Aradi Közlöny, 1928. június (43. évfolyam, 120-143. szám)
1928-06-01 / 120. szám
Arad, XLIII. évi 120-ik szám. Egyves példány ára 5 lej, vasárnap 0 lej. 1928 junius 1. Péntek, Szerkesztésig Arad, Acsen-palota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat. Bulev. Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg nr.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztéségi és kiadóhivatal 151. Megjelenik naponta reggel. Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN Elé az évre 1080 Lej Fél évre ... ... ... 540 Lej Negyed évre ......... 270 Lej Havonta ... .. ... 90 Lej Hirdetések díjszabás szerint Egyes szám ára 5 lej, vasárnap 6 lej. Bucurestiben 50 bánival több Lesújtó ököl« A többségi nemzethez tartozó politikusok, kulturális, gazdasági és társadalmi tényezők, ha nyilatkoznak, nem győzik eleget hangsúlyozni azt a már megszokottá vált frázist, hogy a Romániában élő nemzetiségekkel testvéri egyetértésben akarnak élni és mindent elkövetnek az egymáshoz való közeledés gondolatának megvalósítására. A miniszterelnöktől kezdve a legkisebb szolgálati főnökig mindenki csak úgy csepeg a lojalitástól, amikor hírlapi nyilatkozatról, vagy más nyilvános deklarációkról van szó. Az erdélyi magyarság jó ideig komolyan vette ezeket a kijelentéseket és politikáját ezekre alapította. Egymásután értek bennünket a csalódások. Eleinte a nemzetközi szerződések paragrafusaiban lefektetett jogaink érvényesülésében bíztunk. Hosszú idők teltek, amin megbizonyosodtunk afelől, hogy ezek a jogok csak papiroson élnek és a gyakorlatban semmiféle hatóerejük nincs. Kisebbségi harcaink, amelyeket a legutóbbi tíz esztendőben lefolytattunk, mind arra irányultak, hogy ezeket a szerződésileg biztosított jogokat kiharcoljuk a mindenkori kormányoktól. Harcaink eredménye: egy csomó ünnepélyes ígéret és azok a szépen szóló hírlapi nyilatkozatok, amelyekben felelős tényezők megértésről, közeledésről, egyenjogúságról szavalnak valóban megható szavakat. Tegnap épen Anghelescu miniszter mondotta Nagyváradomba következőket: „Az erdélyi magyar nép nagyon szimpatikus nekem. Láttam a falvakban, hogy szorgalmasain dolgoznak, tapasztaltam, hogy rendszerető békés emberek, akik csak hasznára lehetnek ennek az országnak... A kormánynak az az álláspontja, hogy konciliáns magatartást tantusítson a magyar népkisebbséggel szemben.“ Ezt nyilatkozta tegnap Anghelescu közoktatásügyi miniszter és ma megjelent a közoktatásügyi minisztérium legújabb rendelete, amely egyszers mindenkorra megbénította a kisebbségi oktatást a Bánságban. Nem kevesebb, mint nyolc újabb kisebbségi iskola nyilvánossági jogát vonta meg a miniszter és elrendelte, hogy a nevezett iskolákban haladéktalanul vezessék be a kizárólagos román nyelvű tanítást. A nyolc megbénított tanintézet között van az aradi római katolikus zárda polgári iskolája is. A római katolikus főgimnázium esetéből nagyon jól tudjuk, mit jelent a nyilvánossági jog megvonása és milyen lehetetlen feladat annak visszaszerzése. Ez az intézkedés tehát egyértelmű nyolc, még meglevő kisebbségi iskola megsemmisítésével, így fest a gyakorlatban Anghelescu miniszter úr fennen hangoztatott „szimpátiája“ és az a „komolikiáns magatartás“, amelyet a kormány tanúsít a magyar népkisebbségekkel szemben. A szirénhangok, amelyeket a kormányhatalom exponensei szépen megfogalmazott nyilatkozataiban elénekelnek, ne tévesszenek meg senkit sem. A kormány irtó háborút visel a kisebbségi népoktatás ellen is napról-napra lépésről-lépésre igyekszik elvenni legelemibb politikai és kulturális jogainkat. Szállítsuk le tehát kellő értékükre a szólamokat és ígéreteket és kisebbségi politikáinkat helyezzük annak a harcnak a bázisára, amelyet a kormány ellenünk indított. A kormány erélyes intézkedésekre készül a nemzeti-parasztpárttal szemben. Elbocsátják az Albaiulián eskető papokat. — Június közepére összehívják a parlamentet. — Titulescu nyilatkozata az optánspörről. A külügyminiszter barátságos politikát akar Magyarországgal. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítóinak távirata.) Az alba-iuliai kongresszus befejező aktusaként, mint ismeretes a népet feleskették akormány elleni küzdelemre. Az esketésnél papok is asszistáltak, részint görög keletiek, részint görög katolikusok, akik kereszttel a kezükben állottak az emelvényen és vagy maguk mondták az eskü szövegét, vagy csak szimbolizálták az egyházi hatalmat. A gyűlés után megállapították, hogy kik voltak azok a lelkészek, akik az esküt a tömegtől kivették. Hir szerint a kultuszminiszter most mindezektől a lelkészektől megvonja a konghát. Az ortodox szinódus tegnapi ülésén az egyház főpapjai és világi képviselői is foglalkoztak az alba-iuliai eskető papoik ügyével. A szinódus megállapította, hogy a papok közreműködése ilyen politikai aktusnál az egyházi szabályzatokba ütközik. A görög keleti eskető papok ellen a szinódus vizsgálatot rendelt el és állásukból valószínűleg elbocsátják őket. A kb.aiá.ig retorzióra készül a nemzeti parasztpárt ellen. A nemzeti parasztpárt hétfői végrehajtóbizottsági ülésén hozott határozatok ismét felkavarták a belpolitikai életet, amely az albaiuliai kongresszus után meglehetősen csendes volt. A harcias, és súlyos eseményeket magában foglaló határozat idegessé tette a kormányt is, annyira, hogy most már erélyesebb retorzióra készül a nemzeti parasztpárt ellen. A kormánylapok fölényes hangon írnak a nemzeti-parasztpárt határozatáról. A Viitorul például a nemzeti-parasztpárt katasztrófái 1s vereségéről cikkezik és gúnyosan jegyzi meg, hogy tegnap 24 óráig tanácskoztak azért, hogy azt a határozatot hozzák, miképen alkalmazzák az alba-iirai határozatot. Ehhez igazán nem kelett volna éjjel-nappal tanácskozni — alapítja meg a félhivatalos. Június közepére hívják össze a parlamentet. Kormánykörök szerint a kölcsöntárgyalások már előrehaladott stádiumba kerültek és a stabilizációs törvények megszavazására rövidesen sor kerül és e célból a parlamentet valószínüleg jútnius 15-ére összehívják, amikorra összeült a nemzeti parasztpárt ellenparlamentje is. Az előkészületek ebben az irányban folynak. Maria Erdélybe utazott és egy hat tagú permanens bizottság intézkedikMaidgearu elnökletével. A kormány ezekkel a készülődésekkel szemben határozott magatartást még nem vett fel, az eddigi jelekből azonban valószínű, hogy a nemzeti parasztpárt újabb bucuresti-i demonstrációját nem fogja engedélyezni. Az esti órákban érkezett távirat szerint a kormány tagjai holnap minisztertanácson fogják megállapítani a nemzeti parasztpárt akciójával szemben követendő magatartást. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a kormány szigorúan semleges marad, de természetesen megteszi az intézkedéseket a törvények respektálására. Titulescu nyilatkozata az optáns-pörről. Titulescu külügyminiszter San Remóban a Radar tudósítójának interjút adott, amelyben többek között kijelentette, hogy tudomásul vette a román lapok különböző javaslatait az optáns-pörre vonatkozólag, de mindezek az óhajtások nem kerülték el figyelmét már korábban sem, hiszen öt éve tanulmányozza az optánsok problémáját, így tisztában van a magyar állam királyi jogaival is az optánsok birtokára vonatkozókig és még ezelőtt két évvel minden egyes esetben külön-külön megalapította a tényállást. Mindezek a kérdésekmár a lényeget érintik, a probléma viszont egészen más és pedig az: elfogadjuk-e egy idegen bíróság ítéletét külföldi álampolgárok kisajátítási kérdésében. A válasz negatív: Románia azt követeli, hogy a románokkal teljesen egyforma elbánásban részesítsék az összes idegeneket úgy, mint ezt a törvények és maga a trianoni békeszerződés — éppen Magyarország kérésére — megállapítja. Románia annak idején, amidőn hozzájárult Magyarországnak a békeszerződésből folyó kötelezettségei moratóriumához, azt azzal a feltétellel tette, hogy ezáltal a Romániát terhelő összes kötelezettségek is elhalasztattak Magyarországgal szemben. Ha aktíváinkat, — folytatja a külügyminiszter — amelyek Trianonból folynak moratórium sújtja, lehetetlen, hogy ugyancsak a Magyarországgal szemben fennálló passzíváink azonnal fizetendők legyenek. Magyarország abban a pillanatban, amikor aláírta a megállapodást, amely szerint Románia beleegyezik követelései elhalasztásába, köszönetet is mondott Romániának előzékeny gesztusáért. A külügyminiszter június 15-én tér vissza Bucurestibe. Ezután a külügyminiszter rámutatott arra, hogy még abban az esetben is, ha marasztaló ítéletet hozna a döntőbíróság, még akkor is csak a jóvátétel alapján volna az végrehajtható. Románia még ilyen ítélet nélkül is ilyen értelmű javaslatot tett Magyarországnak. Kívánjuk Magyarország barátságát — mondotta Titulescu — és távol áll tőlünk az a gondolat, hogy a román-magyar viszonyt az optánsok prizmáján keresztül nézzük. Kész vagyok minden lehetőt megtenni a Magyarországgal való normális, sőt barátságos viszony érdekében, de amit Magyarország kér, tudniillik, hogy terheket rójunk a háborúiban károsult románságra, amely lemondott a magyar jóvátételről és most e terheik az adós előnyére szolgáljanak, nem engedhető meg. Románia oldalán áll az igazság és nyugodtan várjuk az igazság megerősítését. A külügyminiszter egyébként holnap Génfbe utazik néhány napra, azután négy napi tartózkodásra Belgrádia megy és június 15-én tér vissza Bucurestibe._____________________ Lapunk mai száma 16 oldal»