Aradi Közlöny, 1930. november (45. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-01 / 249. szám

M 100% MA 16 OLDAL Szerices 213 séf T, BaSósiívatal és nyomda: Bal Rés. Ferdi­nand (József főherceg-ut)­­ Telefon: 151.. Sürgönyeim: Közlöny, Arad. .: Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdonai kiadása és rotációs nyomásai Megjelenik naponta reggel. XLV. évfolyam, 249­ szám Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF $ Szombat, fi RA 6 LEJ Ploi­zettsi árak: évet.!« 1108ft félévre 54­1, negyedi.­iévre 270, havonta 90 tét, Külföldre havonta 50 lejjel­­több. :: Egyen szám 5 LeL­­Vasárnap 6 Lei. :: (B­ur ti­res tiben 10 bani felár ) Hirdetések tarifa szerint. :. 1930- november 1 Halottak napján Au­tó­út kocsik, színessé virágzottan rohan­tak az utcákon és a járműveken­ sötétru­hás emberek ülnek.­­Asszonyok,­­ férfiak, akik ko­szorúkat visznek ki a temetőbe. Szép ünnep­pel kezdődik minden évbeli a november, mert a halottakra való emlékezés felébreszti a keb­lekben az egyik legnemesebb emberi érzést: a kegyeletet. Halottak napjának ünnepéhez sok szava van a szívnek és olyan lenyűgöző ilyen­kor az eltávozottak birodalma, a temető, hogy ez élő lehajtott fejjel áll meg a kivilágított, misztikus fényű sírok előtt és visszanéz a múltba. Azokra az időkre tekints­­vissza, ami­kor még mindazok éltek, nevettek, szerettek, küzködtek, akik most oly csendesek a föld, a virágok és a koszorúk alatt. Ez a nap az em­lékek ünnepe is, ama­­dolgoké, amik megszé­pültek az idők távlatán, aminthogy a hegy is kék, ha messziről nézik. De van igazság is a­ pietás szépítő, fátyola mögött. Annak igazsága is elővillan ilyenkor, hogy a gyászolt idők emberei másképen éltek, mint mi, még akkor is­, ha nemrég hagytak itt bennünket. Könnyek peregnek elérzékenyült szemekből,­­de vájjon, aki sir, nem kétszeresen zokog ma? Aki sír, vájjon csak halottját si­ratja-e, aki jó volt, hogy élt, nem pedig saját magát is egy, kicsit? Van ,oka reá éppen elég, ha már úgy rendeltetett, hogy élő legyen. Ma nem a halál nehéz, hanem az élet. Nyugalmas halott mindenki könnyen lehet, de hajszolt élőnek lenni, naponta keservesen meg­verekedni azért, hogy holnap újra kezdődjék az egész súlyos, őrlő, keserves dolog. A gaz­dasági viszonyok egyre szűkítik az életformá­kat, egyre sivárabbá teszik az életlehetősége­ket és a jövő perspektívája egészen homályos. Becsukódó boltok, megszűnő műhelyek, elhulló exisztenciák, kétségbeesett kapaszkodás szal­maszálakba, húsig csavarintott, könyörtelen adóprés, íbaktatás ziháló mellel a nagy bizony­talanság elé: ez ma az Élet, amelynek még enyhítő örömei sincsenek. Vannak, akiknek az lenne a hivatásuk, hogy segítsenek rajtunk, élőkön. ..akiknek az lenne a kötelességük, hogy emberséges életet biztosítsanak másoknak. A gazdasági válságnál is súlyosabb baj rágja az emberiséget: a lelkek válsága. Az az általános lethargi­, amely a világháború óta úrrá lett a lelkeken és azóta főbeütötten, tehetetlenül, al­kotásra, erélyes cselekvésre képtelenül bo­lyongunk az összekuszált életutakon. A sírok lakói csendesen feku­szilek az örök enyészetben. Nem szólhatnak, pedig lát­nak bennünket a magasságos egekből, amint szenvedünk, húzzuk az élet igáját. És csodál­kozva nézik, hogy mi, földi élők koszorúkkal, gyertyákkal,­­virágokkal és könnyekkel sajnál­juk őket, siratjuk az elköltözöiteket, mivel nincsenek­ itt köztünk, mivel nem élhetnek, mi­vel halottak. "Jó, hogy hallgatnak a holtak, mert különben rászólnának a bánatos, , gyá­szoló tömegre, amely ott tolong halottak nap­ján a kivilágított sírok között: „Ne bennünket sirassatok ti balga lelkek, mi már az­­örök csendesség nyugalmában pihenjük ! az , élet nagy fáradalmait. Magatokat sirassátok, mert még nem ért véget a kálváriátok,« mert még messze van a megdicsőülés!“­­ Minden novemberben hullanak a kötínyek! A temetőben, de mintha évről-évre kevesebb könny hullik Állottakért^s,^égj,öt­ évre több az élőkért.­, r Mironescu: »A szatmári nagygyűlésen kitérő­ válasza ‘az elhangzott határozati javaslat a timatíáfis- merész állításokat « teán — tények hangzottak el a magyarság szatmári nagygyűlésén — Bucurestiből jelentik. A miniszterelnöksé­gen ma délután Mironescu miniszterelnök sajtóteát adott, amelyen egy újságírónak a Magyar Párt szatmári üléséről és annak hatá­rozati javaslatáról nyilatkozott. A miniszterel­nök a feltett kérdésekre a következőkben vá­laszolt:­— A­ Magyar Párt, szat­mári nagygyűlésén el­hangzott határozati javaslat merész, de ál­talános jellegű állításokat tartalmaz. Ilyen ál­lításokra, melyek nincsenek határozottan körül­vonalazva, melyek nem precízek — nem vála­szolhatunk. A mi széleskörű megértésre törek­vő politikánk magáért beszél. Ha a határozati javaslat precízírozott tényeket sorolt volna föl, ha kevésbbé lenne általános, akkor válaszolhat­tunk volna rá. Eddig a miniszterelnök nyilatkozata­, a­mely erősen kitérő. Jól tudjuk, hogy a Magyar Párt szatmári gyűlésén konkrét és precíz for­mában hangzottak el a magyarság kulturális és gazdasági panaszai és éppen elég tényt so­roltak fel, hogy a kormány, azzal komoly for­mában foglalkozhasson. 