Aradi Közlöny, 1927. október (42. évfolyam, 217-242. szám)

1927-10-01 / 217. szám

1927 október 1. Harc a Fehér Kereszt háttere körül Az új háztulajdonos kilakoltatási pert indított a szálló jelenlegi bérlői ellen. (Arad, szeptember 30.) Nagy érdeklődést váltott ki Arad gazdasági és társadalmi körei­ben az a hír, hogy Kornis Márton ismert aradi nagykereskedő 12 millió lej vételárért megvá­sárolta dr. Tagányi Sándortól a „Fehér Ké­rész !" szálló hatalmas, kétemeletes épületét. Az érdekes ingatlancserét hosszabb tárgyalá­sok előzték meg s — mint most megtudtuk — szó volt arról is, hogy a hotel egy létesítendő szálló-konszern tulajdonába menne át. Ezek a kombinációk azonban nem váltak valóra s ek­kor lépett előtérbe Kornis Márton, aki megfe­lelőnek találta az eladási ajánlatot és mert a szállóval messzebbmenő tervei vannak, rövid pár napi tárgyalás után perfektuálta a vételt. A szerződés aláírása után másnap azonban ügyvédje, dr. Heiflich Béla­­­utján keresetet nyújtott be az aradi járásbírósághoz, melyben kéri, hogy a bíróság érvénytelenítse azt a még hat évre szóló szerződést, amelyet a szálló bérletére nézve Tagányi dr. kötött an­nak idején Popetz és Mohor bérlőkkel s amely szerződésnek érvényét a bérlők telekkönyvi bekebdeztetéssel biztosították. Kornis Márton ugyanis arra alapította keresetét, ho­gy a bér­lők megszegték a bérleti szerződésnek azt az alapvető pontját, amely eltiltja őket a bérle­mények albérletbe adásától és hogy ők jelen­leg csak névleg szerepelnek a szálló bérlői­ként, míg a tényleges bérletet titokban má­sokra ruházták át s most csak fizetett alkal­mazottai a tényleges bérlőknek. Erre vonatko­zólag állításai igazolására különböző bizonyí­tékokra és a tanuk egész sorára hivatkozik Kornis Márton és azt reméli, hogy az ügyben­­október 20-ikára kitűzött tárgyaláson a bíró­ság érvényteleníteni fogja a volt tulajdonos és bérlők között létrejött szerződést. Kornis Már­tonnak ugyanis felette érdekes tervei vannak a szállodával és az a célja, hogy nyugati ta­pasztalatai alapján a „Fehér Keresztjét rövi­desen teljesen modern és világvárosi nívójú szállóvá alakítsa át. Rablótámadás fényes nappal Iasi utcáin. Négy bandita vakmerő módon kifosztott egy nagykereskedést, majd revolverharcot kezdtek üldözőikkel. 1 ősiből jelentik: Vakmerő rablótámadás játszódott le tegnap este Barzan ismert iasi-i nagykereskedő üzletében. Néhány perccel a zárás előtt négy fiatalember tért be az üzletbe, ahol valamit vásárolni akartak. Az üzletben már csak egy segéd és a főnök volt, akiket, amíg megfordultak, hogy a vevőket kiszolgál­ják, a négy fiatalember hátulról hirtelen meg­ragadott, szájukat­­betömték, kezüket lekötöz­ték és amit" egyikük az ajtóban állt őrt, kinyi­tották a pénztárfiókokat, amelyekből többszáz­ezer lej készpénzt és értékpapírokat vettek magukhoz, majd az üzletajtóra kívülről ráfor­dították a kulcsot és az ucca forgatagában el­tűntek. Alig, hogy eltávoztak a vakmerő ban­diták, egy vevő jött az üzletbe, aki lakatossal felnyittatta az ajtót, aztán felvágta a két te­hetetlenül a pult mögött vergődő ember köte­lékeit és az esetről értesítette a rendőrséget. A rendőrség megérkezése és a felvilágosí­tások megadása után a kiállott izgalmak kö­vetkeztében rosszul lett Barzan kocsit hozatott és lakására hajtatott, amikor az egyik ucca­­sarkon felismerte a négy betörőt. Nyomban lármát csapott, mire a négy fiatalember szö­kést kísérelt meg és rohanni kezdett az uccán. A járókelők közül többen utánuk vetették ma­gukat­­ a banditák, amikor látták, hogy csak egy esetben menekülhetnek, revolvert rántot­tak és több lövést adtak le üldözőikre, akik közül kettőt halálosan találta­­ a golyók. A lövések természetesen óriási pánikot okoztak s a nagy zavarban a négy banditának sikerült elmenekülni. Kézre kerítésükre minden intézke­dés megtörtént .O­Kj R1 H 7 T! n W­Y eéces évái xoln­a ad ősét U&e* ftsífr­asülést A* «sgéés »zip. fogazat pótolhatatlan értéke ^«ikernek, Gondozza