Aradi Közlöny, 1929. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1929-01-01 / 1. szám

VO ZEHN '! zrnyezeti nagy 'és j­elentés' változások­at felidéző új tevékenység csak a készpénztőke teremtő erejével válhat­­ lehetségessé, viszont a hitelező joggal megkívánhatja, hogy a fenn­álló hazai jogszabályok érdekeinek védelmére kétséget kizáró módon teljes biztonságot nyújt­sanak. Ezen előfeltételt nem teremtettük meg azonban mindaddig, míg mindenek­előtt az egyenes adók behajtásáról szóló törvény 22. §-a hatályon kívül nem helyeztetett és így a telekkönyvi zálogjog megrendíthetetlen biz­tonságába vetett hit vissza nem állíttatott, va­lamint nem küszöböltetnek ki mindazon ad hoc törvényes rendelkezések, melyek a jog­szolgáltatás szilárd bázisát alkalmasak gyön­gíteni és amelyek túlon­tul sötét színben állí­tották be a hazai jogbiztonság mérvét. Egészen kétségtelen, hogy ezen intézke­dések foganatosítása csak elenyésző kis részét oldaná meg a nagy változásoknak, melyek egy modern gazdasági organizmus megalkotá­sa érdekében elengedhetetlenül szükségesek. Nem is nóvumok ezek és a vezető körök nyi­latkozataiból, intézkedéseiből, melyeket utóbbi időben látunk, már minden kétséget kizárólag kiviláglik is az általunk olyannyira üdvösnek és elérendőnek vélt cél felé törekvés. Óhaj­tandó volna azonban és az újévi hangulat ün­nepélyességében és optimizmusában talán jog­gal remélhetjük is, hogy az illetékes körök ko­moly elhatározó lendülettel meg fogják most már valósítani mindezen előfeltételeket, me­lyeket a gyakorlati élet emberei hosszú évek óta jámbor óhajtásként h­angoztatnak és az új esztendő így tényleg meg fogja hozni a ter­melő munkának, a boldogulásnak és a viszo­nyok általános javulásának lehetőségét. 1929 január 1. ♦♦»»»♦»»»♦♦♦ •»»»♦♦»♦♦'»» «0 0+»«MM»»»»»»#»»» Arad megye főjegyzője dolgozta ki a csendőr­ség reorganizálásáról szóló törvénytervezetet Petrutin Áron dr. hónapokon át tartó munkával dolgozta ki a rend­kívül nagyfontosságú javaslatot, amely valószínűleg eredeti formá­jában kerül a törvényhozás elé. — A tervezetet a belügyminiszter távirati kérésére ma felküldötték Bucurestibe. — Csak négy közép­iskolával vesznek fel új csendőröket és rendőröket. Magyar mintára szervezik át a román csendőrséget. (Arad, december 31.) Mindössze ha tíz ember birt eddig tudomással arról, hogy egy rendkívül fontos törvénytervezet Aradon készült és annak szerzője dr. Petrutiu Áron megyei főjegyző, a megyei adminisztrá­ciós szolgálat főnöke. A tervezet a romániai közbiztonsági szolgálat átszervezéséről szól, amely probléma nem egészen új keletű, mert a csendőrség és rendőrség reorganizálásának kérdését már az előző kormányok is felvették pl.tgra­m*JjJ&hae JPetaiím - Apon -dr­. elismerter ’ elváló közigazgatási szakértő és igy reá esett felsőbb körök választása, akit már hóna­pal ezelőtt bíztak meg a reformtervezet ki­s­z S­utiu Aron dr. éveken át gyűjtötte az , és hónapokon tartó munkával dől­­tel a hatalmas anyagot és Petrutiu­ról természetesen az új kormány is is szerzett. Ma azután távirat érkezett szféráimból, amelyben Ida­ Voevod belügyminiszter sürgősen elküldeni kérte a Petrutiu által kidolgo­­zott reformtervezetek A romániai csendőrség, rendőrség és m­­tárrendőrség reorganizálásáról szóló tervezet 180 írógépest oldalra terjed és egyik legfon­tosabb része hogy Petrutiu dr. teljesen modern alapokon, magyar min­tára ajánlja a csendőrség átszervezését. A tervezet hosszasan, teljesen kimerítőeti foglalkozó ezzel a kérdéssel és megállapít­ja, hogy a magyar ess­h­ség úgy közrendésze­ti, mint közigazgatás, e szempontból teljesen ki­fogástalanul van megszervezve és ezáltal mél­tán a legnagyobb elismerésre tarthat számot. Következésképen a tervezet kimondja, hogy csak négy középiskolával rendelkező egyén vehető fel a jövőben a csendőrség és rendőrség kebelébe. A­z adminisztráció tekintetében is teljesen a nyugati rendszer bevezetését ajánlja. Ment­sék fel az egyes őrsöket és szárnyparancs­n­­­okságokat az eddigi túlhalmozott irodai mun­káról és az adminisztráció vezetésére a jövő­ben egy új szervet kreáljanak. Ezáltal a csend­őrüknek több idejük lesz a szolgálat ellátásá­ra, viszont a parancsnokok sűrűbb időközök­­r­en buják felülvizsgálni az éves őrsöket. A régi királyság területén igen sok őrs egyetlen csendőrből áll. Ezeket az őrsöket legalább hat emberrel kiegészíteni kell, mert a szolgálat pontos ellátása másként nem képzelhető el. Az egyes őrsöknél szervezzék meg a házi gazdálkodást, mint az a magyar csendőrség­nél minden kifogáson felül bevált és a csend-­­őrök­ anyagi jólétét eredményezte. Az egyes őrsökön állítsanak fel