Aradi Közlöny, 1928. szeptember (43. évfolyam, 196-220. szám)

1928-09-01 / 196. szám

Arad­, XLIII. évi 196-ik szám. Egyes példány ára 5 lej, vasárnap 61ej. _j^^-_s?.eP^em^)er L Szombat Szerkesztőség Arad, Acsev.-palota, Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat. IBd­ev. Regele Ferdinand 4/22 (József föherceg­ ny.) Sürgönyeim Közlöny, Arad. Telefonszám­: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Meg­elenik naponta reggel.Aram Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKÉN Egész évre ... 1080 Lej Fél évre .......... ... 540 Lej Negyed évre ... ... 270 Lej Havonta ... . ... 90 Le! Hirdetések díjszabás szerin Egyes szám ára 5 lej, vasárnap 6 lej. Bucurestiben 50 bánival több Nemzetközi rendőrhadsereget! A Kellogg-paktumot aláírták nagy ünne­pélyesség közepette a különböző államok kép­viselői Párisban. Rövid időin belül aláírja Ro­mánia és Magyarország is. Nyugodtan tehet­ték ezt meg a diplomaták, hiszen a paktum az ú. n. önvédelmi háború lehetőségét nem zárja ki, sőt olyasvalamit is tartalmaz, hogy az ön­védelmi harc kritériumát mindig az érdekelt ország állapítja meg, amely történetesen úgy látja, hogy neki önvédelmi harcot kell folytat­ni. Már ebből is látható, hogy a nagy lármá­val beharangozott paktum, amit Frank B. Kel­logg, az Egyesült­ Államok külügyi államtitká­ra és egykori ügyvéd oly részletesen ismer­tetett a sajtóiban is, nem egyéb egy olyan papirosnál, amelyhez hasonló szerződések már gyakran kerültek sutba az utóbbi időben, ha a körülmények úgy kívánták. Nem is lehet más a Kellogg-paktum mind­­­­addig, amíg nincsenek megfelelő szankciók a­melyek annak betartását hatékonyan biztosít­ják. Bőven foglalkoznak mostanában ezzel a kérdéssel a külföldi, de főleg az angol lapok és egyre-másra merülnek fel az ötletek: mit is kellene tulajdonképen tenni, hogy a Kellogg paktum holt papirosából valami életerős és egészséges dolog váljék. Azt hisszük, hogy a kérdést legalkalmasabban úgy lehetne megol­dani, ha egy intenacionális rendőrhadsereget állítanának fel, amelynek egyedüli feladata a népszövetségi határozatok érvényesítése vol­na. Ez a hadsereg a világ összes államainak katonáiból rekrutálódna és ennek megszerve­zése után, sőt ennek segítségével végre lehet­ne aztán hajtani a leszerelést is, amely ed­­­dig szintén csak papirosfogalmazványokban élte ki magát. Be kell szüntetni a fegyver és a muníciógyártást és ilyen gyárakat csak a népszövetségnek szabadjon felállítani vala­mely semleges ország, például Svájc területén és ha felszerelték az internacionális hadsere­get, akkor aztán sor kerülhet a leszerelés végrehajtására az egyes államokban. Ennek a népszövetségi Hadseregnek azonban külö­nösen eleinte­ olyan impozánsnak kell lennie, hogy amely állam ellenszegülni próbálna, ott fegyveres erővel is keresztül tudja vinni a népszövetség akaratát. Ez volna aztán tényleg a harc a háború ellen, ez tényleg száműzni tudná a rémet, mert min­den állam igen jól meggondolná a dolgot, hogy merjen-e ujjat huzív az egés­z világ hadserejével. S­­gy aztán elkövetkezhetne a világbéke korszaka, megszűnne szép papirosnak lenni a Kellogg-paktum és tekintélyes, komoly, való­jában a népek sorsát intéző testület válna a Népszövetségből. Nem volna többé sokszor nevetséges bábszínház, mint most, amely iránt egyre jobban inog­ a népek hite és bizalma. Nevetséges és felháborító,­ hogy ugyan­akkor, amikor a világ közvéleménye a Kel­logg által felvetett illékegondolattal foglalkoz­­zik, a paktumot aláíró államok katonai egyez­ményeket kötnek és hatalmas összegeket szavaznak meg vízi, légi és szárazföldi sere­gek felfegyverzésére. Mi ez, h­a nem játék? Készül a romániai kisebbségek statútuma. Rendezik az állam és kisebbségek közötti jogviszonyt. — Tatarescu államtitkár nyilatkozat?. (az Aradi Közlöny bucureşti-i tudósítójának távirata.) Tatarescu belügyi államtitkár tegnap érkezett vissza Besszarábiából, ahol a megyei prefektusokkal közigazgatási értekezletet tartott a rendőrség és csendőrség újjászervezéséről A fővárosba visszaérkezése után­ nyilatkozott a sajtó előtt és kijelentette, hogy a közigazgatási re­formjavaslatot a parlament ősszel le fogja tár­gyalni és nyomban hozzákezdenek a közigaz­gatási szervek reorganizálásának munkájá­hoz. Tatarescu államtitkár a kisebbségi kér­désről is nyilatkozott és a következőket mon­dotta: " A kormány kisebbségi bizottsága több mint két hónapja működik és minden héten legalább egy ülést tart. Ez a bizottság elké­szítette az úgynevezett