Aradi Közlöny, 1927. november (42. évfolyam, 243-266. szám)

1927-11-01 / 243. szám

A Művészet. * Színházi műsor. Kedd d. u. fél 4-kor Bor­osa Amerikában, operett. Este 8 és fél órakor: Bí­­­borruhás asszony, operett. (Lenivel É-n fellépte. A. bérlet.) Szerda: Marika, vígjáték. (Táray/ Fe­renc fellépte. B. bérlet.) Csütörtök: /X szerelem vására, dráma. (Táray Ferenc fellépte, C. bérlet.) Péntek: Asszonyáldozat, dráma. (Táray Ferenc fellép-'". A. bérlet.) Szombat: Bőr eg ér, vígopera. (B. bérlet.) A budapesti színházak műsora. Budapestről je­­lentik. A budapesti színházak e heti műsora a követ­kező: — Városi Színház: Kedd este, szerda, péntek (huszonötödször), szombat, vasárnap este: Mesék az Írógépről. Csütörtök: A szevillai borbély : Salja­pin Feeder rendégfelléptével.­ Kedd délután: Elnémult ha­rangok. Vasárnap délután: Borcsa Amerikában. — Vígszínház. Kedden este, pénteken, szombat: A levél. Kedd délután: Az Edénkért. Szerda: Nem nősülök (százads­or.) Csütörtök: A zenélő óra. Vasárnap dél­­után: A Noszty-fiú esete Tóth Marival, este: I. Kossuth emlékezete, Rákosi Jenőtől. II. A levél. — Magyar Szín­ház. Kedd, szerda, csüt., péntek, szombat, vas. este: Csattan a csók. Kedd d. u., vas. d. u.: Oroszország. — Király Színház. Kedd este: A legkisebbik Horváth­­lány. Kedd délután: A fecskefészek. Szerda, csütör­­tök: Nincs előadás. Péntek: Nincs előadás (A „Mersz-e, Mary?!“ nyilvános főpróbája.) Szombat: Mersz-e Mary?! (Először.) Vasárnap délután: A legkisebbik Horváth-lány, este: Mersz-e,­ Mary?! — Fővárosi Operett Színház. Egész héten minden este: Hotel Na­­póleon Vasárnap délután: Broadway. — Belvárosi Színház. Egész héten minden este: A szombat esti hölgy. Kedd délután: Nincs előadás. Vasárnap délután: Az ügyvéd és a férje. — Andrássy úti Színház. Egész héten minden este és vasárnap délután: A boszorkány, A párisi Rothschild, Az aranypók, Elsején, Ádám frakk­ban, Hol a gyerek?, Esküvő, tréfák, magánszámok, * Ünnepi előadások. Kedden két előadást re­ndez a színház. Délután 3 és fél órakor az idei szezon slágere, a „Borcsa Amerikáben“ van műsoron abban a nagyszerű szereposztás­ban, amelyben a múlt heti premieren óriási si­kert aratott. Este 8 és fél órai kezdettel Jean Gilbert világhírű operettje, a Bíborruhás asz­­szony kerül színre a címszerepben Lengyel Irénnel Erdély legkiválóbb Katalin cárnőjével. * Táray Ferenc három estére szóló ven­dégjátéka iránt városszerte felfokozott érdek­lődés nyilvánul meg. Az Illusztris vendégmű­vész szerdán lép fel először egyik legjobb sze­repében, Zágon István végtelenül bájos vígjá­­tékának, a Marikának férfi főszerepét játsza. A címszerep Pallay Manci brilliáns alakítása, míg a színész Mészáros egyik legsikerültebb színpadi alakja. Csütörtökön Vajda Ernő világ­hírű drámájában, A szerelem vásárában lép fel a művész, pénteken pedig az Asszonyáldo­­zat cím­ű hatásos drámában búcsúzik a közön­ségtől. Mindhárom előadásra, amely rendes bérletben megy, jegyek előre válthatók a szín­házi pénztárnál. Sardea világhírű regénye FEDORA Lee Perry és Alfonz Fryland-dal a főszerepben az ERZSÉBET MOZGÓSZÍNHÁZBAft. * A Böregér, Johann Strauss klasszikus vígoperája szombaton olyan szereposztásban kerül színre, amilyenben még aligha játszották Aradon. Naponta folynak a próbák és az elője­lekből ítélve, szombaton mintaelőadásban lesz része a közönségnek. A meglepetések egész sora fogadja a közönséget. Elsősorban bemu­tatják a Strauss-balettet, amelyet Aradon még nem vittek színpadra. Rosalinda szerepében Horváth Mici fogja ragyogtatni művészetét, Adél szobaleányt pedig Lengyel Irén játsza, a­ki maga lesz a megtestesült pajzánság és jó­kedv. Eisenstein, a kikapós férj Galetta Ferenc egyik legjobb alakítása, a tenorista szerepében jj Apollóban ma, kedden jj jj Menny Porten-nel a j: Rátartós asszony. :j­j! Az előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek.­­j KÖZPONT Öngyilkos lett egy ismert aradi fényképész. A számlát hozó pénzbeszedő előtt lőtte főbe magát Tóth Béla. A nyomor kergette a halálba a szerencsétlen embert. (Arad, október 31.) Megdöbbentő öngyilkos­ság híre járta be a kora délutáni órákban a várost. Tóth Béla 47 éves fényképész Consistorului (Batthyány) utca 22. számú lakásán, ahol műterme is van, délután 3 órakor főbelőtte magát. A tragikus eset rugója ma már sablon, rosszul menő üzlet, fizetési zavarok, stb. Délután fél 3 órakor egy pénzbeszedő kereste műtermében Tóth Bélát egy számlával, melyet ki kellett volna egyenlítenie. Tóth Béla éffy pár perc türelmet kért és a helyiség hátsó részébe távozott. A pénz­­beszedő nyugodtan várt 10 percig, majd türelmét vr::J ",, a hátsó helyiség felé ment, hogy meg­kérdezze Tóthot, hajlandó-e számláját kiegyenlíte­­ni, vagy nem. Mikor a hátsó részt eltakaró függönyhöz ért, tompa dörrenés riasztotta meg, rémülten félre­rántotta a függönyt, hol tragikus látvány tárult szeme elé, ott ült Tóth Béla az asztalnál előre­hajolva, kezében görcsösen szorongatva revolve­rét, mellyel fejbelőtte magát. Miután senki sem volt a műteremben, a pénzbeszedő a sarki rend­őrért szaladt és egyben értesítette telefonon a Jirassek, a széphangú, csinos megjelenéstőr kulturált énekes fog bemutatkozni az aradi közönségnek. Szentgyörgyi Mária, Győző­, Deésy és Jung játszák a többi főszerepet. A szombati előadás kellemes visszaemlékezésül fog szolgálni a közönségnek. * Schlattner Gyula zongoraestélye a Kul­túrpalotában. Az aradiak előtt már jól ismert és tavaly nagy sikerrel bemutatkozott aradi zongoraművész november 9-én, este 9 órakor rendkívül érdekes új műsorral tartja ezidei hangversenyét a Kultúrpalotában. (Jegyárusí­tás Sándor Ferencnél.___________' • m:::' “'cet. A rendőrrel visszatérve, konstatálták, hogy még van élet Tóth Bélában, ezért a mentőket be sem várva, gyorsan kocsira tették az erősen vérző öngyilkosjelöltet s behajtattak vele a közkórházba. Tóth Béla azonban, egy órai kínlódás után meg-Közben a­­ rendőrség részéről megérkezett Bálán ügyeletes rendőrkapitány, hogy az öngyil­kosság okáról jegyzőkönyvet vegyen. A műterem-,­ben megejtett helyszíni szemle alkalmával két leve­let talált Bálán komisszár. Egyik levél feleségének szólott, a másik Aradon élő hivatalnok bátyjának volt címezve. Bátyjának írott levele feltárja a sze­rencsétlen Tóth Béla tragédiáját. ..Kedves Bátyám! — írja levelében — Nem tehetek máskép. Az élet letaposott. Bármennyire is akartam és igyekeztem, csak nyomorban volt ré­szem, nyomorban pedig nem tudok élni. Bocsás­satok meg, Isten veletek, szerencsétlen öcséd­ Béla.“ Tóth Béla megrendítő tragédiája általános részvétet keltett Aradon. ­ Erdős René, Lavinia Tarsin házassága |­s a Santerra folytatása Sándor Ferencnél Arad. | * Az Iparosotthon műsoros estélye. Kitű­nő műsor keretében búcsúzott el szombaton este az Otthon közönségétől Selejan Moise, az Otthon rendezőbizottságának agilis tagja. A kitűnő énekest hosszas tapssal fogadta a kö­zönség, majd az Otthon igazgatóságának ne­vében Reinhart Gyula, a rendezőbizottság ne­vében Bakács Miksa búcsúztatta a végleg külföldre távozó műkedvelőt. Az ünnepi mű­sort Geppert Manci egy román ábránddal nyi­totta meg. Nagyszerű zongorajátékáért sok tapsot kapott. Utána Draskovits Károly kitűnő kupléénekes következett, aki saját gitárkísé­­retével előadott kupléival óriási sikert aratott. Majd Székely József, Szeredy Tibor stílusos zongorakíséretével Kiss József egyik melodrá­máját adta elő megrázó erővel. Gerber Olga román és magyar dalokat énekelt gyönyörű, iskolázott hangon. A közönség a kis énekesnőt nagyon megtapsolta, akit nagy rutinnal