Aradi Közlöny, 1929. március (44. évfolyam, 49-74. szám)

1929-03-01 / 49. szám

. J*4­4. _ Bwr»-UOTUiaeMH ft'„Márciuska" premierje Aradon Kétíves, régi tavaszi ünnepet elevenítenek fel holnap Aradon az előkelő román hölgyek. — Mi az a Márciuska, a Mărţişor? (Arad, f­e­b­r­u­á­r 28.) A tavasz első hírnökének is nevezhetném, vagy az ifjú­­ság szimbólumának, mindenesetre, egy ked­ves, naiv és ősrégi népszokás, ami itt, nálunk m­ég ismeretlen és amit azért szeretnék né­hány sorban megismertetni, mert annyi báj, kedvesség van benne, hogy lehetetlen meg nem szeretni és népszerűvé tenni. Mi is az a Márciusba — a Mărţişor? Egy kis arany, vagy ezüst érmecske, ami egy fe­hér-piros zsinóron függ és amit gyermekek, leányok, fiatal asszonyok kapnak meglepe­tésül, ajándékképen, attól, aki szereti őket­­­­március első napján és hordják egész március hónapban, vagy karkötőnek, vagy nyaklánc­nak. Egy kedves figyelmeztetés ez arra, hogy közeledik a Tavasz! Hogy mit jelképez? Az első ragyogó ta­vaszi napokat, az Hiúságot az örömet. Ezt jelenti a fehér-piros színösszetétel. A Március­ba — körülbelül így lehet ezt magyarra fordítani: Mărţişor — eredete sok ezer évre, a rómaiak korába nyúlik vissza. Az első me­leg tavaszi napok beálltával a római ifjak ösz­­szejöttek tornajátékokra, gyakorlatokra a Mars mezején és miután az első szép napok a zord tél után márciusban voltak, innen a név eredete is: Marciuska — Mărţişor. Ezek a szabadban játszadozó ifjak — így mondja a monda — viseltek a nyakukban — anyjuktól, vagy kedveseiktől kapva —­ egy kis amulettet, amely megvédte őket a tavaszi nap perzselő sugarai ellen. A népmonda idővel aztán sok varázshatalommal ruházta fel a kis érmeket, így például, aki március hónapban ilyen kis érmet hord, úgy fog ragyogni és pompázni, mint tavasszal a Virágzó fák. A­­Márciuska ereje megtartja viselőjének az arcbőr tavaszi ham­vasságát, megvédi a­­ lesülés és szeplők ellen. A szerelmesek ezzel ajándékozzák meg egymást, mert a Márciuska megőrzi szerelmük frissességét, báját és üde marad mindig, mint a ragyogó tavasz. A legelterjedtebb szokás, hogy az anyák díszítik fel kis gyermekeiket március else­jén, még a napfelkelte előtt a Márciuskával,­­ mert az ilyen gyermek az egész évben úgy nő, úgy fejlődik, úgy gyarapszik, mint a bo­kor és a fa — naggyá, széppé, erőssé Rend­szerint március első felében hordják, de van­nak vidékek, ahol az egész hónapban viselik. Amikor levesszük a Márciuskát a kézről, vagy a nyakról, e kis érmet eltesszük, míg a zsinórt feldobjuk egy piros rózsa tőre, hogy olyan legyen az arcunk színe, mint a virágzó, pompázó piros rózsa. Van még sok-sok ked­ves monda, de túlsók volna őket felsorolni. A Márciuskával lepi meg az anya a gyer­mekét, a férj a hitvesét, a lovag úrnőjét. Minél ifibb Márciuska van egy leány, vagy asszony kezén, annál nagyobb szimpátiának örvend. A Márciuskák nagy száma egy leány legnagyobb büszkesége. Március első napján ez a szimpá­­tiamérő. Ezt a kedves népszokást honosítsuk meg. Az örömön kívül hallatlan előnyöket is bizto­sít Nem kell erem, rom­e, arzén, vas, ovomalt­­sőt a jósnőket sem kell meglátogatni, mert minden ellen megvéd és mindent megad ez a kicsi ezüst érem: a Márciuska. Az aradi ro­mán társadalom előkelő hölgytagjai elhatá­rozták, hogy ezt a kedves szokást itt is meg­honosítják és holnap, pénteken az utcán az ismerősök között árusítani fogják a kis érme­ket és bizonyosra vehető, hogy