kisebbségi statútumot, amelynek célja: az állam és a kisebbségek közti jogviszonyt, a békeszerződések értelmé­ben, végleg rendezni, a kisebbségek jogos igé­nyeit törvényes formában biztosítani. A statú­tumról bővebben nem nyilatkozhatom. — mondotta Tatarescu — amíg a miniszterelnök úr külföldi útjáról haza nem tér. Mihelyt Bra­­tianu Vintila a fővárosba visszaérkezik, a kor­mány kisebbségi bizottsága referálni fog és akkor végleges formába öntjük a kisebbségi statútumokat. A kisebbségi kérdés rendezése minden bizonnyal hozzá fog járulni ahhoz, hogy a kormány, illetőleg az államhatalom és a kisebbségek közti viszony felmelegedjék. Megtalálták Amundsen repülőgépének roncsait. Amundsen és társai egészen bizonyosan elpusztultak. Oslóból jelentik: az Aftenpost jelentést közöl, amely szerint a Lofot-sz­getek egyikén megtalálták a Latham repülőgép roncsait Ez volt az a repülőgép, amelyen annak idején Amundsen és társai az Italia hajótörötteinek felkutatására indultak. A Lofot-szigetek Nor­végia északi partvidékén fekszenek, a sark­körtől északra. Egy másik oslói jelentés szerint az Aften­post jelenti Stockmarknesből, hogy ott Har­­stadból érkezett, de még meg nem erősített hír terjedt el, mely szerint a Wesseraal-szi­­getcsoport külső szélén megtalálták a T­a-Tian roncsait. Hoel sarkkutató az újságírók érdek­lődésére kijelentette, hogy nem igen valószí­nű, hogy a repülőgép roncsait a Wesseraal­­szigetekhez sodorta az ár, mert a tengerár a szigettől északra és északkeletre bakid. Románia békét akar az optánsperben. Antóniádé levele a Népszövetség főtitkárához. — Apponyi ismertetni fogja az opiánsper anyagát a Népszövetség előtt. Génfből jelentik: Az opiánsügy­ napirend­re tűzésével a Népszövetség tanácsa holnap reggel zárt ülésen foglalkozik. Egyesz vélem­é­­nyek szerint az optánsügyet nem veszik tár­gyalás alá ezen az ülésszakon. A Népszövet­ség tagjai számolnak azzal, hogy amennyiben az optánsügy újabb halasztást szenvedne, úgy gróf Apponyi alkalmat szerez arra, hogy a Népszövetség közgyűlésén az ügy egész anyagát behatóan ismertesse. A Népszövetség főtitkára ma egy közle­ményt adott át a magyar képviseletnek, a­melynek címe: „A tanácshoz és a magyar kormányhoz intézett kommüniké“ A közle­ményben a főtitkár Románia képviselőjének kérésére közli Antóniádé román népszövet­ségi megbízott levelét az optánsügyről. A le­vélben írja, hogy a román kormány csodálko­zik, hogy Magyarország az optánsügy napi­­rendretűzését kéri. Románia kétségesnek ta­lálja, hogy a magyar kormány kívánságát el­fogadhatja-e a Népszövetség, hiszen — sze­rinte — a kérdésről a tanács már június nyol­­cadikán kimondotta a végleges döntést azzal, hogy eláll a kérdés tárgyalásától. Antóniádé hivatkozik Titulescunak június nyolcadiki tanácsülésen Magyarországhoz in­tézett ajánlatára és ismerteti a július huszon­­negyediki magyar válaszjegyzéket, misd amint az augusztus kilencediki rom­án jegyzéket. A magyar kormány elutasította Románia ajánla­tát és amikor a magyar követ Bucurestiben a jegyzéket átnyújtotta, közölték vele, hogy Románia huszonnyolcadikáig válaszolni fog. Magyarország n­e­m várta be a választ, hanem a tanács elé vitte kívánságát, dacára annak, hogy a jelzett időre tényleg megkapta Romá­nia válaszát. A válasz megújítja a közvetlen tárgyalásokra vonatkozó ajánlatot. Románia még ma sem tekinti végleg lezártnak a békés megegyezés útját­­és kéri, hogy mielőbb kezd­jék meg a tárgyalásokat. Amennyiben Ma­gyarország ezt lehetetlennek találja, úgy vál­t­­ja is a fele­­­­séget. Románia nézete az, ha tanács a kérdést napirendre tűzné, úgy el­ismerné azt, hogy a békés megegyezés útja el van vágva. Már­pedig a tanács ezt nem­­akar­hatja. Lap­unk mai száma 16 oldal De Monzie szenátor Háfát javasolja a kisebbségek számára Genfbe! jelentik: De Monzie szenátor a Journal de Geneve-ben vezércikket irt a kisebbségek problémáiról. A cikkben De Mon­zie kifejti, hogy a Népszövetség alkalmatlan ilyen problémák megoldására. Az optánsper­­ben ép úgy, mint a lengyel-litván konfliktus ügyében a Népszövetség annyira habozott, hogy súlyosan ártott az intézmény tekintél­yé­nek. Ezzel szemben a döntőbíróságok és a há­gai nemzetközi törvényszék igen hatásosan működtek a nemzetközi peres kérdésekben. Ma­ az a helyzet, hogy meghamisítják a Nép­szövetség célját. Épen ezért biztosítani kell a kisebbségeknek, hogy Hágához fordulhassa­nak a felmerült kérdések elintézése végett és mindenképen üdvös volna egész. Európára néz­ve.­­rrTm

Next