Aradi Közlöny, 1928. március (43. évfolyam, 49-75. szám)
1928-03-01 / 49. szám
1920 március 1. KÖZBÖSZÍ! ♦♦♦♦♦»»»♦»»»» »♦ ♦♦■»♦♦«·»»·»»•»»» ♦♦»»» B. figyelmébe ajánljuk COLLI-EXPRESS belföldi gyors csomagforgalmunkat. ISgysanti Tastagpapirba emballageba, nagyládába „ burkolt sy9—40 kg. csomagokat továbbításra elfogadunk Erdély összes állomásaira. O ánréteket kívánatra incassánk. A csomagok rendeltetési helyüket 107- 24 óra alatt érik el. Minden eddiginél gyorsabb és olcsóbb szállítási lehetőség. JElőnyős szállítmánybiztosítás• Érdeklődjön a 83 vagy 216 telefonszám alatt. König & Lázár Meghiúsult a kisebbségi föderáció mielőtt még megalakult volna. Miért nem foglalkozik e kérdéssel a Magyar Párt hivatalos lapja? — Kräuter sváb vezér szerint e kérdés — nem időszerű. — A németek hivatalosan cáfolni akarnak. — A kisebbségi törvény. — Az állampolgárságok revíziója. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának távirata.) Egyik erdélyi lapban néhány nap előtt megjelent egy cikk, amelyben felvetődött a kisebbségi föderáció eszméje. A lap közölte a német párt elnökének, Mans Otto Roth-nak nyilatkozatát, amelyben a német pártelnök az összes romániai kisebbségi csoportoknak szoros együttműködésére gondol. Egyöntetű vezetés alá kerülnének az összes kisebbségi pártok anélkül, hogy fel kellene adniuk a külön-külön pártkereteiket: a meglévő kisebbségi pártok föderációja név alatt indulna meg az új kisebbségi szervezőmunka. Ez az eszme tulajdonképen először a bucovinai német lapokban vetődött fel és az ottani német lapok már hónapok óta cikkeznek e témáról. Ez a kérdés ma már felmerült a román sajtóban is és napról-napra jelennek meg Cikkek, melyek különböző szempontok szerint bírálják a kisebbségi federáció gondolatát. A román lapok megállapítása szerint a készülő kisebbségi föderációnak tulajdonképen két számottevő tagja lehetne: a magyarok és a németek, hiszen a többi kisebbségi csoportok, ma még nncsenek annyira megszervezve, hogy az esetleges föderációban számottevő szerepet kaphassanak. Viszont a német- és magyarpárt a készülő föderáció nélkül is szoros szövetségben él egymással, úgy, hogy az állítólagos föderáció ténylegesen semmi újabb változást nem idézhetne elő a belpolitikai életben. Feltűnő tényként könyveli el mindenki azt, hogy úgy a magyar párt hivatalos központi lapja, mint az erdélyi német hivatalos orgánumok, mélységesem hallgatnak e kérdésről. A német párt Bucurest ilyen időző tagjai az Enescu-féle étteremben megbeszélést folytattak és e megbeszélésen részt vett egyik párttag kijelentése szerint, a német párt kénytelen lesz kiadni egy hivatalos cáfolatot, ha a sajtóban továbbra is tartja magát a kisebbségi federáció gondolata. A német párt még egyáltalában nem foglalkozott a kisebbségi federáció tervével és nagyon kérdéses, hogy az időpont alkalmas-e egy ilyen terv szélesebb körben való megbeszélésre. Kräuter sváb vezér legutolsó nyilatkozata szerint a kisebbségi föderáció, ma mégsem időszerű. Egyik ismert kisebbségi vezér az alábbiakban világította meg nekünk a kérdés hátterét: — Én is időszerűtlennek tartom azt a vitát, mely megindult a kisebbségi federáció kérdésében. Nem azért tartom időszerűtlennek, mert még korainak tartom e terv megvalósítását, hanem azért, mert ez a federáció — minden előkészület és minden előkészítés nélkül — de facto — létezik. Nincs az a kérdés, amit a magyar- és a német-párt egymás