Aradi Közlöny, 1927. augusztus (42. évfolyam, 168-192. szám)
1927-08-02 / 168. szám
2 19*27. airgraphs 2.^ Kiskereskedők gyűlése Aradon. Hogyan kell vezetni a főnaplót. Érdekes vita a magánkiadások igazolásáról Az aradi fűszerkiskereskedők egyesülete vasárnap délelőtt fél 11 órakor a kereskedelmi és iparkamara gyűléstermében nagyarányú értekezletet tartott, amelynek az volt a célja, hogy vitaülés keretében felvilágosítsák a kereskedőket és iparosokat a törvénynek a könyvvitelre és bélyegilletékre vonatkozó részéről. Nagy érdeklődés kísérte Arad kereskedői részéről ezt az értekezletet, hogy eloszlassa azokat a kételyeket és bizonytalanságokat, amik már huzamosabb idő óta gátolták a kiskereskedőket abban, hogy az új rendelkezéseket helyesen, a törvény intenciói szerint vezessék be üzletükben. Liszka Pál elnök román és magyar nyelven nyitotta meg az értekezletet és meleg szavakkal üdvözölte Nasa Viktort, aki mint a kereskedelmi kamara kormánybiztosa jelent meg. Ezután felkérte dr. Tra i lescu Jon iparkamarai titkárt a törvény szakszerű ismertetésére. Dr. Trailescu részletesen ismertette a rendelkezések minden pontját és alapos jogászi tudásával a kérdés minden oldalát megvilágította. A nagy figyelemmel hallgatott előadásának lényege az volt, hogy minden kereskedő és iparos köteles főnaplót, leltárkönyvet vezetni. Az értekezlet úgy állapodott meg, hogy egységesen augusztus 1-től kezdi meg a tételek bevezetését, de azt néhány napig, amíg a főnaplók a nyomdából kikerülnek, följegyzés formájában eszközli s néhány nap múlva vezeti majd be a közben lebélyegzett főnaplóba. Trailescu sdr. szerint a pénzügyi hatóságok semmi akadályt sem fognak gördíteni a néhány nappal későbben történő lebélyegzés elé. A vitát legjobban az a pont váltotta ki, mely szerint minden üzlettulajdonos az összes magánkiadásait is köteles bevezetni és azokat számlákkal, írásos bizonyítékokkal alátámasztani. Ennek az eljárásnak, amely meglehetős ellenszenvet váltott ki a jelenlevők közül, tulajdonképen a jövő évi adókivetésnél lesz hatása és annak idején valószínűleg akceptálják is a múlhatatlan és szükséges kiadások szempontjából. Több kereskedő hozzászólása után dr. Vadász Armand tartott nagyszabású beszédet, párhuzamot vonva az itteni és a külföldi adórendszerek között s követelte, hogy a pénzügyi hatóságok is épolyan pontossággal és körültekintéssel vigyék keresztül rendelkezéseiket, mint amilyen legaprólékosabb pontosságot követelnek a kereskedőktől. Az ülés végén bemutatták a főnapló mintáját és közölték a jelenlevőkkel, hogy a könyv néhány nap múlva az iparkamara 7. számú szobájában beszerezhető. sietteti a tárgyalásokat, és így a jelen pillanatban az a helyzet, hogy a kormány minden jóindulata és ígérete, valamint Averescu minden igyekezete dacára a néppárt széthullása elkerülhetetlen. A dolgokkal kapcsolatban különben egyes lapok annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy ezúttal is csak az ismétlődött meg,,amit az Agarescu-kormány alatt maguk a liberálisok idéztek elő, csakhogy most a nemzeti parasztpárt áll a háttérben. Egy tehát kétségtelen: a kibontakozás kérdése most még inkább a messzi jövő méhében rejlik s igen kétséges, hogy ilyen állapotok mellett a politikai helyzet realizálása bárkinek is sikerülhetne. A kamara elnökválasztása. A kamara szombat délutáni ülésén különben sor került a kamara elnökének megválasztására is. Mint ismeretes, a választást nagy érdeklődés és harc előzte meg. Annál érdekesebb volt azonban, hogy maga a szavazás a lehető legnagyobb rendben folyt le és a szavazatok nyolcvan százaléka a kormány jelöltjére N. N. Saveanu volt minszterre esett, aki megválasztása után nyomban elfoglalta az elnöki széket s miután megköszönte a személyével szemben megnyilvánult bizalmait, kijjelentette,hogy