Aradi Közlöny, 1929. március (44. évfolyam, 49-74. szám)

1929-03-01 / 49. szám

/ l -M­­V ■ * jfc* *­ MT94 b Ar?A.XMY.L.gyL.Ejjel peldául tea S­lej, vasárnap 6tej, 1929- március 1. Péntek. Szerkesztőség: Arad, Acsev.-Palota Kiadóhivatal. Aradi Nyomda Vállalat, Ituler Regele Ferdinand 4/22. (József föherceg­ ut.)Aradi Közlöny Sürgönyeim: Közlöny, Arad. Telefonsz­ára: Szerkesztőség és kiadóhivatal III. Megjelenik naponta reggel. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP * Főszerkesztő: S­T­A­U­B­E­R JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN:­ ’ Egész évre — — 1083 Lei Fél óvr® — . — — 340 Lei Negyed évre — — 270 Lei Havonta — — — 90 Lei Hirdetések díjszabás szerint. EGYES SZÁM­ÁRA — — Lel VASÁRNAP — — — e Lel Bucurestiben 30 bánival több. Fölényesen győzött a kormánylista Arad megyében A magyarokkal és németekkel egyesült nemzet­i­ parasztpárt jelöltjei valamennyien bekerültek a megyei tanácsba.­­ A liberális párt 11.579, a kormánylista 58.907 szavazatot kapott. Rövidesen összeül az új megyei tanács. (Arad, február 28.) Ma reg­gel nyolc óra­kor megkezdődtek Arad megyében a megyei ta­­n­ácsválasztás­ok. A szavazásra nagy népteme­­gek vonultak fel, ennek­ dacára teljes rend uralkodott a­z egész vonalon. Katonaságot alig lehetett látni a szavazókerületekben, de nem is volt rá sehol­sem szükség, mert semmiféle incidens nem történt. Sok kerületben már öt órára kifogytak­ a szavazók, úgy, hogy le le­hetett zárni a szavazást és megkezdték a sza­vazatok összeolvasását. Hat órára már több eredmény érkezett be az aradi prefektúrára, ahol Paticiu Pompil d­r. prefektusi titkár egész délután és egész este permanenciában­ volt. Mint az előrelátható volt, minden vonalon a magyarsággal és németséggel fuzionált kor­mánypárt listája győzött. A választás ered­ményeit kerületen kint is adjuk: Engelsbrunn­: Liberális 40­,, nemzeti-pa­­rasztpárt 1370, megserrenistve 83. Nadlac: Liberális 312, nem­zeti-parasztpárt 2044, megsemmisítve 112.­­ Sem­lac: Liberális 406 nemzeti-paraszt­­párt 1580, megsemmisítve 00. Zaránd: Liberális 265, ne­nzeti-paraszt­­párt 1509, megsemmisítve 58. Halmagiu: Llenércs 15­. nemzeti-paraszt­­párt 2085, megsemmisítve 25. Vanatori: Liberális 339, nemzeti-paraszt­­párt 1747, m­egsemmisítve­­ 10. Grăniceri: Liberális 263, nem­zeti-paraszt­párt 1126, megsemmisítve 45. Radrut: Liberális 541, nemzeti-parasztpárt 1509, megsemmisítve 107. Aradul-Nou: Liberális 680, nemzeti-pa­rasztpárt 2126, megsemmisítve 183. Curtici: Liberális 454, nemzeti-parasztpárt 2315, megsemmisítve 93. Pecica: Liberális 250, nemzeti-parasztpárt 2020, m­egise­m­­isítve 63. Rovine:­­Liberális 362, nemzeti-paraszt­­párt 2044, megsemmisítvee 97. Santana: Liberális 510. nemzeti-paraszt­­párt 2706, megsemmisítve 158. Simandul de sus: Liberális 304. nemzeti­pa­rasztpárt 673, megsemmisítve 30. ' Macea:­­ 'Liberális 251. nem­zeti-paraszt­párt 1251- megsemm­idve 26. Ineu: Liberális 435. nem­zeti-parasztpárt 1997, megsemmisítve 135. Cermei: Liberális 429, nem­zeti-paraszt­párt 1692, megsemmisítve 77. Bécsig: Liberális 184, nemzeti-paraszt­­párt 2006, megsemmisítve 58. Taut: Liberális 346, nemzeti-parasztpárt 1769, megsemmisítve 89. Terneva: Liberális 335, nemzeti-paraszt­­párt 2065, m­egsemmisítve 181. Buieni: Liberális 316, nemzeti-paraszt­­párt 2035, megsemmisítve 23. Sebis: Liberális 245, nemzeti-parasztpárt 1562, megsemmisítve 112. Gurahont:', Liberális 203, nem­zeti-paraszt­párt 2122, megsemmisítve 29. Vârfurile: Liberális 26, nemzeti-paraszt­párt 1518,­megsemmisítve 13. Chisineu: Liberális 476, nem­zeti-paraszt­párt 1714, megsemmisítve 81. Az erdélyi kisebbségek vezéreihez! Itta: Amtuende Ewald dr., az európai kisebbségi kongresszusok főtitkára. , (Bécs, február 28.) Ammende Ewald dr. az európai kisebbségi mozgalom nagytekintélyű vezérharcosa, m­a a kö­vetkező rendkívül figyelemre­­ méltó fejte­getéseket juttatta el az Aradi K­ö­z- l­ö­n­y bécsi szerkesztőségéhez.) Romániában, főként Erdélyben a néme­tek között valamint más kisebbségek, így a magyarok soraiban is heves polémia keletke­zett arról, hogy váljon, helyes és megenged­hető volt-e az a szövetségi politika, amelyet az utolsó választásokon a németek Maniu Gyula miniszterelnökkel kötöttek. A németiek, főként pedig a választási kartellt létrehozó­­vezérek ellen az a vád, hogy cselekedetükkel a genfi kisebbségi kongresszusok szélleme és határozatai ellen jártak el, mivel a romániai