Aradon is csakhamar meghonosul a Márciuska kedves ünnepe, amelynek holnap lesz a premierje, vagy premierszámba menő reprize Aradon. Paunescuné Lucy. — A miniszter nem takomnázik, míg nyo­mor van. Bucurestiből jelentik: Popovics Mi­hály pénzügyminiszter arra kérte Cherciu­­ képviselőt, aki bankettet akart rendezni tiszt­­­teletére, hogy a bankettet halasszák el, mert nem illik lakomát tartani addig, amíg az or­szág egy részében a lakosság szükséget szen­ved. 3RAW KÖZLÖNY Kína 1929 március 1. Beomlott egy athéni kávéház. 25 halottja és 65 sebesültje van a borzalmas katasztrófának. Athénból jelentik: A „Pand­eon“ kávéház tegnap nagy robajjal eleomlott. A ká­véház zsúfolva volt vendégekkel, akiknek nagy részét a leomló faltömegek maguk alá temették. A mentési munkálatok azonnal meg­kezdődtek. Eddig huszonöt halottat húztak ki a ro­mok alól és a sebesültek száma hatvanöt. A beomlás okát arra vezetik vissza, hogy a tulajdonos alápincézte a helyiséget, amelynek alapzata nem bírta el a túl nagy terheket. Számos bennülő vendég észrevette, hogy a m­árványoszlopok inogni kezdenek és még si­került nekik idejekorán kimenekülniök. Alig, hogy elhagyták a helyiséget, a beomlás meg­történt. A vizsgálat folyik. Tiszteletbeli piac lesz a Ferenc­ téren. Még mindig vajúdik az aradi piac ügye.­­ Három piacunk is van, de csak elvben. (Arad, február 28.) Holnap délelőtt 11 órakor tartja ülését a városi interimar bi­zottság, amely több fontosabb kérdésen kívül, az aradi piac ügyében is dönt. Mint ismeretes, az elmúlt napokban az aradi városházán ér­tekezletet tartottak, amelynek konklúziójaké­­pen a város vezetősége arra az álláspontra helyezkedett, hogy március 1-től három pia­cot létesít Aradon és pedig: a Catedralei (Tö­­köli)­téren, az Avram láncú (Szabadsági-té­ren és a Mihai Viteazul (Ferenc)-téren. Az erre vonatkozó javaslat még nem ké­szült el. A város vezetőségének súlyos gon­dot okoz ugyanis az új beosztás, miután nin­csen tisztázva, miképen eszközük a piac el­osztását. Arról van ugyanis szó, hogy az áru­soknak kötelezővé teszik-e, ki, melyik piacon foglaljon helyet, vagy pedig csak közük a pia­cok helyét s az árusok belátására bízzák a nekik megfelelő piac megválasztását. Az, utóbbi esetben félő, hogy mindegyik a legkö­zelebb eső piacot keresi fel. Erre nézve igen egészséges megoldást ajánlott a kereskedelmi és iparkamara, amely azt javasolta, hogy a város szállítsa ingyen az árusokat autóbuszain a három piacra, mert ebben az esetben a piaci árusok szíve­sen­ mennek akármelyik piacra. A Pacura­­ru Brutus iparkamarai főtitkár által felvetett eszmét azonban a város vezetősége n­em­ ta­lálja elfogadhatónak. Baj van a Mihai Viteazul (Ferenc)-téri piaccal is­. Az enyhébb idő beáltával való­ságos sártenger lett ez a tér, úgy, h­o­g­y i­tt teljesen l­e­h­e­t­e­tt­e a p­i­a­­c­ot tartani. Városi körökben ezért az az álláspont alakult kik, hogy addig, míg a teret ki nem kövezik, a Stefan cel Mare (Béla)­­téren tartják meg a piacot és így a vasút és liget körúti városrész lakosságának addig is külön piaca lesz. Mindezek a kérdések való­­színűleg holnap délig megoldást nyernek és L­u­­­a­i Cornel dr. elnök az ügy referensével előzetes megbeszélésen állapítja meg a teendő javaslat pontjait. TELEFON Premier! mm 70. KRZ$£&ET SSLAGERMOZGO Ara d. u. 5, 7 és 0 órakor TELEFON 70. Premier! ! Marold Lloyd: 8 „Od­eaévi egyetlen és legújabb szenzációs vígjáték sláger, Rendes