1931-ben egy milliárd adót hajtanak be -súlyba hozzák Bu­akrestiből jelentik. A kormány vezető tagjai tegnap este ismét tanácskozást tartottak, amelyen a költségvetésről tárgyaltak. Megállapították, hogy a terv­bevett takarékossági intézkedések kiegyen­súlyozzák a költségvetést. Kijelentették, a takaré­ - A takarékossági intézkedések egyen­­a költségvetési­ kossági rendszerrel kapcsolatban­, hogy a pénz­­­­ügy­minisztérium a jövő évben be tudja hajtani az idei költségvetés egymillárd lejnyi deficitjét, amely az adóhátralékok összegéből keletkezett. Dr. Barabás Béla nyilatkozik a Magyar Amb­ Párt parlamenti programjáról tárgyalni fogják —­ Dr. Parecz Béla lesz a parlamenti előadója — A magyar­ság kifejezésre juttatja sérelmeit — „Először itt a határon belül próbálunk meg mindent, de nem riadunk vissza attól, hogy a Nemzetek Szövetsége elé vigyük panaszainkat Dr. Barabás Béla, a Magyar Párt aradi ta­gozatának elnöke, országgyűlési képviselő a magyarosan lelkes hangulatban lefolyt szír­­mári na "-•"-"ülés befejezése után nem jött visz­­szít Aradra, hanem magánjellegű látogatásra Nagykárolyba ment, ahonnan tegnap éjszaka érkezett meg. A magyarság vezetői a nagygyű­lés hangulatából sok következtetést vonhattak le a jövő tervek céltudatos kivitelére vonatko­zólag és természetesen az aradi magyarság vezére abból a spontán megnyilvánult ünnep­lésből, amely őt a nagygyűlésen körülövezte, világosan láthatta, hogy a régi idők politikai emlékeit nem felejti el irányába az erdélyi ma­gyarság. A Magyar Pártra egy ilyen nagygyű­lésen leszögezett határozat után mindig nagy munka vár, hogy a buzgó fogadalmak megva­lósulást nyerjenek. Ez ügyben elbeszélgettünk a hazaérkezett dr. Barabás Bélával, ki fáradha­tatlan osztályrészese a Magyar Párt aktivitásá­nak. Az Íróasztalánál dolgozva ad rövid vázlatot arról a politikai kötelességről, amelynek telje­sítése érdekében oly lelkesedéssel tett hitval­lást a Magyar Párt vezetősége. •­­ A Magyar Párt­ politikai tevékenységét a közeljövő napjaiban a parlamenti életben való szorgalmas részvétellel kívánja főképpen kifej­teni­. A Ház megnyitása után ugyanis a felirati vita befejeztével a költségvetés letárgyalására kerül a sor, amikor is a­ magyarságnak alkal­ma nyílik arra, hogy az­ egyes tárcák büdzsé­jének megvitatásánál,kifejezésre juttassák sé­relmeiket. Minden tárca költségvetésének meg­tárgyalására a Magyar Párt a­ maga részéről külön-külön fog egy-egy parlamenti képviselő­jének megbízatást adni, hogy kívánságait kellő­­módon kifejtse, így, a­­közoktatásü­gyi tárca költségvetésének a felél melt föltétlenül szó fog esni az aradi katholiku­s gimnázium ügyéről is, amelyet dr. Parecz Béla tár föl a parlament előtt. Ezektől a vitáktól sok függ abban az­ irányban, hogy az erdélyi magyarságnak mi­lyen sérelmeit kell a népek szövetsége elé vinni. Mert először itt a határokon belül min­dent megpróbálunk ügyeink érdekében, azon­ban nem riadunk vissza attól, hogy kivigyük a nemzetek legfőbb fóruma elé is mostoha életünk panaszait. Rá terelődött a­ szó a nagygyűlés lefolyásá­ra és ennek során kitértünk arra a felszólalás­ra, amelyet Hinléder Fels Ákos dr. mondott el és ebben általánosságban kifogásolta az erdélyi magyar sajtónak azt a munkáját, amellyel a Magyar Párt működését kíséri. Dr. Barabás Béla sem helyesli a támadás általános jellegét és kijelentette, hogy Hinléder Fels dr. bizony, nagy hibát követett el akkor, amikor nem em­lékezett meg az erdélyi magyar sajtó ama ré­széről­ is, amely nemzeti hivatásának magasla­tán állva" lelkes támogatója a magyarság ér­dekeinek. d­r. - v • Végül­­elmondotta Barabás­­dr., hogy no­vember 16-án újra útrakel és Tordára megy,­ a­­melynek tudvalévően­ kamarai képviselője. 1928. december’ 12-én­ választották­ meg (éppen a szü­letésnapján) és azóta nem is volt ott. — Rég .‘készültem arra, hogy felkeressem kerületemet, ’de csak'most találtam rá alkalmat időt. Beszámolót tartok választóimnak, akik már hosszú idő óta akarnak látni és akarják­ tudni, hogy tulajdonképpen m­it is csinálok. Dr. Barabás­ Béla már a jövő hét szombat­ján megérkezik Tor­dára,­­ahol két napot fog.’­­Időzök

Next