a fogait, mossa őket kkkU­­szeresen és alaposan fogkefével és jó fogsyémmel. Ne hiányozzék egyetleit mosdóasztalról sem SARG ¥ az antiszeptikus fogkrém. Borzalmas katonai szerencsétlenség Brailában Gyakorlatozó katonák alatt beszakadt egy ponton­híd . Sok katona a Dunába fulladt. (Az Aradi Közlöny bucure­sti-i tudósítójának távirata). A Cuvantul mai száma jelenti, hogy Brailában tegnap bor­zalmas katonai szerencsétlenség történt. A környéken a tizedik divízió katonái gyakorla­toznak és ebből az alkalomból a hidászok hi­dat vertek a Dunán, amely azonban abban a pillanatban, amikor a csapatok a hídon át­vonulni kezdtek, a hatalmas orkánszerű szél­vihar következtében egyszerre elhajlott, majd pedig beomlott. _ Igen sok katona a vízbe esett, akik úszni tudtak megmenekültek, de sokan a vízbe vesztek. A halottak számát ed­dig pontosan nem állapították meg, de minden körülmények között jelentősnek tartják ezt a számot. A szerencsétlenség híte rendkívül nyugtalanító hatást keltett Brailában, mert a gyakorlatozó katonák legtöbbje a környékre való. A Cuvântul brailai tudósítója szerint a hatóságok nem erősítik meg, de viszont nem is tagadják a szerencsétlenség hírét és ezért a városban a legrémesebb tü­rek­ terjedtek el. Az optánspör befolyásolta Románia külföldi kölcsönét Nézeteltérés a kölcsön ügyében Titulescu és Bratianu Vintila között. — Miért nem avatkozott Bratianu az optánspörbe? (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósit­óiá­nak távirata.) Az a körülmény, hogy Titulescu most már határozottan ragaszkodik egyetemi szenátori jelöltetéséhez, politikai körökben azt a meggyőződést keltette, hogy a külügyminisz­ter és Bratianu Vintila pénzügyminiszter kö­zött valóban annyira kiélesedett a viszony, hogy Titulescu helyzete hovatovább tarthatat­lanná válik a kormányban. A Cuvântul ezért valószínűnek tartja, hogy a kormány mindent el fog követni Titulescu megválasztása érde­kében és így a másik két jelöltnek, Iongának és Mandrescunak alig lehet reményük a győ­zelemre. Ennek a megállapításnak azonban el­lentmond a félhivatalos Viitorul közlése, mely szerint a kormány tagjai között teljes a har­mónia és szó sincs arról, hogy Titulescu és Bratianu Vintila között a külföldi kölcsön kér­désben meghasonlás történt volna. Kétségtelen, — írja a lap — hogy a kér­désben a két miniszter ellentétes álláspontot foglal el, azonban ez csak a részletkérdésekre szorítkozik s ezért e tekintetben minden kom­bináció helytelen. A pénzügyminiszter államér­dekből tartotta szükségesnek, hogy egy állami tranzakció végrehajtását későbbre halassza, mert ezeknek a kérdéseknek alapja elsősorban csak egy nagyobb külföldi kölcsön megszerzé­se lehet. A Viitorul közlésével szemben a Cu­vântul fentartja azt a megállapítását, hogy a két miniszter közötti súrlódás annál is inkább nem lehet múló jellegű, mert Titulescu hevesem ellenzi, hogy Románia bármilyen feltételű kül­földi kölcsönajánlatot elfogadjon, amely tekin­tetben Bratianu Vintila úgy vélekedik, hogy nem a feltétel súlyossága, hanem az a fontos, hogy végre nyélbe üssék a kölcsön ügyét, mert a külföldi tőkére múlhatatlanul szüksége van az országnak. Ez volt az oka annak, — fejtegeti a lap — hogy a pénzügyminiszter nem avatkozott­­be az optánsperbe, noha eredetileg az volt a terve, hogy Titulescuval vállvetve vívja meg a harcot a Népszövetség előtt. Később azonban jobbnak látta, ha háttérben marad, mert így alkalma nyílik teljesen átlátni a helyzetet és az alkalmas időben lépéseket tehet a kölcsönre vonatkozólag. Azonban épen azért, mert a kér­dés körül szenvedélyes viták keletkeztek, a pénzügyminiszter számára nem érkezett meg a kedvező pillanat az akcióbalépésre s most állí­tólag amiatt neheztel Titulescura, mert a kér­désben kiélezte az ellentéteket s igy minden figyelem csak az optánsperre terelődött és il­letékes pénzügyi körök ennek a nagy hordere­jű pernek az eldőlésétől tették függővé egyelő­re a kölcsön kérdését. "

Next