olcsó helyárak. Irodalom és művészet A­rad Kidi. Zenés vígjáték, írta Hermann Jakobovics. Bemutatta az Aradon vendégszereplő Ameri­kai Zsidó Színtársulat. Az Amerikai Zsidó Színtársulat négy na­pos vendégszereplés után, tegnap búcsúzott el Arad közönségétől, amely alkalommal a tár­sulat igazgatójának, Hermann Jakobovicsnak ötletes és fordulatokban gazdag vígjátékát mutatták be őszinte és megérdemelt sikerrel. Anna Jakobovics új oldaláról mu­tatkozott be és mint primadonna is, elsőran­gút produkált. Közvetlen egyénisége, eredeti humora és kedves játéka, nem tévesztették el a hatást és a közönség ez alkalommal is me­leg ünneplésben részesítette a nagy zsidó színésznőt. A darab komoly jeleneteiben ismét vi­szontláttuk a kivételes tehetség­e­kkel fel­ríha­tott tragikát kit joggal neveznek a leghíre­sebb kritikusok a zsidó Ele­­nora Húsénak A szépszámú közönség ez alkalommal is hosz­­szantartó ünneplésben részesítette Anna Jaco­­bovicit és a legszebb emlékekkel hagyta el a színházat. Az előadás mind­en tekintetben kifogásta­lan volt és az együttes többi tagjai Kcob Ja­­cobovici, Amatin, Leovv,­ Murisciim­ W'ledir, Iscovici mind részesei a sikernek. A nagyszerű mű­vész fegyilit­st március közepén még viszontlátjuk. (Venerv.) * Az aradi városi színház heli műsora. Péntek: Román előadás. Szombat délután 4 óra­kor: Eltörött a hegedűm (operett, félhelyárakkal.) Este: Csibészkirály (szenzációs operett-m’U'Miság, C. bérlet.) Vasárnap délután 3 órakor: Párisi di­vat (operett, mérsékelt helyárakal.) 6 órakor- Én és a húgom (vígjáték, mérsékelt helyárákkal.) Este 9­ órakor: Csibészkirály (operettujdonság, bék­let.) Hétfőn: Román előadás. Kedden délután fél 5 órakor: Zenebona (operett, félhelyárakkal.) Este: Román előadás. * Ramóna... Az utóbbi idők legnagyobb filmművésznőjének, Dolores del Riónak leg­újabb alkotása a Ramona, mely már az első jelenetében magával ragadja a nézőt. Impoo­­záns jelenetek, ragyogó felvételek, pazar ren­dezés és a filmtéma nagyvonalúsága, igazán művészi élményt nyújtanak a nézőnek. A Ra­­mona-t szombattól vetíti az Apolló. (—) * A Csibészkirály szombat esti premierjére az aradi társulat operettegyüttesének főerősségei már teljesen felkészültek. Hetérvi f*-»*-* —" -el az élen, az operett teljesen elkészülten várja a füg­­gönylebbenést. Valósággal csodálatba e­rő lesz az operett premierje. Ragyogó, új, Faludy mester tervezésében csináltatott díszletek, káprázatos színpompa, szenzációs slágerszámok, szellemes és humoros szöveg, azután előrongó emi»/!*? össze­­tevődéseiből fog kialakulni a Csibészkirály óriás­ sikere, amely minden bizonnyal m*'*- ''r,k hatal­mas házban fog jelentkezni. A kiosztás elsőrendű: Viola Margit, Kertész Manci, L. Kiss Mariska, Danes Ica, Balázs, Rudas, Kun és Földes a fő­szereplők az operettben, amelynek szombat esti­ premierjére ajánlatos minél előbb megváltani a jegyet. Az előadást Szántó, a társulat új karnagy Vezényli. * Szombat délután fél 5 órakor: Eltörött A hegedűm, félhelyárakkal. Premierszereposztás. * Vasárnap délután 3 órakor: Párisi divat, mérsékelt helyárakkal, A slágerek slágere. * Vasárnap délután 6 órakor: Én és a húgom. A szenzációs humorú vígjáték. Beszélőfilm, amely minden nyelven beszél. Berlinből jelentik: Hopkins hírneves kitaláló meg­konstruálta a beszélő filmet, amelynél a szöveget külön be lehet iktatni. Előnye az, hogy a szöve­get egyazon filmhez minden nyelven elkészít­hetik

Next