Aradi Közlöny, 1927. szeptember (42. évfolyam, 193-216. szám)

1927-09-01 / 193. szám

Szerkesztőség Arad, Acsev.-palota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat. Bulev. Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg­ ut.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Megjelenik naponta reggel. Egyes példány ára 5 lej, vasárnap , lej. szeptember 1. Csütörtök Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP.­­ Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN Egész évre ... 1080 Lej Fél évre ................. 540 Lej Negyed évre ... ... 270 Lej Havonta ................. 90 Lej Hirdetések díjszabás szerint Egyes s­zá­n ára 5 lej, vasárnap 6 lej. Baak­essíben 50 bánival több A megnyugvás jegyében Az Aradi Ipar- és Népbank inzolvenciája és az ebből eredő események állanak most Arad és talán Erdély gazdasági életének hom­lokterében. Egy csaknem százmilliós vagyon­nal rendelkező, régi és előkelő pénzintézet vált fizetésképtelenné nem annyira a saját hibájá­ból, mint inkább a kormány rövidlátó gazda­ság­politikájának eredmények­épen. A nagy és tekintélyes kisebbségi pénzintézet az impérium átvétele óta agy­bani visszleszámítolási hitelt sem élvezett a Banca Nationmatától, sőt még azt sem tudta elérni, hogy deviz­a-autorizációt kapjon. A bank tehát főleg betétekből álló tő­kéjét az üzletjelens­ miatt kénytelen volt in­gatlanokba fek­te­tni, ami immobillá tette a tő­két. A valuta labilitása és a gazdasági helyzet egyre fokozódó nehézségei azután megtették a többit. Az Ipan- és Népbank képtelen lett fi­zetési kötelezettségeinek eleget tenni. Helyes pénzügyi politikát csináló kor­mánynak ilyen esetben elsőrangú kötelessége lenne, hogy az önhibáján, kívül válságba ke­rült pénzintézet segítségére siessen. Ezt kí­vánta volna az általános bankpresztizs ér­deke, de azon egy percig sem crodálhoznak, hogy a pénzügyi kormányzatot — kisebbségi intézményről lévén szó — ez a szempont nem indította cselekvésre. Az aradi pénzintézetek azonban inkább állanak hivatásuk magaslatán és altruisztikus érzésekből fakadó szolidari­tással nyújtottak segédkezet a bajba jutott társintézetnek. Az aradi bankok tiszteletre­méltó egyöntetűséggel állottak a válsággal küzdő Ipar- és Népbank mellé és teljes önzet­lenséggel vállalták azt a nagy és felelősség­­teljes munkát, amely a pénzintézet szanálásá­val, illetve likvidálásával jár. Tették ezt első­sorban azért, hogy a rosszindulatú és tenden­ciózus támadásoktól felbolygatott aradi piac nyugalma visszatérjen és a részvényesek, va­lamint a betevők bizalma meg ne rendüljön a pénzintézetekben. Az aradi bankok impozáns kollektív fel­lépésének meg is lesz az eredménye. Az Ipar­és Népbank mai közgyűlése teljes egészében elfogadta azt a szanálási javaslatot,­amelyet a pénzintézetek erre a célra delegált bizottsága terjesztett elő és egyben kimondotta a rész­vénytársaság feloszlását, valamint elhatá­rozta az Ipar- és Népbank felszámolását. Az így likvidáló bank ügyéne­k intézése tehát most egy olyan bizottság kezébe került, mely­nek az összes aradi pénzintézetek állanak a háta mögött és garantálják a felszámolás min­denkit kielégítő és gyors lefolyását. Olyan ga­rancia ez, amely méltán megnyugtathatja a betevőket és részvényeseket, hiszen a likvi­dáló­bizottság minden törekvése az, hogy az ingatlanok mobilizálása minél nagyobb ered­ménnyel járjon és az összes követelések tel­jes kielégülést nyerjenek. Miután ez csaknem százszázalékosan biztosítva is van, végre le­csillapodnak a kedélyek és az aradi piac nyu­galma ismét helyreáll. •« Összehívják Erdély magyar színigazgatóit Eftimiu Victor közös értekezletet tervez a kerületi beosztások ügyében. Színigazgatók és polgármesterek tanácskozása Clujon. (Az Aradi Közlöny cluji tudósítójának te­lefonjelentése.) Az erdélyi magyar színigazga­tók idén tudvalevőleg csak koncessziót kap­tak, de kerületi beosztásuk tekintetében még nem történtek intézkedések. Ez az álapot meglehetősen nagy akadályokat gördít az idei művészeti szezon megkezdése és a szervezke­dés elé. Ferenczy Gyula dr. színigazgató ezt a sérelmes helyeztet feltárta Eftimiu Victor előtt, aki kijelentette, hogy a tervek szerint Lapedatu kultuszminiszter rövidesen giujra érkezik, ahová ugyanekkorral összehívjál, az­ összes magyar színigazgatókat és az i .­-»tett’ városok polgármestereit hogy a kerületi be-­­osztás kérdésében megállapodjanak. Az érte­kezlet pontosan meg fogja állapítani a vendég­szereplő román társulatok játszási napjait is,­ hogy előre tudhassa minden igazgató, melyik napokon játszhat!!, az egyes városokban. Irra» ■. 