kísért zongorán Geppert Manci. Ezután Selejan Moi­se következett, akit a közönség búcsúja alkal­mából melegen ünnepelt. Az előadott román s magyar dalaival megérdemelt nagy sikert aratott. Majd Bakács István hegedűszáma kö­vetkezett, aki gyönyörű román és magyar da­rabokat adott elő Zombory Piriké kitűnő zon­gorakíséretével. Geppert Manci és Weichelt Károly modern táncaikkal nagy sikert értek el. Szeredy Tibor zongorán előadott román szerenádja és magyar rapszódiája felülemelke­dett a műkedvelői színvonalon és a közönség lelkes tapssal hálálta meg az ifjú zongoravir­­tuóz nagyszerű teljesítményét. Szabó Gyula színművész gyönyörű népdalai fejezték be a kitűnően sikerült estélyt. Gyönyörű hangjával — mint mindig — most is meghódította a kö­zönséget, mely valósággal ünnepelte a kiváló művészt. Az estélyen Surányi Mihály konfe­rált szellemesein ___ ÖLTÖNY, felöltő, télikabát, bőrkabátok, iskolai egyenruhák FÉRFI ÉS FIÚRUHÁK vásárlása előtt tekintsük meg a SZÁNTÓ ÉS KOMLÓS - cég kirakatait és dúsan felszerelt raktárát ARAD. SZÍNHÁZ-ÉPÜLET: 5212 1927 november­e Iskolaszentelés Barakonyán. (Arad, október 31.) Ünnepélyes kerdé­ezetek között szentelték fel, tegnap délben Be­­rechiu (Barakony) községben az új községi­ iskolát, amelyet a megye vezetősége építte­­­tett fel Tegnap reggel Georgescu János pre­fektus, Georgescu Jánosné, Petrutiu Áron fő­jegyző, Bartos Jenő az államépítészeti hivatal főmérnöke, Catana kapitány és a sajtó képvi­selői Berechiiuba utaztak, hogy részt vegyenek­ a felszentelési ünnepségen. Délben érkeztek­ ki a vendégek a községbe, ahol Nicu Sándor bír­ó üdvözölte a megjelenteket. Ezután meg­kezdődött a felszentelési ünnepség egyházi része, amelyet Popoviciu János görög keleti lelkész végzett. A szertartás­ befejeztével a lelkész beszédet mondott, megköszönte a pre­fektusnak, hogy iskolát emeltetett a­­község­nek. . Az üdvözlésekre a prefektus válaszolt, aki elmondotta, hogy a megye 730.000 lejt áldozott erre az iskolára. Szívesen hozta azonban az áldozatot, mert azt akarta, hogy a jövő nem­zedék tanult legyen és így jobban boldoguljon, mint a jelenlegi. A beszéd után megtekintet­­­ték az iskolát, amely három teremből, irodából és tanítói lakásból áll. Majd a lelkész a lakos­ság nevében elpanaszolta hogy a magas föld­adó tönkreteszi a gazdákat. A prefektus erre kijelentette, hogy a jövő hét folyamán" a tör­vénytervezet kerül a parlament elé amely az ingatlanadót lényegesen leszállítja, úgy hogy a jövő évben már sokal kevesebb adót fognak fizetni. A kijelentést megnyugvással fogadják a gazdák. Déli egy órakor bőséges bankett volt amelyen több felköszöntő hangzott el, majd a jó hangulatban lezajlott bankett után a vendégek visszautaztak Aradra. Elhamvadt a kaláni vasgyár. (Déva, október 31.) Tegnap éjjel fél egy órakor eddig ismeretlen okból tűz ütött ki­­ a kaláni vasgyárban és a£ elemi katasztrófa alig félóra leforgása alatt felbecsülhetetlen ká­rokat okozott az államkincstárnak, amely az üzem tulajdonosa volt. A tüzet kevéssel fél egy előtt vették észre, azonnal alarmírozták az üzem tűzoltóságát és a munkásságot, hogy a­­mentési munkálatokat megkezdjék. A tűz hírére kivonult a dévai tűzoltóság is, azonban a lángok ekkor már annyira elhatalmasodtak, hogy a mentési kísérlet meddő­­maradt. A környékbeli lakosság nagy tömegekben jött a tűzhöz, amely az egész vidéket bevilágí­totta. A hatalmas üzem 40 perc alatt porrá égett. A tűz az üzem két ellenkező sarkán, egyidőben keletkezett, amely jelből arra lehet következtetni, hogy a tüzet gyújtogatás idézte elő. A vizsgálatot ebben az irányban indították meg. Ma reggel megkezdődött a kár felbecsü­lése. Az öntöde kivételével az egész üzem el­hamvadt. Hivatalos megállapítás szerint a kár eddig meghaladja a 80­­millió lejt.

Next