tisztét igazságosan, de a szükséges esetekben eréllyel fogja betölteni. Kéri a képviselőket, hogy elsősorban mindenki maga is ügyeljen a rendre. Ezután Bratianu Vintila pénzügyminiszter előterjesztette a köztisztviselői fizetésemelésről szóló javaslatot, amelynek letárgyalására a kamara kimondotta a sürgősséget. A kamara felirati javaslata. A kamara vasárnap délelőtti ülésén Madgearu válaszol Stelian Popescu igazságügyi miniszter szombati beszédére és igyekszik annak hatását gyengíteni. A délutáni ülésen Saveanu elnök bejelenti Robert de Flers halálát, mire Victor Antonescu a liberális párt, Popovici Mihály pedig az ellenzék nevében ad kifejezést Románia igaz barátjának halála felett. Ezután felolvassa a felirati javaslatot, amely bejelenti, hogy a parlament megalakult és néhány törvényjavaslat megszavazását tűzte ki a jelen ülésszak programjául. A gyűlés délután négy órakor véget ért. A kamara délelőtti ülésén beterjesztették a CFR. államtitkárságának megszüntetéséről és a CFR. autonómiájának helyreállításáról szóló törvényjavaslatot. Madgearu kijelenti,hogy az ellenzék nincs megelégedve a törvényjavaslattal és teljes autonómiát követel a CFR részére. Dimitriu miniszter dicséri Madgearu objektivitását és ígéri, hogy az autonómiát később kiszélesítik. Ez a munka azonban több évig fog tartani és kéri ehhez az ellenzék támogatását. A javaslatot vita nélkül megszavazza a kamara, majd elfogadják Qaroflidnak a földművelésügyi minisztérium szervezetéről szóló törvény hatályon kívül helyezését is. Ezután az 1926. évi költségvetési felesleg felosztásáról szóló törvény megváltoztatására kerül a sor. Dr. Wilier József kéri a kisebbségi iskolák támogatását. Hans Roth a németek nevében csatlakozik Wilier dr. kéréséhez. Bratianu Vintila kifejti, hogy a kisebbségi iskolák a román állam részére díszt jelentenek, de nem kell elfelejteni, hogy a román iskolák helyzete is tragikus. A javasolt összeg különben még nem végleges, mert csak könyvelési formának tekinthető, miután az előző kormány alatt bizonyos összegeket törvényes felhatalmazás nélkül fizettek ki. Az állam mégmásfél évig fogja érezni az Averescu-kormány pazarlásainak következményeit s ezért a költségvetési feleslegből másfél évig semmit sem lehet folyósítani, sohasem szabad elfelejteni — mondja a pénzügyminiszter — a június 5-re virradó éjszaka kandjait. Mihalache kérdezi a pénzügyminisztert hogy ezek után nemolna-e helyes az Averescu-kormány felelősségre vonása. Popovics Mihály megjegyzi, hogy rövid pénzügyminisztersége alatt vizsgáló bizottságot küldött ki, amelynek most kellett volna beterjesztenie jelentését. Bratianu Vintila örömmel veszi tudomásul Mihalache kijelentéseit. Az ügyet a legfőbb számvevőszék elé terjesztik, azonban az igazságszolgáltatásé lesz az utolsó szó. A délutáni ülésen megszavaznak néhány kisebb törvényjavaslatot, majd a kamara bizottságait választják meg, mire az ülés véget ér. A szenátus ülésén Lapedatu pénzügyminiszter benyújtja a kamara által megszavazott javaslatokat. Nicolaescu elnök felolvassa Maria királyné köszönő levelét a szenátus részvétnyilvánításáért, majd elparentálja Robert de Flers-t. A kormány nevében Dimitriu miniszter csatlakozik az elnök szavaihoz. Dr. Boila Romulus kéri az ostromállapotra vonatkozó akták bemutatását. Végül a szenátus vita nélkül megszavazná a benyújtott javaslatokat. A parlament üléseit kedden fejezik be. Aradi egyetemi tanár könyve Erdélyről. Petranu Coriolan dr. német nyelvű könyvben tárja fel a külföld tudósai előtt Erdély híres műemlékeit. — A legrégibb fatemplom Arad megyében van. (Arad, augusztus 1.) Érdekes és tudományos szempontból igen nagyértékü könyv hagyta el most a sajtót. Szerzője dr. Petranu Coriolan, az aradi származású, cluji (kolozsvári) tudós fiatal egyetemi