között alaposan meg ne beszélne egymással. És a legutóbbi választás alkalmával kötött választási blokk azt is megmutatta, hogy a többi megszervezett kisebbségek is teljes mértékben hajlandók az együttműkö- désre. Ilyen körülmények között teljesen időszerűtlen e kérdés feszegetése, hiszen egy kisebbségi pártember sem gondolhat komolyan arra, hogy meglazítva a partnereteket, egyöntetű vezetés alá helyezzük akisebbségi pártokat. Amit pedig a Lapta ir, hogy a kisebbségi föderáció eszméjét azért szeltettük életre, hogy a föderáció megbízottja, mint kisebbségi miniszter a kormányban helyet foglaljon, nem egyéb, mint a valódi helyzet teljes félreismerése. Hiszen mindaddig, míg a kisebbségi kérdés intézményesen nincs rendezve, egyetlen kisebbségi politikus sem kapható arra, hogy a kormányban kisebbségi miniszteri tárcát vállaljon, mivel egy közülünk való kisebbségi miniszternek az első huszonnégy óráiban legalább huszonnégyszer kellene benyújtania lemondását. Kisebbségi törvényre van szükség ... Az én véleményem szerint azonban tiszta helyzetet kell teremteni a kisebbségek és az állam közti viszonyban. Nem lehet kitenni a kisebbségeket az alantas államközegek jó vagy rosszakaratának. Határozottan és precízen meg kell állapítani a kisebbségi jogokat. És ezt akár egy szerves törvényt?» fektetjük le, vagy pedig a különböző törvényekben juttatjuk kifejezésre, az mindegy. De a kisebbségi kérdés-komplexum végérvényes rendezését nem tudjuk elképzelni a kisebbségi törvény nélkül. Nagyon jellemző az eddigi törvényhozásunkra, hogy például az elemi iskoláztatásról szóló törvényben alig egy-két soros mondat foglalkozik a kisebbségekkel és magában az alkotmányban is alig történik említés a kisebbségekről és tulajdonképemt csak indirekt után Szerezhetünk ez alapvető törvényből tudomást arról, hogy ez országban kisebbségek élnek. .., Az állampolgársági törvény revíziója. Itt van még egy fontos kérdés. Amikor négy évvel ezelőtt a Marzescu-féle állampolgársági törvény készült, a kisebbségek legtöbb óhaja csak a levegőben maradt. Ismeretes tény, hogy 1919-ben a párisi nemzetközi egyezményben történt először rendelkezés az új területeken lakó polgárok állampolgárságára nézve. Ezt a nemzetközi szerződést a román parlament törvényként aplikálta és becikkelyezte. Az 1924-es állampolgársági törvény tulajdonképen e nemzetközi szerződés alapján készült és általános jogszokás, hogy egy újabb keletű törvény hatálytalanít egy hasonló kérdéssel foglalkozó régibb törvényt: nemzetközi szállítók ABAD, Str. Bucur 3. Ugyanez történt ebben az ügyben is. A nemzetközi szerződés szerint ,,sans aucun formalité“ minden különösebb formalitás nélkül állampolgárrá lett mindenki, aki az új területeken élt, a Marzescu-féle törvény azonban hosszú kálváriás utat ír elő , mindazoknak, akik az állampolgársági bizonyítványt meg akarják szerezni. De ki állapíthatja meg ma azt, hogy e két törvény között alapvető eltérés van? Nagyon érdekes helyzet állhatott volna elő, ha valaki, aki nem tudta megszerezni az állampolgársági bizonyítványát, a Legfelsőbb Semmitőszéket kérte volna fel, annak elbírálására, hogy van-e eltérés a két törvény között és milyen formalitásokhoz lehet kötni az állampolgársági bizonyítvány kikézbesítését. Mint ismeretes, a belügyminisztérium elkészült az állampolgársági törvény revíziós javaslatával és az eddig forgalomba került hírek szerint arról van szó, hogy