kisebbségi blokk létrejöttét megakadályoz­ták. Nyomatékosan hangsúlyozzák azt is, hogy ez az eláírás dezavuálta azt a megál­lapodást, amelyet a romániai kisebbségek képviselői Genfben kötöttek és amely az ösz­­szes csoportok együttműködését célozta. Mint az európai kisebbségi kongresszu­sok fiakconáriusa már évek óta azt az állás­pontot képviselem, hogy valamely állam ösz­­szes kisebbségeinek össze kell fogniok az el­nyomó metódusok ellen, főként a választáso­kon s ha ez lehetséges, úgy kisebbségi blokk ala­pításával támogassák egymást. Ezért őszinte sajnálkozással értesültem arról, hogy a ki­sebbségi blokk Romániában az utolsó parla­menti választásokon nem jött létre. A helyzet objektív mérlegelésénél azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a viszonyok az utolsó választások alkalmával a kisebbségi lágy számára mások voltak, mint az összes eddigi parlamenti választásokon nemcsak Ro­mániában, hanem a legtöbb más, keleteurópai államban is. Nem túlzás az az állítás, hogy az egész­­Világ felismerte a romániai viszonyok­nak ezen változását és mint az ország törté­nelmi momentumát kommentálta. Mani­u Gyu­la előttem is határozottan a kisebbségi prob­léma példás megoldása mellett nyilatkozott, így tehát érthető, hogy a kisebbségek viszo­nya Maniu Gyulához és pártjához teljesen más, mint a többi román pártokhoz, főként a­ liberálisokhoz, amelyekkel a kisebbségek tud­valevőleg szintén választási szövetséget kö­töttek. Így magyarázható, hogy a Bukovina lengyeljei és az ukránok egy része Szimono­­vicz dr. és Kratkalin képviselő vezetésével, a­kik mindketten a kisebbségi kongresszusok delegátusai voltak, már az ellenzékeskedés ne­héz idején szövetségi viszonyban állottak Ma­csival. Valóban, ha a Mam­uval szövetséges ki­sebbségi képviselőknek sikerülne a Mamut a ki­sebbségi probléma gyors és nagyszabású ren­dezésére bírni, úgy ennek nemcsak saját cso­portjaikra, hanem az összes kisebbségekre döntő jelentősége lenne. Több oldalról az a kifogás hangzott el, hogy a Mamu­val haladó csoportok nem sze­reztek írásbeli biztosítékokat, úgy­hogy az ígéretek tejesítésére hiányzik minden garan­cia. Véleményem szerint ez a kifogás csupán egyetlen esetben állana meg és pedig ha be­­bizonyulna, hogy a bizalom Maniu iránt nem volt jogosult, vagyis, hogy Maniu múltja ed­digi nyilatkozatai és a gyulafehérvári hatá­rozatok ellenére a döntő pillanatban csődöt mond. Ebben az esetben a Maniuval szövet­séges csoportok és személyiségek elvesztek. Azonban Maniu pozíciója is sok millió ember szemében, akik reménnyel és hittel tekinte­nek feléje, erkölcsileg megrendülne. A Ma­máival szövetséges kisebbségi csoportok fel­adata ennek megakadályozása. Teljes erejük­kel azon kell dolgozniok, hogy azok a nehéz­ségek, amelyek Mam­u kisebbségi program­­­jának megvalósítása elé tornyosulnak, elhá­ruljanak. Nyilvánvaló, hogy ennek a munkának eredménye nem utolsó sor­ban attól az erköl­csi támogatástól függ, amelyet ezek a cso­portok eljárásukban a többi romániai kisebb­ségek részéről élveznek. Másként szólva min­den viszály és kölcsönös marakodás abban a pillanatban, amikor a kisebbségek szolidaritá­sa feltétlenül szükséges, áldatlan hatással jár­ni. Ezért az a véleményem, hogy olyan ki­váló és az európai kisebbségi mozgalomban vezető szerepet játszó férfiúnak, mint Ja­­kabfffy Elemér dr.-nak a kisebbségi blokk meghiúsulása miatt érzett minden jogos el­keseredése ellenére is egész tekintélyével síkra kellene szállnia azért, hogy a kisebbsé­gek közötti viszályok Romániában megszűn­jenek és a kisebbségek szolidaritása a válasz­tási blokk ellenére is megerősödjék. Hivatva érzem magam erre a felszólításra n­emcsak azért, mivel évek óta együtt dol­gozom a romániai kisebbségek vezéreivel, hanem azért is, mivel az összes európai kisebbségek számára nagy jelentőséggel bír, hogy a romániai kisebbségek ügyének rende­zése milyen folyást vesz. Ha ugyanis Romá­nia, amely eddig a legk­isebbségellenesebb országok közé tartozott, ebben a fürdésben b­irtektu­űl a haladó országok közt lép, úgy ennek az eseménynek term­észetsztfi­tim nagy erkölcsi és lélektani hatással kell járnia a többi, a kisebbségi kérdésben érdekeit nemze­tekre és államokra. Ami ma Romániában a kisebbségek és a többségi nép kiegyezése te­rén történik, egész kontinensünk kisebbségeit érinti. Ez is egyik oka lehetne a romániai kisebbségek szollcalitásának és egységének. Lapunk ma' su­ma 10 oldal. — Ara 5 lej.

Next