Aradi Közlöny, 1927. szeptember (42. évfolyam, 193-216. szám)
1927-09-01 / 193. szám
Szerkesztőség Arad, Acsev.-palota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat. Bulev. Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg ut.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Megjelenik naponta reggel. Egyes példány ára 5 lej, vasárnap , lej. szeptember 1. Csütörtök Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN Egész évre ... 1080 Lej Fél évre ................. 540 Lej Negyed évre ... ... 270 Lej Havonta ................. 90 Lej Hirdetések díjszabás szerint Egyes szán ára 5 lej, vasárnap 6 lej. Baakessíben 50 bánival több A megnyugvás jegyében Az Aradi Ipar- és Népbank inzolvenciája és az ebből eredő események állanak most Arad és talán Erdély gazdasági életének homlokterében. Egy csaknem százmilliós vagyonnal rendelkező, régi és előkelő pénzintézet vált fizetésképtelenné nem annyira a saját hibájából, mint inkább a kormány rövidlátó gazdaságpolitikájának eredményeképen. A nagy és tekintélyes kisebbségi pénzintézet az impérium átvétele óta agybani visszleszámítolási hitelt sem élvezett a Banca Nationmatától, sőt még azt sem tudta elérni, hogy deviza-autorizációt kapjon. A bank tehát főleg betétekből álló tőkéjét az üzletjelens miatt kénytelen volt ingatlanokba fektetni, ami immobillá tette a tőkét. A valuta labilitása és a gazdasági helyzet egyre fokozódó nehézségei azután megtették a többit. Az Ipan- és Népbank képtelen lett fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. Helyes pénzügyi politikát csináló kormánynak ilyen esetben elsőrangú kötelessége lenne, hogy az önhibáján, kívül válságba került pénzintézet segítségére siessen. Ezt kívánta volna az általános bankpresztizs érdeke, de azon egy percig sem crodálhoznak, hogy a pénzügyi kormányzatot — kisebbségi intézményről lévén szó — ez a szempont nem indította cselekvésre. Az aradi pénzintézetek azonban inkább állanak hivatásuk magaslatán és altruisztikus érzésekből fakadó szolidaritással nyújtottak segédkezet a bajba jutott társintézetnek. Az aradi bankok tiszteletreméltó egyöntetűséggel állottak a válsággal küzdő Ipar- és Népbank mellé és teljes önzetlenséggel vállalták azt a nagy és felelősségteljes munkát, amely a pénzintézet szanálásával, illetve likvidálásával jár. Tették ezt elsősorban azért, hogy a rosszindulatú és tendenciózus támadásoktól felbolygatott aradi piac nyugalma visszatérjen és a részvényesek, valamint a betevők bizalma meg ne rendüljön a pénzintézetekben. Az aradi bankok impozáns kollektív fellépésének meg is lesz az eredménye. Az Iparés Népbank mai közgyűlése teljes egészében elfogadta azt a szanálási javaslatot,amelyet a pénzintézetek erre a célra delegált bizottsága terjesztett elő és egyben kimondotta a részvénytársaság feloszlását, valamint elhatározta az Ipar- és Népbank felszámolását. Az így likvidáló bank ügyének intézése tehát most egy olyan bizottság kezébe került, melynek az összes aradi pénzintézetek állanak a háta mögött és garantálják a felszámolás mindenkit kielégítő és gyors lefolyását. Olyan garancia ez, amely méltán megnyugtathatja a betevőket és részvényeseket, hiszen a likvidálóbizottság minden törekvése az, hogy az ingatlanok mobilizálása minél nagyobb eredménnyel járjon és az összes követelések teljes kielégülést nyerjenek. Miután ez csaknem százszázalékosan biztosítva is van, végre lecsillapodnak a kedélyek és az aradi piac nyugalma ismét helyreáll. •« Összehívják Erdély magyar színigazgatóit Eftimiu Victor közös értekezletet tervez a kerületi beosztások ügyében. Színigazgatók és polgármesterek tanácskozása Clujon. (Az Aradi Közlöny cluji tudósítójának telefonjelentése.) Az erdélyi magyar színigazgatók idén tudvalevőleg csak koncessziót kaptak, de kerületi beosztásuk tekintetében még nem történtek intézkedések. Ez az álapot meglehetősen nagy akadályokat gördít az idei művészeti szezon megkezdése és a szervezkedés elé. Ferenczy Gyula dr. színigazgató ezt a sérelmes helyeztet feltárta Eftimiu Victor előtt, aki kijelentette, hogy a tervek szerint Lapedatu kultuszminiszter rövidesen giujra érkezik, ahová ugyanekkorral összehívjál, az összes magyar színigazgatókat és az i .-»tett’ városok polgármestereit hogy a kerületi be-osztás kérdésében megállapodjanak. Az értekezlet pontosan meg fogja állapítani a vendégszereplő román társulatok játszási napjait is, hogy előre tudhassa minden igazgató, melyik napokon játszhat!!, az egyes városokban. Irra» ■. 