újabb haladékot adnak mindenkinek arra nézve, hogy jelentkezzék az állampolgár-.,sági listába való felvételre. Meg kell azonban várnunk, míg a revíziós törvényjavaslat szövege nyilvánosságra kerül és csak akkor állapíthatjuk meg, hogy végre tényleg állampolgárságot fognak-e nyerni a „hermatos“ állampolgárok. F. A. Egy évre meghosszabbítják a lakbérszerződéseket. A miniszteri bizottság csak a bucuresti-i helyzetet vette mértékadóul. — A háztulajdonos és a lakászvétség vezetőinek nyilatkozata. — Holnap lesz a végleges döntés. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának távirata.) A lakbérleti törvény ügyében kiküldött kormánybizottság azt a megoldást ajánlotta a kormánynak, hogy a 100 ezer lej évi bérig minden lakás bérszerződését egy évvel hosszabbítsák meg, ami úgyszólván az összes lakbérleti szerződések meghosszabbítását jelentené. Ezzel szemben a háztulajdonosokat jelentékeny lakbéremeléssel kárpótolnák. A Rador esti jelentése a következőket mondja: A minisztertanács holnap dönt véglegesen a lakbérleti törvény ügyében, valószínűleg olyan értelemben, ahogy a fentebbi jelentés szól. Ez a bucuresti-i jelentés kétségtelenül nagy érdeklődést vált ki az egész országban, hiszen csak kétféle ember van ebből a szempontból, vagy háztulajdonos vagy lakó. Hogy a fentemmett javaslat következtében beállható új helyzetről pontos tájékozást nyerjünk, felkerestük dr. Steinitzer Pált, az aradi háztulajdonosok szövetségének főtitkárát, aki a következőket mondotta: — Ez a bérszerződési meghosszabbítás véleményem szerint csak javaslat még és nem tudjuk elhinni, hogy abból törvény is lesz. A szövetség különben ma távirati úton felvilágosítást kért erre vonatkozólag illetékes helyen és érintkezésbe lép az összes szövetségekkel, hogy a javaslat ne emelkedhessen törvényi erőre, mert ez voltaképen azt jelenti, hogy az öszszes lakások bérszerződése meghosszabbodik egy évre, hiszen egész Erdélyben nincs olyan lakás, amelynek évi bére magasabb volna 100 ezer lejnél. A bizottság a lakbérhatár megállapításánál csak a bucuresti-i viszonyokat tartotta szem előtt s nem az egész országét. A lakók azonban így sem járnak jobban, mint hogyha megegyezünk volna házigazdáikkal. A javaslat ugyanis béremelésről tesz említést, amely nem lehet más, mint a lakbéreknek aranyparitásra való emelése. Munkatársunk beszélt dr. Zelner Gusztávval, a lakók szövetségének titkárával is, aki a következő információt adta: — Megkaptuk mi is a törvényelőkészítő bizottságnak ezt a tervezetét, ami annyit jelent, hogy az ország összes lakosai 85—90 százalékának bérszerződése egy évre meghosszabbodik. Megnyugtathatom a lakókat, az emelésre vonatkozóan, hogy a lakbéreknek aranyparitásra való emeléséről alig lehet szó. A bizottság — hír szerint — a békebérek 25—30-szorosára szándékszik emelni a béreket, ami úgyis elég súlyos megterhelés a mai jövedelemcsökkenések mellett. Legméltányosabb egy 22—25-szörös emelés volna és lehet, hogy a parlamenti tárgyalás során idáig is fog csökkenni az emelés. Közölhetem azt, hogy a már meghozott lakbérleti ítéletek se lesznek végrehajthatók. Értesüléseink szerint az előkészítő bizottság erre vonatkozó tervét elejtette és ma már a minisztérium is belátta, hogy az eddig meghozott ítéletek végrehajtása lehetetlenségbe ütközik. Úgy hiszem különben, hogy pár napon belül végleg eldől ez az égetően fontos ügy— remélem — mindenki megelégedésére.