Aradi Közlöny, 1928. július (43. évfolyam, 144-169. szám)
1928-07-01 / 144. szám
a KÖZBÜNY" Összeállították Arad város interimár-bizottságát Keddre várják a városi tanács feloszlatását. A Georgescu prefektus Bucurestibe utazott. (Arad, júrtius 30.) Hosszas tanácskozás után végre megtörtént tegnap az interimár bizottság névsora tekintetében a megállapodás. A liberális párt ötös bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen a Magyar Párttal történt előzetes megbeszélés alapján a következőkben állította össze az Arad város élére kerülő interimár-bizottságot: elnök dt. Robu János volt polgármester tagok: Vulpe József szolgálati főnök Pausesti Miklós ügyvéd Mihulin Miklós líceumi igazgató Dormán Sándor nagykereskedő dr. Lőcs Rezső ügyvéd Varjassy Lajos nyurg.polgármester A bizottság névsorát még tegnapdélután táviratilag közötek a minisztériummal, ahol — értesülésünk szerint — elkészítették a feloszlatási dekrétumot és a régenstanács elé vitték aláírás végett. Amennyiben a mai nap folyamán a régenstanács aláírta a feloszlatást, úgy a keddi hivatalos lap már közli a feloszlatást, az imterimer bizottság névsorával és az új községi választások időpontjával egyetemiben. Georgescu János megyei prefektus különben ma délután a gyorsvonattal Bucurestibe utazott, ahonnan előreláthatólag kedden érkezik haza. A prefektus hazaérkezése alkalmával már magával hozza a feloszlatási dekrétumot, amelynek nyomán az interimar bizottság — legkésőbb szerdán reggel — átveszi az aradi városházát. iiM V :OIV X Wt t 111W — • — - ■ — - — “ — -— — — — - 1928- faltai I. A bőrkiütések Á Kadium-kenőcs a szökéseket szárítja és eltünteti. egészséges, sima bőrt csinál. Fenséges minden viszketőzség és bőrgyulladás ellen Sok szenvedést elkerülünk idejében használva a Kadum-kenőcsöt enzema, szökések, orbáncz. rüh. kiütések, horzsolások, hemoroidok, var. sümöcs ellen. É. ■— I".— .' "■ Barabás Béla magyar hitvallást tett X 3 rrs Jenaván a bánáti Magyar Párt nagygyűlése. — Bethlen I 3 III IdvHl «a »!■ György gróf hatalmas beszéde. (Az Aradi Közlöny tudósitójától.) A bánáti Magyar Párt most fejezte be szervezkedési munkálatait és ennek megünneplésére nagygyűlést hívott egybe tegnapra Timisoarán (Temesváron.) A gyűlésen megjelent a párt elnöke, Bethlen György gróf is, azonkívül Inczédy Joksmant Ödön ügyvezető elnök, Jósika János báró, Gyárfás Elemér, Barabás Béla, Nagy Sándor dr., báró Ambrózy Andor és igen sokan a bánáti Magyar Párt vezetői közül. Csütörtökön este ismerkedési estélyt rendeztek a gyárvárosi Vigadó nagytermében, ahol megünnepelték báró Ambrózy Andor, a temestorontál megyei párt elnökének 50-ik születésnapját is. Az estélyen a magyar dalegyesületek Kokler Antal karnagy,vezetése alatt dalokaténekeltek, majd Movrin Rózsika ötven szál piros rózsát, nyújtott át Ambrózy bárónak, aki meghatottan köszönte meg a figyelmességet. Utána Veterány Viktor dr. a bánáti Magyar Párt nevében mondott felköszöntőt az ünnepeltre, akiről kijelentette, hogy megtestesült mintaképe az önzetlenségnek és becsületességnek, kitörhetetlen erővel és energiával dolgozott mindig a magyarság érdekében. Ambrózy báró válaszában elmondotta, hogy szeretetek vétett mindig és azt is arat. Megköszöni az ünneplést. A magyar dalárdák éneke után Bethlen György gróf elnök mond beszédet, amelyben kijelenti, hogy vannak még, jónéhányan, akik elárvult szivü népünkbe erőt öntenek, akik lelkük kisugárzásával bitet öntenek faj testvéreikbe. Ezek