11 &: i s *»»»»»»»› «»o«·c Duca meghívta a kisebbségi vezéreket Készül a kisebbségi törvény. — Sorsdöntő lesz a közös ta­nácskozás. — Szeptember elején találkozik Duca belügymi­niszter Wilter Józseffel és Hans Otto Roth-tal. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tud­ósít­ójának távirata). Az ősszel meginduló politikai élet legnagyobb szenzáció­ja — mint azt már teljes részletességgel jelen­tettük is — Duca belügyminiszter kisebbségi törvénye lesz. Erről a készülő törvényről egyelőre csak azt tudjuk, hogy a miniszterta­nács Duca minisztert bízta meg e törvény el­készítésével, aki a nyári pihenésre szánt időt szenteli arra, hogy e törvény részleteit nagy vonalakban elkészítse. Megbízható forrásból értesülünk, hogy Duca érintkezést keresett Hans Ottó Roth-tal, a német párt elnökével és dr. Wilter Józseffel, a Magyar Párt főtitká­rával és tudomásukra hozta, hogy szeptember elejé­re szeretne velük egy közös találkozót, hogy akkor meghallgassa a két nagy kisebbségi párt megbízottainak véleményét a készülő tör­vényre vonatkozólag. A találkozás időpontját Duca levélben fogja közölni a két kisebbségi politikussal. A kisebbségi törvény sorsdöntő jelentősége. Úgy Hans Otto Roth, mint dr. Wilter Jó­zsif természetesen kellő felkészültséggel néz­nek e találkozás elé, mely végeredményben sorsdöntő lesz a kisebbségi törvényre nézve. Bizonyos az, hogy Duca egyike a legnyuga­tibb felfogású román politikusoknak, aki ennek külügyminisztersége alatt többször is tanúje­­lét adta, azonban az is kétségtelen, hogy Duca keze is meg van kötve és az úgynevezett ha­zafias román sajtó és a sovinista közvélemény­nyel szemben még a liberális felfogású Duca is gyakran retirálni kénytelen. És így a szep­temberi találkozáson a két kisebbségi politi­kusra vár az a nagy feladat, hogy Duca bel­ügyminiszterrel megértessék, hogy az ország jövendő fejlödésének érdekében múlhatatlanul szükséges egy olyan nyu­gati szellemben alkotott nemzetiségi tör­vény, mely az összes itt élő kisebbségek lelki békéjét és szabad fejlődését biztosítja. Mit mondanak a magyarok ? Dr. Wilier József, a Magyar Párt főtitkára bucuresti-i munkatársunknak a következő ér­dekes kijelentést tette erről a készülő találko­zásról : — Én teljesen felkészülten várom a szep­temberi találkozót, amikor elmondhatom vé­leményemet a tervezett, kisebbségekre vonat­kozó törvényre. Bizonyos, hogy óriási mun­kát igényel egy ilyen, az összes kisebbségek­re nézve életbevágó fontosságú törvény meg­alkotása. Természetesen nem szabad figyel­münkön kívül hagyni a hasonló nyugati törvé­nyeket sem. Például kétségtelenül fontos út­mutatást nyújthat az észtországi kisebbségi törvény és a hasonló szellemben készült más nyugati törvények is. Az is bizonyos, hogy e törvény szerkesztésénél nem szabad figyel­men kívül hagyni az 1919-es párisi nemzetközi szerződést sem. A Duca-féle kisebbségi törvény főbb alap­elemei. Alkalmunk volt Krauter Ferenc sváb ki­sebbségi vezérrel találkozni, aki a készülő ki­sebbségi törvényről a következőket mondta : ■ — A romániai kisebbségek részére már 1919-ben készült egy kisebbségi törvény, me­lyet egyrészről Amerika, Angolország, Fran­ciaország, Olaszország és Japán, másrészről Románia írt alá. E törvényben le vannak fek­tetve nagy általánosságban a kisebbségi jogok. Ezt a törvényt Románia a parlamentben is ra­­tifikálta és e nemzetközi szerződésszerű tör­vény első paragrafusa úgy szól, hogy Románia kötelezi magát arra, hogy semminemű tör-t vényt, vagy rendelkezést nem terjeszt a par­lament elé, mely e nemzetközi szerződés szel­lemével ellenkezne. Tehát minden valószínű­­sége megvan annak, hogy a Duca-féle kisebb­ségi törvény e nemzetközi szerződés belföldi pendantja lesz. Ez a nemzetközi szerződés csak nagy körvonalakban írja elő a szellemet, mellyel a kisebbségekkel bánni kell, m­íg a Duca-féle törvény részletes, mindenre, kiterje­dő, aprólékos feldolgozása lesz valószínűleg e tág kereteknek. — Titulescu bankettje a nemzetközi sajtó, konferencia tiszteletére. Génfből táviratoztak: Titu­lescu külügyminiszter, Románia népszövetségi meg­­bízottja tegnap 120 személyes bankettet adott a genfi nemzetközi újságírókonferencia résztvevőinek tiszteletére, amelyen a világlapok reprezentánsain kívül a népszövetségi bizottságok titkárai, vala­mint a nemzetközi munkakamara igazgatói is meg­jelentek. A banketten több pohá­rköszöntő hangzott el s a szónokok mindannyian a békés együttműkö­dés szükségességét hangoztatták. A bankett után ünnepélyes recepció következett, amelyen mintegy 250 személy vett részt, akik közvetlen hangulatban éjfél utáni 3 óráig maradtak együtt. Lapunk mai száma 16 oldal

Next