Aradi Közlöny, 1927. október (42. évfolyam, 217-242. szám)
1927-10-01 / 217. szám
1927 október 1. Harc a Fehér Kereszt háttere körül Az új háztulajdonos kilakoltatási pert indított a szálló jelenlegi bérlői ellen. (Arad, szeptember 30.) Nagy érdeklődést váltott ki Arad gazdasági és társadalmi köreiben az a hír, hogy Kornis Márton ismert aradi nagykereskedő 12 millió lej vételárért megvásárolta dr. Tagányi Sándortól a „Fehér Kérész !" szálló hatalmas, kétemeletes épületét. Az érdekes ingatlancserét hosszabb tárgyalások előzték meg s — mint most megtudtuk — szó volt arról is, hogy a hotel egy létesítendő szálló-konszern tulajdonába menne át. Ezek a kombinációk azonban nem váltak valóra s ekkor lépett előtérbe Kornis Márton, aki megfelelőnek találta az eladási ajánlatot és mert a szállóval messzebbmenő tervei vannak, rövid pár napi tárgyalás után perfektuálta a vételt. A szerződés aláírása után másnap azonban ügyvédje, dr. Heiflich Bélautján keresetet nyújtott be az aradi járásbírósághoz, melyben kéri, hogy a bíróság érvénytelenítse azt a még hat évre szóló szerződést, amelyet a szálló bérletére nézve Tagányi dr. kötött annak idején Popetz és Mohor bérlőkkel s amely szerződésnek érvényét a bérlők telekkönyvi bekebdeztetéssel biztosították. Kornis Márton ugyanis arra alapította keresetét, hogy a bérlők megszegték a bérleti szerződésnek azt az alapvető pontját, amely eltiltja őket a bérlemények albérletbe adásától és hogy ők jelenleg csak névleg szerepelnek a szálló bérlőiként, míg a tényleges bérletet titokban másokra ruházták át s most csak fizetett alkalmazottai a tényleges bérlőknek. Erre vonatkozólag állításai igazolására különböző bizonyítékokra és a tanuk egész sorára hivatkozik Kornis Márton és azt reméli, hogy az ügybenoktóber 20-ikára kitűzött tárgyaláson a bíróság érvényteleníteni fogja a volt tulajdonos és bérlők között létrejött szerződést. Kornis Mártonnak ugyanis felette érdekes tervei vannak a szállodával és az a célja, hogy nyugati tapasztalatai alapján a „Fehér Keresztjét rövidesen teljesen modern és világvárosi nívójú szállóvá alakítsa át. Rablótámadás fényes nappal Iasi utcáin. Négy bandita vakmerő módon kifosztott egy nagykereskedést, majd revolverharcot kezdtek üldözőikkel. 1 ősiből jelentik: Vakmerő rablótámadás játszódott le tegnap este Barzan ismert iasi-i nagykereskedő üzletében. Néhány perccel a zárás előtt négy fiatalember tért be az üzletbe, ahol valamit vásárolni akartak. Az üzletben már csak egy segéd és a főnök volt, akiket, amíg megfordultak, hogy a vevőket kiszolgálják, a négy fiatalember hátulról hirtelen megragadott, szájukatbetömték, kezüket lekötözték és amit" egyikük az ajtóban állt őrt, kinyitották a pénztárfiókokat, amelyekből többszázezer lej készpénzt és értékpapírokat vettek magukhoz, majd az üzletajtóra kívülről ráfordították a kulcsot és az ucca forgatagában eltűntek. Alig, hogy eltávoztak a vakmerő banditák, egy vevő jött az üzletbe, aki lakatossal felnyittatta az ajtót, aztán felvágta a két tehetetlenül a pult mögött vergődő ember kötelékeit és az esetről értesítette a rendőrséget. A rendőrség megérkezése és a felvilágosítások megadása után a kiállott izgalmak következtében rosszul lett Barzan kocsit hozatott és lakására hajtatott, amikor az egyik uccasarkon felismerte a négy betörőt. Nyomban lármát csapott, mire a négy fiatalember szökést kísérelt meg és rohanni kezdett az uccán. A járókelők közül többen utánuk vetették magukat a banditák, amikor látták, hogy csak egy esetben menekülhetnek, revolvert rántottak és több lövést adtak le üldözőikre, akik közül kettőt halálosan találta a golyók. A lövések természetesen óriási pánikot okoztak s a nagy zavarban a négy banditának sikerült elmenekülni. Kézre kerítésükre minden intézkedés megtörtént .OKj R1 H 7 T! n WY eéces évái xolna ad ősét U&e* ftsífrasülést A* «sgéés »zip. fogazat pótolhatatlan értéke ^«ikernek, Gondozza a fogait, mossa őket kkkUszeresen és alaposan fogkefével és jó fogsyémmel. Ne hiányozzék egyetleit mosdóasztalról sem SARG ¥ az antiszeptikus fogkrém. Borzalmas katonai szerencsétlenség Brailában Gyakorlatozó katonák alatt beszakadt egy pontonhíd . Sok katona a Dunába fulladt. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának távirata). A Cuvantul mai száma jelenti, hogy Brailában tegnap borzalmas katonai szerencsétlenség történt. A környéken a tizedik divízió katonái gyakorlatoznak és ebből az alkalomból a hidászok hidat vertek a Dunán, amely azonban abban a pillanatban, amikor a csapatok a hídon átvonulni kezdtek, a hatalmas orkánszerű szélvihar következtében egyszerre elhajlott, majd pedig beomlott. _ Igen sok katona a vízbe esett, akik úszni tudtak megmenekültek, de sokan a vízbe vesztek. A halottak számát eddig pontosan nem állapították meg, de minden körülmények között jelentősnek tartják ezt a számot. A szerencsétlenség híte rendkívül nyugtalanító hatást keltett Brailában, mert a gyakorlatozó katonák legtöbbje a környékre való. A Cuvântul brailai tudósítója szerint a hatóságok nem erősítik meg, de viszont nem is tagadják a szerencsétlenség hírét és ezért a városban a legrémesebb türek terjedtek el. Az optánspör befolyásolta Románia külföldi kölcsönét Nézeteltérés a kölcsön ügyében Titulescu és Bratianu Vintila között. — Miért nem avatkozott Bratianu az optánspörbe? (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósitóiának távirata.) Az a körülmény, hogy Titulescu most már határozottan ragaszkodik egyetemi szenátori jelöltetéséhez, politikai körökben azt a meggyőződést keltette, hogy a külügyminiszter és Bratianu Vintila pénzügyminiszter között valóban annyira kiélesedett a viszony, hogy Titulescu helyzete hovatovább tarthatatlanná válik a kormányban. A Cuvântul ezért valószínűnek tartja, hogy a kormány mindent el fog követni Titulescu megválasztása érdekében és így a másik két jelöltnek, Iongának és Mandrescunak alig lehet reményük a győzelemre. Ennek a megállapításnak azonban ellentmond a félhivatalos Viitorul közlése, mely szerint a kormány tagjai között teljes a harmónia és szó sincs arról, hogy Titulescu és Bratianu Vintila között a külföldi kölcsön kérdésben meghasonlás történt volna. Kétségtelen, — írja a lap — hogy a kérdésben a két miniszter ellentétes álláspontot foglal el, azonban ez csak a részletkérdésekre szorítkozik s ezért e tekintetben minden kombináció helytelen. A pénzügyminiszter államérdekből tartotta szükségesnek, hogy egy állami tranzakció végrehajtását későbbre halassza, mert ezeknek a kérdéseknek alapja elsősorban csak egy nagyobb külföldi kölcsön megszerzése lehet. A Viitorul közlésével szemben a Cuvântul fentartja azt a megállapítását, hogy a két miniszter közötti súrlódás annál is inkább nem lehet múló jellegű, mert Titulescu hevesem ellenzi, hogy Románia bármilyen feltételű külföldi kölcsönajánlatot elfogadjon, amely tekintetben Bratianu Vintila úgy vélekedik, hogy nem a feltétel súlyossága, hanem az a fontos, hogy végre nyélbe üssék a kölcsön ügyét, mert a külföldi tőkére múlhatatlanul szüksége van az országnak. Ez volt az oka annak, — fejtegeti a lap — hogy a pénzügyminiszter nem avatkozottbe az optánsperbe, noha eredetileg az volt a terve, hogy Titulescuval vállvetve vívja meg a harcot a Népszövetség előtt. Később azonban jobbnak látta, ha háttérben marad, mert így alkalma nyílik teljesen átlátni a helyzetet és az alkalmas időben lépéseket tehet a kölcsönre vonatkozólag. Azonban épen azért, mert a kérdés körül szenvedélyes viták keletkeztek, a pénzügyminiszter számára nem érkezett meg a kedvező pillanat az akcióbalépésre s most állítólag amiatt neheztel Titulescura, mert a kérdésben kiélezte az ellentéteket s igy minden figyelem csak az optánsperre terelődött és illetékes pénzügyi körök ennek a nagy horderejű pernek az eldőlésétől tették függővé egyelőre a kölcsön kérdését. "