Aradi Közlöny, 1928. június (43. évfolyam, 120-143. szám)

1928-06-01 / 120. szám

Arad, XLIII. évi 120-ik szám. Egyves példány ára 5 lej, vasárnap 0 lej. 1928 juniu­s 1. Péntek, Szerkesztésig Arad, Acsen-palota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat. Bulev. Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg­ nr.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztéségi és kiadóhivatal 151. Megjelenik naponta reggel. Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉ­S HELYBEN ÉS VIDÉKEN Elé az évre 1080 Lej Fél évre ... ... ... 540 Lej Negyed évre ......... 270 Lej Havonta ... .. ... 90 Lej Hirdetések díjszabás szerint Egyes szám ára 5 lej, vasárnap 6 lej. Bu­curestiben 50 bánival több Lesújtó ököl« A többségi nemzethez tartozó politiku­sok, kulturális, gazdasági és társadalmi ténye­zők, ha nyilatkoznak, nem győzik eleget hangsúlyozni azt a már megszokottá vált frá­zist, hogy a Romániában élő nemzetiségekkel testvéri egyetértésben akarnak élni és min­dent elkövetnek az egymáshoz való közeledés gondolatának megvalósítására. A miniszterel­nöktől kezdve a legkisebb szolgálati főnökig mindenki csak úgy csepeg a lojalitástól, ami­kor hírlapi nyilatkozatról, vagy más nyilvános deklarációkról van szó. Az erdélyi magyar­ság jó ideig komolyan vette ezeket a kijelen­téseket és politikáját ezekre alapította. Egy­másután értek bennünket a csalódások. Eleinte a nemzetközi szerződések parag­rafusaiban­ lefektetett jogaink érvényesülésé­ben bíztunk. Hosszú idők teltek, amin megbi­zonyosodtunk afelől, hogy ezek a jogok csak papiroson élnek és a gyakorlatban semmiféle ható­erejük nincs. Kisebbségi harcaink, ame­lyeket a legutóbbi tíz esztendőben lefolytat­tunk, min­d arra irányultak, hogy ezeket a szerződésileg biztosított jogokat kiharcoljuk a mindenkori kormányoktól. Harcaink ered­ménye: egy csomó ünnepélyes ígéret és azok a szépen szóló hírlapi nyilatkozatok, amelyek­ben felelős tényezők megértésről, közeledés­ről, egyenjogúságról szavalnak valóban meg­ható szavakat. Tegnap épen Angh­elescu mi­niszter mondotta Nagyváradomba következő­ket:­ „Az erdélyi magyar nép nagyon szim­patikus nekem. Láttam a falvakban, hogy szorgalmasain dolgoznak, tapasztaltam, hogy rendszerető békés emberek, akik csak hasz­nára lehetnek ennek az országnak... A kor­mánynak az az álláspontja, hogy konciliáns magatartást tantusítson a magyar népki­sebbséggel szemben.“ Ezt nyilatkozta tegnap Anghelescu köz­­oktatásügyi miniszter és ma megjelent a köz­oktatásügyi minisztérium legújabb rendelete, amely egyszers mindenkorra megbénította a kisebbségi oktatást a Bánságban. Nem keve­sebb, mint nyolc újabb kisebbségi iskola nyil­vánossági jogát vonta meg a miniszter és el­rendelte, hogy a nevezett iskolákban haladék­talanul vezessék be a kizárólagos román nyel­vű tanítást. A nyolc megbénított tanintézet között van az aradi római katolikus zárda pol­gári iskolája is. A római katolikus főgimná­zium esetéből nagyon jól tudjuk, mit jelent a nyilvánossági jog megvonása és milyen lehe­tetlen feladat annak visszaszerzése. Ez az in­tézkedés tehát egyértelmű nyolc, még megle­vő kisebbségi iskola megsemmisítésével, így fest a gyakorlatban Anghelescu mi­niszter úr fennen hangoztatott „szimpátiája“ és az a „komolikiáns magatartás“, amelyet a kormány tanúsít a magyar népkisebbségekkel szemben. A szirénhangok, amelyeket a kor­mányhatalom exponensei szépen megfogalma­zott nyilatkozataiban elénekelnek, ne téves­szenek meg senkit sem. A kormány irtó hábo­rút visel a kisebbségi népoktatás ellen is nap­­ról-napra­ lépésről-lépésre igyekszik elvenni legelemibb politikai és kulturális jogainkat. Szállítsuk le tehát kellő értékükre a szólamo­kat és ígéreteket és kisebbségi politikáinkat helyezzük annak a harcnak a bázisára, ame­lyet a kormány ellenünk indított. A kormány erélyes intézkedésekre készül a nemzeti-parasztpárttal szemben. Elbocsátják az Albaiulián eskető papokat. — Június közepére össze­­hívják a parlamentet. — Titulescu nyilatkozata az optánspörről. A külügyminiszter barátságos politikát akar Magyarországgal. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítói­­nak távirata.) Az alba-iuliai kongresszus befe­jező aktusaként, mint ismeretes a népet feles­kették a­­kormány elleni küzdelemre. Az eske­­tésnél papok is asszistáltak, részint görög ke­letiek, részint görög katolikusok, akik kereszt­tel a kezükben állottak az emelvényen és vagy maguk mondták az eskü szövegét, vagy csa­k szimbolizálták az egyházi hatalmat. A gyűlés után megállapították, hogy kik voltak azok a lelkészek, akik az esküt a tömegtől kivették. Hir szerint a kultuszminiszter most mindezek­től a lelkészektől megvonja a kong­hát. Az ortodox szinódus tegnapi ülésén az egyház főpapjai és világi képviselői is foglalkoztak az alba-iuliai eskető papoik ügyével. A szinódus megállapította, hogy a papok közreműködése ilyen politikai aktusnál az egyházi szabályza­tokba ütközik. A görög keleti eskető papok ellen a szinódus vizsgálatot rendelt el és állá­sukból valószínűleg elbocsátják őket. A kb.aiá.ig retorzióra készül a nemzeti­ pa­­rasztpárt ellen. A nemzeti­ parasztpárt hétfői végrehajtó­bizottsági ülésén hozott határozatok ismét fel­kavarták a belpolitikai életet, amely az alba­­iuliai kongresszus után meglehetősen csendes volt. A harcias, és súlyos eseményeket magá­ban foglaló határozat idegessé tette a kor­mányt is, annyira, hogy most már erélyesebb­ retorzióra készül a nemzeti­ parasztpárt ellen. A kormánylapok fölényes hangon írnak a nem­­zeti-parasztpárt határozatáról. A Viitorul pél­dául a nemzeti-parasztpárt katasztrófái 1s ve­reségéről cikkezik és gúnyosan jegyzi meg, hogy tegnap 24 óráig tanácskoztak azért, hogy azt a határozatot hozzák, m­iképen al­kalmazzák az alba-iirai határozatot. Ehhez igazán nem kelett volna éjjel-nappal tanács­kozni — alapítja meg a félhivatalos.­­ Június közepére hívják össze a parlamentet. Kormánykörök szerint a kölcsöntárgyalá­­sok már előrehaladott stádiumba kerültek és a stabilizációs törvények megszavazására rö­videsen sor kerül és e célból a parlamentet valószínüleg jútnius 15-ére összehívják, ami­korra összeült a nemzeti­ parasztpárt ellenpar­­lamentj­e is. Az előkészületek ebben az irány­ban folynak. Maria Erdélybe utazott és egy hat tagú permanens­ bizottság intézkedik­­Maidgearu elnökletével. A kormány ezekkel a készülődésekkel szemben határozott magatar­tást még nem vett fel, az eddigi jelekből azon­ban valószínű, hogy a nemzeti­ parasztpárt újabb bucuresti-i demonstrációját nem fogja engedélyezni. Az esti órákban érkezett távirat szerint a kormány tagjai holnap minisztertanácson fog­ják megállapítani a nemzeti­ parasztpárt akció­jával szemben követendő magatartást. Illeté­kes helyről nyert értesülésünk szerint a kor­mány szigorúan semleges marad, de termé­szetesen megteszi az intézkedéseket a törvé­nyek respektálására. Titulescu nyilatkozata az optáns-pörről. Titulescu külügyminiszter San­ Rem­óban a Radar tudósí­tójának inter­jút adott, amelyben többek között kijelentette, hogy tudomásul vette a román lapok különböző javaslatait az optáns-pörre vonatkozólag, de mindezek az óhajtások nem kerülték el figyelmét már ko­rábban sem, hiszen öt éve tanulmányozza az optánsok problémáját, így tisztában van a magyar álla­m királyi jogaival is az optánsok birtokára vonatkozókig és még ezelőtt két évvel min­den egyes esetben külön-külön meg­­alapította a tényállást. Mindezek a kérdések­­már a lényeget érintik, a probléma viszont egé­szen más és pedig az: elfogadjuk-e egy ide­gen bíróság ítéletét külföldi álampolgárok ki­sajátítási kérdésében. A válasz negatív: Romá­nia azt követeli, ho­g­y a románokkal teljesen egyforma elbánásban részesítsék az összes idegeneket úgy, mint ezt a törvények és maga a trianoni békeszerződés — éppen Magyaror­szág kérésére — megállapítja. Románia annak idején, amidőn hozzájárult Magyarországnak a békeszerződésből folyó kötelezettségei mora­tóriumához, azt azzal a feltétellel tette, hogy ezáltal a Romániát terhelő összes kötelezett­ségek is elhalasztattak Magyarországgal szemben. Ha aktíváinkat, — folytatja a kül­ügyminiszter — amelyek Trianonból folynak moratórium sújtja, lehetetlen, hogy ugyancsak a Magyarországgal szemben fennálló passzí­váink azonnal fizetendők legyenek. Magyaror­szág abban a pillanatban, amikor aláírta a megállapodást, amely szerint Románia bele­egyezik követelései elhalasztásába, köszönetet is mondott Romániának előzékeny gesztu­sáért. A külügyminiszter június 15-én tér vissza Bu­­curestibe. Ezután a külügyminiszter rámutatott arra, hogy még abban az esetben is, ha marasztaló ítéletet hozna a döntőbíróság, még ak­kor is csak a jóvátétel alapján volna az végrehajt­ható. Románia még­ ilyen ítélet nélkül is ilyen értelmű javaslatot tett Magyarországnak. Kí­vánjuk Magyarország barátságát — mondotta Titu­lescu — és távol áll tőlünk az a gondolat, hogy a román-magyar viszonyt az optánsok prizmáján keresztül nézzük. Kész vagyok min­den lehetőt megtenni a Magyarországgal való normális, sőt barátságos viszony érdekében, de amit Magyarország kér, tudniillik, hogy terheket rójunk a háborúiban károsult román­ságra, amely lemondott a magyar jóvátételről és most e terheik az adós előnyére szolgálja­nak, nem engedhető meg. Románia oldalán áll az igazság és nyugodtan várjuk az igazság megerősítését. A külügyminiszter egyébként holnap Génf­be utazik néhány napra, azután négy napi tar­tózkodásra Belgrádi­a megy és június 15-én tér vissza Bucurestibe._____________________ Lapunk mai száma 16 oldal»

Next