Aradi Közlöny, 1929. augusztus (44. évfolyam, 171-196. szám)

1929-08-01 / 171. szám

Arad, XLIV. évf. 171-ik szám. Egyes pédia­­úra 5 lej, 6 lej. 1929' augusztus 1' Csütörtök Szerkesztőség: L ' Arad, Acsev.-palota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat Bujev Reszele Ferdinand 4/22- -József főhercee­ ut v Sürgönyeim: Közlöny. Arad, tv és kiadóhivatal: 151, 4 Megjelenik naponta reggel. Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP Főszerkesztő:STAUBER JÓZSEF: ELŐFIZETÉS, HELYBEN ÉS VIDÉKEN: É<rés7 évre *— ♦— 10S0 Lei Féi évre — — 540 Lei New ed évre — — 270 Lel Havonta — — — 90 Lel Hirdetések díjszabás szerint. EGYES SZÁM ÁRA — 5 Lei VASÁRNAP - ---- 6 Lel Bu­curestisen 50 bánival több Scotu­s Viator megszólalt.­ ­ Scotus Viator, aki annak idején a kisebb­ségek érdekeiért néha elfogult kritikával har­colt, aki a volt monarchia kisebbségi politi­kája ellen szállott síkra igen erős fegyverekkel és igen eredményesen, tegnap látogatást tett a kolozsvári Magyar Pártban. Scotus Victor professzort és publicistát nagyon nehezen le­hetett szólásra bírni. A temesvári látogatása alatt a szótlanság kényelmesnek látszó köpe­nyébe burkolózott, de Kolozsvárt beszélni kezdett. Ha a professzor őszintén érzi is, amit mondott, annak ellenére, hogy a múltban elfo­gultan ítélkezett a magyarság fölött, meghaj­tunk előtte és becsületesnek tartjuk szándékát. Scotus Viator nyilatkozott a revízió kér­déséről, a Rothermere-akcióról és beszélt az angol-magyar barátságos viszonyról. Sőt a beszélgetés alatt igyekezett bizonyítani, hogy­­nem viseltetik gyűlölettel a magyarság iránt.­­Kijelentette még, hogy híve az Észtországban alkalmazott kisebbségi autonómiának és a­­maga részéről feltétlenül autonómiát adna az egy törzsben élő erdélyi,székelységnek. „Tíz esztendő múlva — mondotta Scotus Viator — már nem fogják az emberek olyan fontos kér­désnek tartani, hogy mely állam határain belü­l élnek“. Rövid pár szóba sűrítve ezeket mondotta Seaton Watson, akinek szava mindig súlyt je­lentett Európa kisebbségi politikájában. Ezek szerint Scotus Viator minden körülmények kö­zött harcosa a kisebbségek érdekeinek és mi, erdélyi magyarok is bizalommal és reménység­gel tekinthetnénk munkája elé. Kérdés azon­ban, nem lynkadt-e el a múltban lángoló harci kedve, amikor minden cikkében a magyarsá­got ostorozta? Vájjon elfogulatlanul bírálja-e ,a romániai kisebbségek helyzetét, észreve­­szi-e a fájó sebeket és az elnyomatást jelentő kisebbségi politikáját az itteni kormányoknak? Scotus Viktor túlságosan rövid időt töltött Romániában ahoz, hogy ne egyoldalúan és el­fogulatlanul bírálja el a kisebbségek helyzetét. Ezt ő maga is belátta és megígérte, hogy visz­­szajön még egyszer, mert meg akarja ismerni az erdélyi székelységet. A kisebbségek har­cosának rövid itt tartózkodása és ígérete, úgy­­érezzük, harci kedvének csökkenését jelenti. Ha a régi láng, a régi temperamentum élne­­benne, nem adott volna moratóriumot a romá­niai kisebbségi kérdés likvidálására, mert meg kellett volna látnia és éreznie, hogy itt nincs idő a halasztásra,, itt sürgősen tenni kell­ va­lamit. Scotus Victornak most is akadnának ér­­vei, legalább is olyanok a kisebbségi kérdést illetően, mint annak idején, amikor Magyaror­­szág ellen támadott. Mi feltételes bizalommal ,vagyunk a hírneves angol újságíró iránt, vár­juk tetteit és figyelemmel kísérjük rövid romá­niai tapasztalatairól írt cikkeit. Azonban a múlt megtanított bennünket arra, hogy csupán a magunk erejében, a magyarság egységében kell bíznunk, ha eredményt akarunk kihar­colni. Óriási részvét mellett temették el Maniu Gyula édesanyját. Több mint kétezer részvéttáviratot kapott a gyászoló miniszterelnök.­­* A Magyar Párt részvéte. Clujról jelentik: Ma délután fél három­­órakor óriási részvét mellett, többezer főnyi közönség jelenlétében temették el Maniu Gyula miniszterel­nök édesanyját. A temetésen Vaida, Ioanitescu és Cihosky mi­niszterek kivételével a kormány összes tagjai megjelentek. Feltűnést keltett, hogy a liberálisok és averescanusok nem képviseltették magukat a temetésen, amelyen a Magyar Párt részéről báró Jósika János jelent meg. A királyi udvart Iacobici adjutáns, a hadügyminisztériumot Popescu tábor­nok, államtitkár képviselték. Több, mint kétezer távirat érkezett a miniszterelnökhöz, köztük Má­ria királyné, Elena anyahercegnő, Benes cseh kül­ügyminiszter, Duca, Lupu és más magas állású po­litikai személyek részvéttávirata. A Magyar Párt központi irodája tegnap dél­után részvéttáviratot küldött Badacsonyba Maniu Gyula miniszterelnökhöz. A