között áll Ambrózy báró, aki testi épségét sem kimérve, forázta a Bánát elszórt magyarságát, hogy tudatára ébredjen jogainak és kötelességeinek. Az elnök után Barabás Béla mondotta a következőket: — Nem azért érkeztem Temesvárra, hogy élvezzek, hanem azért, hogy a kötelességemet teljesítsem. Azt mondották, amikor megérkeztem, hogy bizonyos körök talán nem veszik szívesen, ha én itt ma este fölszólalok. De most, hogy a közóhajnak engedve, mégis csak elmondom a gondolataimat, biztos vagyok magamban afelől, hogy nem mondok olyat, aki bárkinek is ellenszenves lenne, mert dacára, hogy a valamikori régi jó időkben, dörögött a hangom a hatalmasok felé és sohasem féltem elmondani azt, ami a szívemen fekszik, most új viszonyok közé kerülve, csak olyat mondok, ami az itteni viszonyoknak megfelel. De akárhol is legyek, új viszonyok között, vagy régi viszonyok között, itt vagy a világnak bármely részén, büszkén hirdetem halálomig, hogy magyar vagyok. És mondom az én testvéreimnek, hogy tegyenek büszmagyarkék az ő magyarságukra. Mert ebben a tekintetben szabad az én gondolkozásom, a magyarságom, az én igazságom, amely nem ellenkezik a más igazságával, de amely igazság a jövőé, a beteljesülésé. . . Hetvenhárom esztendőmmel elég öreg vagyok ahhoz, hogy ne ijedjek meg a jövőtől. Különben is azt mondják, hogy mindenki olyan öreg, amilyen közel érzi magát a sírhoz. Nos hát én nem érztem, hogy közel vagyok a sírhoz. Bár kis körben mozgok, mint amilyen kis kört a gyertyafény világít meg, de az én világosságom fényes világosság: a becsület, a magyarság világossága. Amikor bejöttünk ebbe a terembe, egy kisleány rózsacsokrot nyújtott át a bánsági magyarság szeretett vezérének, Ambrózy Andor bárónak, ötven rózsa van ebben a csokorban "- mondotta a kisleány. De az a kisleány biztosan nem számolta meg a rózsáikat, mert sokkal több rózsa van ebben a csokorban. Mert minden kinyitott rózsa mellett bumibó van, sok bimbó. Bimbó, amelyből valamikor nyitott rózsa lesz. A magyarság rózsáinak is vannak bimbói, kicsiny bimbók, akik otthon alszanak most kis ágyaikban és akikért küzdenek, dolgoznak ,és harcolnak apáik. A kis bimbóknak kétséges a jelenjük, nem tudni milyen sors várakozik rájuk, de hiszem, hogy a jövőjük nem kétséges és mindegyikből lesz kinyílt magyar rózsa. — Mit várok a jövőtől? Semmi mást, minthogy az új határok között egyenlő legyek az államnak minden polgárával, hogy a magyarság minden tagjának meg legyenek az őt megillető jogai. Csak ugiy keletkezhetik nemes verseny ennek az országnak minden nemzetisége között az ország jövőbeni fejlődéséért és boldogulásáért. — Beszédem befejezéseiül szeretettel hajtom meg a fejemet, múlt időknek azt az ősz zászlaját Ambrózy Andor báró előtt és fciváw®, hogy az Isten sokáig éltesse és hogy a Bánát magyarságával együtt folytassa a küzdelmet az alvó bimbóknak, a magyar gyermekeiknek szebb jövőjéért. Szűnni nem akaró lelkes ovációval fogadtál a jelenvoltaik Barabás Bélának nagyszerű beszédét és lelkesen ünnepelték a magyar ügy e régi harcosát. Az ismerkedési estély résztvevői kellemes hangulatban töltötték el ezután az estét és csak a késő éjjeli órákban váltak széjjel. Tegnap délelőtt tiz órakór tartotta a temesmegyei tagozat intézőbizottsági ülését. Az ülésen Bethlen gróf mondott megnyitó beszédet, amelyben a fajiság védelméről beszélt, majd Veterány Viktor dr. tartotta az elnöki beszámolót, amelyben a pártvezetőség intenzív munkájáról