11 &: i s *»»»»»»»› «»o«·c Duca meghívta a kisebbségi vezéreket Készül a kisebbségi törvény. — Sorsdöntő lesz a közös tanácskozás. — Szeptember elején találkozik Duca belügyminiszter Wilter Józseffel és Hans Otto Roth-tal. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának távirata). Az ősszel meginduló politikai élet legnagyobb szenzációja — mint azt már teljes részletességgel jelentettük is — Duca belügyminiszter kisebbségi törvénye lesz. Erről a készülő törvényről egyelőre csak azt tudjuk, hogy a minisztertanács Duca minisztert bízta meg e törvény elkészítésével, aki a nyári pihenésre szánt időt szenteli arra, hogy e törvény részleteit nagy vonalakban elkészítse. Megbízható forrásból értesülünk, hogy Duca érintkezést keresett Hans Ottó Roth-tal, a német párt elnökével és dr. Wilter Józseffel, a Magyar Párt főtitkárával és tudomásukra hozta, hogy szeptember elejére szeretne velük egy közös találkozót, hogy akkor meghallgassa a két nagy kisebbségi párt megbízottainak véleményét a készülő törvényre vonatkozólag. A találkozás időpontját Duca levélben fogja közölni a két kisebbségi politikussal. A kisebbségi törvény sorsdöntő jelentősége. Úgy Hans Otto Roth, mint dr. Wilter Józsif természetesen kellő felkészültséggel néznek e találkozás elé, mely végeredményben sorsdöntő lesz a kisebbségi törvényre nézve. Bizonyos az, hogy Duca egyike a legnyugatibb felfogású román politikusoknak, aki ennek külügyminisztersége alatt többször is tanújelét adta, azonban az is kétségtelen, hogy Duca keze is meg van kötve és az úgynevezett hazafias román sajtó és a sovinista közvéleménynyel szemben még a liberális felfogású Duca is gyakran retirálni kénytelen. És így a szeptemberi találkozáson a két kisebbségi politikusra vár az a nagy feladat, hogy Duca belügyminiszterrel megértessék, hogy az ország jövendő fejlödésének érdekében múlhatatlanul szükséges egy olyan nyugati szellemben alkotott nemzetiségi törvény, mely az összes itt élő kisebbségek lelki békéjét és szabad fejlődését biztosítja. Mit mondanak a magyarok ? Dr. Wilier József, a Magyar Párt főtitkára bucuresti-i munkatársunknak a következő érdekes kijelentést tette erről a készülő találkozásról : — Én teljesen felkészülten várom a szeptemberi találkozót, amikor elmondhatom véleményemet a tervezett, kisebbségekre vonatkozó törvényre. Bizonyos, hogy óriási munkát igényel egy ilyen, az összes kisebbségekre nézve életbevágó fontosságú törvény megalkotása. Természetesen nem szabad figyelmünkön kívül hagyni a hasonló nyugati törvényeket sem. Például kétségtelenül fontos útmutatást nyújthat az észtországi kisebbségi törvény és a hasonló szellemben készült más nyugati törvények is. Az is bizonyos, hogy e törvény szerkesztésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni az 1919-es párisi nemzetközi szerződést sem. A Duca-féle kisebbségi törvény főbb alapelemei. Alkalmunk volt Krauter Ferenc sváb kisebbségi vezérrel találkozni, aki a készülő kisebbségi törvényről a következőket mondta : ■ — A romániai kisebbségek részére már 1919-ben készült egy kisebbségi törvény, melyet egyrészről Amerika, Angolország, Franciaország, Olaszország és Japán, másrészről Románia írt alá. E törvényben le vannak fektetve nagy általánosságban a kisebbségi jogok. Ezt a törvényt Románia a parlamentben is ratifikálta és e nemzetközi szerződésszerű törvény első paragrafusa úgy szól, hogy Románia kötelezi magát arra, hogy semminemű tör-t vényt, vagy rendelkezést nem terjeszt a parlament elé, mely e nemzetközi szerződés szellemével ellenkezne. Tehát minden valószínűsége megvan annak, hogy a Duca-féle kisebbségi törvény e nemzetközi szerződés belföldi pendantja lesz. Ez a nemzetközi szerződés csak nagy körvonalakban írja elő a szellemet, mellyel a kisebbségekkel bánni kell, míg a Duca-féle törvény részletes, mindenre, kiterjedő, aprólékos feldolgozása lesz valószínűleg e tág kereteknek. — Titulescu bankettje a nemzetközi sajtó, konferencia tiszteletére. Génfből táviratoztak: Titulescu külügyminiszter, Románia népszövetségi megbízottja tegnap 120 személyes bankettet adott a genfi nemzetközi újságírókonferencia résztvevőinek tiszteletére, amelyen a világlapok reprezentánsain kívül a népszövetségi bizottságok titkárai, valamint a nemzetközi munkakamara igazgatói is megjelentek. A banketten több pohárköszöntő hangzott el s a szónokok mindannyian a békés együttműködés szükségességét hangoztatták. A bankett után ünnepélyes recepció következett, amelyen mintegy 250 személy vett részt, akik közvetlen hangulatban éjfél utáni 3 óráig maradtak együtt. Lapunk mai száma 16 oldal