tanár, akinek már vagy nyolc könyve jelent meg román, német és francia nyelven és akinek egyik mostanában történt nagyértékű tudományos felfedezése — a remetei templom régi freskói, amiről annak idején beszámoltunk — nagy feltűnést keltett az egész tudományos világban. A kitűnő professzor legújabb művét német nyelven írta meg, mert hiszen azt nem is annyira a hazai publikumnak, hanem a külföld tudományos világának szánta. A könyv címe magyarul: „Az erdélyi románok műemlékei“. Az Ízléses kiállítású és dús illusztrációjú könyv, amely 8 évi nehéz munka eredménye, voltaképen azért íródott meg, mivel az erdélyi románság művészete teljesen ismeretlen a külföldön és dr. Petranu teljesen elérte a kitűzött célt, mert ezzel a könyvvel egyedülálló szintézist, áttekinthető képet adott az erdélyi románság művészetéről a külföldi tudósok kezébe. Megállapítható, hogy Erdély műemlékeiről ilyen könyv még nem jelent meg. Eddig a magyar, román és szász tudósok különböző folyóiratokban cikkeztek egyes dolgokról, de egész Erdélyt egy sem ismerte ezek közül, mivel még az egymás műveit sem olvasták el. Dr. Petranu professzor áttanulmányozta évek során az összes megjelent írásokat és ezt az óriási adathalmazt kiegészítve saját kutatásaival, írta meg a modern műtörténet szemüvegén át nézve a dolgokat, új könyvét. Nagy hasznára volt neki a magyar és német tudósok idevágó cikkei. A könyv megállapítja, hogy az erdélyi románok műemlékei kő- és téglatemplomokból, freskókból, képekből és iparművészeti tárgyakból állanak, amik a XII—XIX. századból valók. Kideríti a könyv, hogy a legrégibb román templom a demsus, a XII. századból való, a legrégibb fatemplom. Arad megyében van, a XVII. századból, a legrégibb festmény alkotási ideje pedig 1409. Stílus tekintetében — fejti ki a szerző — három válfajt lehet megkülönböztetni. A bizáncit, az amalgán (kevert) stílust és a nyugatit. Az erdélyi szászoknak és magyaroknak nincsenek bizánci stílü műemlékeik, de nincsenek fatemplomaik se. A regátbeli műemlékek pedig tiszta bizánci stílusúak, igen kevés nyugati hatással. Az erdélyi románok műemlékein a bizánci stílus mellett érezhető a nyugati hatás, ami annyit jelent, hogy a régi felfogástól eltérően, a bizánci stílus itt, Erdélyben és főleg Arad-vidéken érte el terjeszkedési határát és vegyült össze a nyugatról jövő stílussal. Ez azonban azt is jelenti, hogy az erdélyi románok műemlékei külön fejezetet jelentenek a románok műtörténetében és lényegesen különböznek a magyar és szász műemlékektől. Megállapítja még a kitűnő tudós azt is művében, hogy a románok a nyugati motívumokat főleg a szászoktól vették át. Az erdélyi román műemlékek művészeti értékét a magyar tudósok is igen nagyra tartották. Schulz német tudós pedig úgy nyilatkozik, hogy azok érték tekintetében felülmúlják a svájci, norvég és finn műemlékeket. Dr. Petranu Coriolan könyvét a tudományos világ nagy elismeréssel fogadta és a szakkritika több helyütt máris nagy dicsérettel emlékezett meg róla. — Elrabolt ékszerek titokzatos históriája. Iasiból jelentik: Még karácsony hetében történt, hogy ismeretlen tettesek kirabolták Lázár József erdélyi származású iasi-i ékszerész üzletét, ahonnan több millió lej értékű ékszereket vittek el. A rejtélyes rablási ügyben megindított rendőri nyomozás azonban teljesen eredménytelen maradt, míg a mai napon érdekes fordulat állott be az ügyben. Lázár ugyanis ma egy névtelen levelet kapott, amelyben ismeretlen jóakarója közölte, hogy elrabolt ékszerei egy chisinaui dúsgazdag ember birtokában vannak. Lázár a levélről nyomban értesítette a rendőrséget, ahonnan két tisztviselővel autón Chisinauba ment át. A jelzett helyen tartott házkutatás azonbannem járt eredménnyel, mindazonáltal a rendőrség az újabb nyomon tovább folytatja a vizsgálatot. •