könyvtárat és lássák el a legénységet más szellemi szórakoztató dol­gokkal, hogy ezzel a korcsmázást és a csend­őröknek mindenkivel való cimborázását kikü­szöböljék. . A városi és a h­atárrendőrség reorganizá­lását ugyancsak hosszasan tárgyalja a terve­zet, amely főként oda konkludál, hogy a rendőrség fogalmazói, tiszti, valamint törzs­altiszti kara lehetőleg jogvégzett, de legalább érettségizett személyekből rekrutálódjon. Utal a tervezet arra, hogy a múltban épen az illető rendőrségi funkcionáriusok hiányos intellek­tusa miatt, sajnálatosan visszás esetek for­dultak elő. Ezután az általános közigazgatási rész követ­,­kezik, amely a minimumra redukálná az eddigi ad­minisztráció nehézkes munkálatait, leegyszerűsíti az irodai, ezek között elsősorban a nyilvántartási szolgálat kezelését és ellátását. A nagyobb városokban központi főkapitányt, prim­prefectet fognak kinevezni A rendőrigazgatói állás megszűnik. Munkakörét a rendőrségi vezértitkár veszi át. Megszüntetik az inspektori rendszert is. Minden rendőrtiszt ügy­osztályt kap s annak vezetéséért felelős. Szigorúan megtilták a rendőralkalmazottaknak a színházi, báli és sorsjegyek árusítását s az idézések kézbe­sítésére külön ügyosztályt alakítanak. A rendőr­alkalmazottaknak semmiféle ajándékot elfogadniuk nem szabad, a szokásos újévi ajándékozást be­szünteti a belügyminisztérium. *»» »■»»»»'»»'»»«'» »»»♦♦»» » « o » » »»»»SV»»*« Bonyolódik Sándor József és Mosoiu tábornok lovaglás ügye. Sándor József nem fogadta el a Jegyzőkönyvben meg­­formulázott elintézést. — A tábornok segéd­e* *fr?íS!í* tak megbízatásukról. Bucurestiből jelentik: Sándor József és Mosoiu tábornok ismeretes incidensének elin­tézése szokatlan­ul fázisba jutott. A tábornok segédei: Edward D. Lazarescu iasi-i és L. R. Opreanu brailai szenátorok a következő leve­lét intézték megbízottjukhoz: Szeretett és tisztelt tábornok úr! Megbízásának, amely arra vonatkozott, hogy elégtételt kérjünk Sándor József sze­nátortól azokért a szavaiért, amelyeket a sze­nátus december 23-iki ülésén Önhöz intézett, eleget tettünk és érintkezésbe léptünk Sándor József segédeivel, Giga Stefanescu és Augus­tin Bárdossy szenátor urakkal. Közös elhatá­rozással a következő elintézési formulát álla­pítottuk meg. Sándor József nem akarta meg­sérteni Mosoiu Traian tábornok urat, akivel szemben teljes tisztelettel adózik. Mi, Mosoiu tábornok segédei tudomásul vettük ezt a nyi­latkozatot. Ezt a formulát jegyzőkönyvbe vet­tük, amelyet mi ketten, és Bárdossy Augustin írtunk alá és akkor a két példányban megszer­kesztett jegyzőkönyvet Bárdossy magához vette, hogy Stefanescu Gigával, aki időköz­ben eltávozott a szenátus ülésére, aláírassa. Utólag Stefanescu Giga tudatta velünk, hogy, nem irja alá a jegyzőkönyvet, mert megbí­zottja, Sándor József tiltakozik ellene. Tisz­­telettel közöljük, hogy ezzel a mi megbízatá­saink lejárt és Önre bízzuk a következmények elbírálását. Tisztelettel: ' ' Edward D. L­aza­rescu, L. R. Opreanu. Mosoiu tábornok segédeinek levelét ma teljes terjedelmében közli a Viitorul. Miután a lovagias ügy jegyzőkönyv alapján elintézést nem nyert, valószínű, hogy újabb megbízatá­sok és újabb tárgyalások fognak következni. Január elsején közs­égi rendőrséget , létesítenek Aradon. Száz községi rendőrt bocsátanak a város rendelkezésére.­­ A községi rendőrök fizetését a városházán utalják ki. (Arad, december 31.)­ A közigazgatá­si törvény egyik szakaszában előírja a köz­ségi, illetve városi rendőrségek létesítését, ed­digi azonban nem került sor arra, hogy a rend­őrség ilyformán megoszoljon az állam és vá­ros között. Ma rendelet érkezett a belügymi­nisztériumtól az aradi rendőrprefek­túrára, a­melyben a minisztérium elrendeli, hogy 1929. január 1-től hajtsák végre a közigazga­tási törvény eme szakaszát és létesítsenek Aradon is községi rendőrséget. A rendelet nyomán az aradi államre­nd­­őrs­ég érintkezésbe lépett a város vezetősége­­­ és tárgyalásokat folytatott a községi rend­jeldl Utasa kérdésében.­­ Értesülésünk szerint már újév után száz rend­őrt bocsátanak a város rendelkezésére. A városi rendőrök parancsnoka egyszersmind az államiaké is: Bán Sándor rendőrkapitány lesz. A városi rendőrség létesítése nagy köny­­nyebbséget jelent a városnak, miután több iz­­ben történt meg, hogy a városnak valamilyen rendelkezése keresztülvitelére karhatalomra volt szüksége és csak átiratok és megkeresé­sek útján tudott rendőrökhöz, jutni. Most módjában lesz ellenőrizni saját rendőrségével rendeleteinek végrehajtását. Az új helyzet min­denesetre költségtöbbletet is jelent a város­nak, amennyiben a rendőrök fizetését a város pénztár utalja ki.

Next