó többsége magyar anyanyelvű egyetlen tanító sem bírja a magyar nyelvet. Tornya Gyula hoszszabb beszédben kéri a sérelmek orvoslását. Beszédét az egész szenátus nagy figyelemmel és nyugalommal hallgatta végig. Itt írjuk meg, hogy Goga Odavian belügyminiszter előtt ma meg A kamara lelkesen ünnepelte jelent egy magyar küldöttség, amelynek tagjai gróf Majláth Gusztáv Károly püspök, Molnár kanonok és Gyárfás Elemér dr. szenátor voltak. A küldöttség memorandumot nyújtott át a belügyminiszternek a katolikus egyház kívánságaira vonatkozólag. K. Goldis miniszterhez, a királyt. Félmilliós adót vetettek Aradvárosra. A pénzügyigazgatóság különös adókirovása. A város nem kapja meg az állami adórészesedést (Arad, november 30.) Rendkívül érdekes fcomiflikitlus, illetve nézeteltérés támadt Aradváros vezetőssége és az aradi pénzügyigazgatóság között. Ismeretes a közigazgatás egységesítéséről szóló törvénynek az a szakasza, amely szerint az állam, bizonyos százalékot enged át a jövedelméből a városnak, hogy abból aztán az újabban ráhárult terheiket fedezni tudja. Most volna esedékes a múlt évi részlet, amelg Arad városánál körülbelül 2 és egynegyed millió lej bevételt jelenít Ma délelőtt érintkezésibe is lépett az aradi gennci rvén'zillnri hivatal az aradi pénzügyigazsglatóssággal és Ikéria, hogy az fizesse ki a városnak járó pénzt. Ekikor érdekes, meglepetést kiejtő bejelentést tett a pénzügyigazgatóság. Ismertette, hogy évekkel ezelőtt, a város gépüzeme a kisvasúti céljaira mozdonyokat bérelt a budapesti Magyar Vasúttársaságtól, melynek kifizetett bér össszege után nem fizették be az ezután járó jövedelmi adót. A pénzügyigazgatóság ezért az adóért a város terhére irt 521.000 lejt, amelynek a kiiegytenlitéséi® nem folyósíthatja az államitól járó összeget. A város vezetősége persze nagy meglepetésssel vette tudomásul a bejelentést s egyben nyomban hivatkozott arra, hogy ezt a jövedelmi adót annak kel fizetni, aki bevételezi a pénzt, tehát a budapesti vasúttársaságnak, és nem Arad városának. A pénzügyigazgatósság nem fogadta el a város álláspontját és megtagadta az összeg folyósítását. A pénzügyi szolgálat most megvárja, míg Angel István dr. intert már bizottsági elnök hazaérkezik Bucuraşiből és a város ezután Anged István dr. elnök utján előterjesztést intéz a pénzügy-minisztériumihoz, amelyben a felhozott indotocikk alapján kéri a város terhére irt tétel törlését és egyben kéri a városnak járó összeg kifizetését. A város pénzügyi köreiben érdeklődésssel várják a miniszte határozatot, miután valószínű hogy a román államkincstár csak per útján fogja tudni behajtani a vasúttársaságtól a jövedelmi adót, amelynek behajtását annak elmulasztották. Megtermékenyítik Arad földjeit. Az aradi mezőgazdasági kamara érdekes kísérlete. (Arad, november 30.) Popescu Miklós az aradi mezőgazdasági kamara igazgatója érdekes megbeszélést folytatott ma délelőtt Dirlea Vazul gazdasági tanácsnokkal. Arról van szó, hogy a város határában fekszik mintegy 25 holidl teljesen kihasználatlan földterültet, amit legelő és mikaszáló számára kellene alkalmassá tenni. Tekintettel arra, hogy a kisajátítás folytán Aradváros földekben amúgy is nagy veszteségeket szenvedett, kézenfekvő, hogy minden földterületet, amennyire lehetséges, kihasználni és a meglevők termőképességét pedig fokozni kell. Különösen az utóbbi probléma az, amit Popescu igazgató meg akar oldani és a gárogfödek termőképességének emelésére a napokban kísérletek is indulnak meg. A földeket mechatikus autón és műtrágyázással akarják feljavítani. Főleg a műtrágya használatának bevezetésére helyez súlyt a mezőgazdasági kamara igazgatója, mivel ezen a vidéken még nagyon kis mértékben használják csak a műtrágyát, noha annak alkalmazása a nyugati államokban — mint ismeretes — igen szép eredményeket hozott létre. A kísérletek eredményétől azt várják Dirkia tanácsnak, és Popescu igazgató, hogy a példa jó hajtású lesz a vidék gazdatársadalmára nézve is, annál is inkább, mivel Buttyinban és Déznán is szándékoznak hasonló kíssérleteket végezni. Popescu igazgatónak az a terve továbbá, hogy a fekáliákat is felhasználják a földeik javítására. Ezáltal elviselhetőbbé válik a szennyvíztelep körül lakók helyzete, mert a fekáliák nagy részének felhasználása enyhíteni fogja a telep körüli légkör fertőzöttségét, mely egészségügyi szempontból már régóta kifogásba esett is esik még ma is.