szólott. Osztie Andor titkári jelentése után megejtik a választásokat, majd Pogány László szerkesztő tart nagyszabású beszédet. Az ülés után Frínt Lajos aradi evangélikus püspök és Bohus Ferenc főesperes az evangélikus egyház nevében üdvözölte Ambrózy bárót. Déli egy órakor bankett volt amelyen Járásy Dezső, Ambrózy Andor báró, Bethleni Gyöngy gróf, Vuchetich Endre dr., Gyárfás Elemér, Pogány László, Németh Kálmán báró, Kabos Ármin, Wilier József dr., Barabás Béladr., Jakabffy Elemér dr., Bogma Miklósaié és Erint Lajos mondottak hatásos tvasztólenit. Délután négy órakor tartották meg a közgyűlést a nyári színházban, ahol sokezer ember jelent meg. Ambrózy báró megnyitója után Veterány dr. a temesmegyei magyarság sérelmeit sorolja fel, így a magyar telepek birtokának kisajátítását és a temesvári piaristai gimnázium ügyét. A sérelmek orvoslása ügyében folytatják a harcot. Utána Bethlen György gróf tartotta meg nagyszabású beszédét. Elsősorban Anghelescu közoktatásügyi miniszter iskolapolitikájáról beszélt és tiltakozott az ellen, hogy a miniszter, vagy valamelyik tisztviselője állapíthassa meg, hogy agyermek milyen anyanyelvű. Rátért ezután arra, hogy az állam nem ad iskoláinknak megfelelő segélyt, dacára annak, hogy a magyar községek jelentős módon járulnak hozzá az állami iskolák létesítéséhez. A m nai iskolarendszer mellett az ifjak nem tanulnak meg sem magyarul, sem románul és csak gyengén felfegyverkezve lépnek az életbe, ha a vizsgákon átmennek. Lncédy-Joksamrn Ödön dr. a diáksgélyakcióról beszél. Jakaibbfy Elemér dr. a Magyar Párt külügyeiről szól, majd Gyárfás Elemér tart nagyszabású beszédet, amelyben kijelentette, hogy a kisebbség gazdasági érdekeit is a kisebbségi szervezeteknek kell megvédeniök. Wilier József dr. főtitkár kijelenti, hogy a magyarok azzal, ha küzdenek jogaikért nem irredenták. Kétféle irredentizmust ismer: a tények és a szívek irredentizmusét. Emelt fővel áll az elhangzó vádak ellenébe. Utána Németh Kálmán, Unigár Adolf dr. és Gyulai János dr. mondottak még beszédet, majd véget ért a népgyűlés, amely után a gyárudvar kertjében nagyarányú magyar népünnepélyt rendezték. természetes keserűviz gyomor és béltisztító hatása páratlan. Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. Az Igmándit ne tévessze össze másfajta keserűvizzel! Gázolt a részeg sodor. Súlyos autószerencsétlenség az ujaradi hídnál. (Arad, június 30.) Súlyos autószerencsétlenség történt tegnap délután az ujaradi híihoz vezető úton. Egy temesvári jelzésű gépkocsi a városból jövet a téglagyárral szemben elütötte Trifu Vasilie 22 éves ziritiazi (féligyházi) lakost, akit súlyos bordatöréssel szállítottak be a közkórházba. Szemtanuk állítása szerint az autó teljes sebességgel haladóva, a széles útón bizonytalan cikk-sakkokat írt le és egészen közel a járdához ütötte el Trifut, aki a fasor szélén haladt Ujarad felé. Amikor a karambol megtörtént a soffőr leugrott az autóról és részegen dülöngélve felemelte áldozatát, akit a fűre fektetett, majd a járókelők közeledésére visszaugrott a kocsiba és tovább hajtott. A rendőrség erélyes nyomozást indított az ismeretlen gázoló timisoarai autó tulajdonosa ellen. » ♦♦♦♦♦»»♦♦»♦♦♦♦♦»»»♦♦»♦»♦♦♦♦♦♦♦♦»»»»» — Kun Béla Ítélete jogerős. Bécsből táviratozzék: Kun Béla ma kijelentette, hogy lemond minden jogorvoslatról. Tehát az ítélet jogerőssé vál, és a fogságban lévő bolseviki vezér július huszonhatodikán szabadul és azonnal elhagyja Auszrra területét.