táviratot Inczédi- Jackmann Ödön dr. ügyvezető elnök írta alá a tá­vol levő gróf Bethlen György helyett. A Magyar Párt őszinte részvétét tolmácsolta a miniszterel­nöknek édesanyja halála felett érzett gyászában. A gyászszertartást Hosszú Vazul szamosúj­­vári görög­katolikus püspök celebrálta fényes papi segédlettel. Ő mondotta az első gyászbeszé­det, majd a kormány nevében Costachescu köz­­oktatásügyi miniszter, a szenátus képviseletében Moldovan Valér alelnök, a kamara részéről P. Ioanitescu alelnök és a nemzeti­ parasztpárt nevé­ben dr. Crisan főtitkár mondottak gyászbeszédet. Ezután a koszorúktól roskadozó hatalmas ércko­porsót az ősi kúria sétányán át a családi sírbolt­hoz szállították, ahol férje, dr. Maniu Ion volt táblabíró és unokaöccse, Pop Matei sírja közé he­lyezték örök nyugalomra. ] A miniszterelnök rendkívül le volt törve és erősen felzokogott, amikor a koporsót a sírba bo­­csájtották. Maniu még egy napig marad Bada­csonyban és holnap este tér vissza Bucurestibe. Negyvenkét vádlottja van a bucuresti­i fascista-pécsnak. Szeptember másodikán tárgyalja a hadbíróság Stoika és társai bűnügyeit. Bucurestiből jelentik: Szeptemb­er másodikán kezdi meg a második hadtest tör­vényszéke a Stoika-féle összeesküvés ügyé­nek tárgyalását. A hadbíróság 42 személyt he­lyezett vád alá, közöttük Stojka Ágost nyugal­mazott alezredest, Costescu főhadnagyot és egy társát, valamint Manolesc­u őrnagyot, buj­­togatás címén, Zambra kapitányt, Vasilescu és hadnagyot. Stojka és Corvino, a repülőhad­test mérnökeit, valamint 32 másik tisztet pedig összeesküvésben való részvétel miatt. A vádirat szerint az összeesküvők 1928. július 4-én előkészületeket tettek arra, hogy a fontosabb állami épületeket megszállják és a kormány tagjait eltávolítsák. Szervezetük az olasz fascista­ szervezethez­­hasonlított. Georgescu hadnagyokat. Hamilescu vadász- ................................... Briand előterj­eszte­t­te programját. A belső békét akarja megteremteni az új kormány. — Briand Francia- és Németország teljes baráti közeledését akarja létrehozni. Parisból jelentik: Az új kormány tagjai Doumergue köztársasági elnök elnöklete alatt kormány­tanácsot tartottak, amelyen Briand bemutatta az elnöknek kormánya tagjait. A belügyminiszter ezután beszámolt azokról az intézkedésekről, amelyeket az augusztus 1-ére várható zavargások ügyében tett. A minisztertanács után levelet írtak Poin­­caré volt miniszterelnöknek, kifejezve nagy­rabecsülésüket. Poincaré még a mai nap folya­mán válaszolt a levélre, sajnálkozását fejezte ki, hogy betegsége megakadályozta abban, hogy továbbra is együttműködjön volt kormá­nyával és ama reményének adott kifejezést, hogy az új kormány sikeres működést fog­ kifejteni. A szenátusban a legnagyobb érdeklődés mellett terjesztette elő Briand az új kormány programj­ját. Kifejtette, hogy még egyetlen kormány sem állott olyan súlyos feladatok előtt a háború óta, mint a jelenlegi. Az előbbi kormánynak sikerült megteremteni a gazdasá­gi konszolidációt, ő pedig azt tartja kötelessé­gének, hogy most a hágai konferencia előtt, amely Franciaország legfontosabb érdekei fö­lött fog dönteni, megteremtse a parlament tel­jes békéjét és biztosítsa a harmonikus együtt­működést. Hága Franciaország békéjét jelent­heti és ehhez a legteljesebb belső békére van szükség. Minden erejével küzdeni akar egy esetleges bekövetkezendő háború ellen és ehhez a küzdelemhez a többi pártok támoga­tását kéri. Az a véleménye, hogy az ország külpolitikájában kell tiszta képet teremteni és csak akkor j juthat szóhoz a belpolitika. A képviselőháziban Barthou igazságü­gyminiszter olvasta fel a kormány programmját és utána a ház 325 szótöbbséggel 136 ellenében bizal­mat szavazott a kormánynak. Briand az elhangzott interpellációkra vá­laszolva kijelentette, hogy minden reménye meg­van arra, hogy a Turing-tervezet életbe­­lé­p. Ha ezt a tervezetet jóváhagyják, Francia­­ország nem fog türelmetlen hitelezőként fel­tűnni adósságaival szemben és ez megszün­teti Németország és Franciaország között a még meglévő feszültséget. Négy éve dolgozik a béke érdekében és munkája nem irányult egyetlen állam érdeke ellen sem. Amerikának is támogatni kell őt törekvésében, mert fontos érdeke, hogy Európában megszűnjenek az anarchikus állapotok. Kijelenti továbbá, hogy fő törekvése, hogy Franciaország és Német­ország között létrejöjjön a teljes baráti köze­ledés. A miniszterelnök beszédét valóságos ünnepléssel fogadták és az ülést délután,­ hat óra negyven perckor berekesztették. Lapunk mai száma 10 oldal — Ára 5 fel

Next