Aradi Közlöny, 1930. november (45. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-01 / 249. szám
M 100% MA 16 OLDAL Szerices 213 séf T, BaSósiívatal és nyomda: Bal Rés. Ferdinand (József főherceg-ut) Telefon: 151.. Sürgönyeim: Közlöny, Arad. .: Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdonai kiadása és rotációs nyomásai Megjelenik naponta reggel. XLV. évfolyam, 249 szám Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF $ Szombat, fi RA 6 LEJ Ploizettsi árak: évet.!« 1108ft félévre 541, negyedi.iévre 270, havonta 90 tét, Külföldre havonta 50 lejjeltöbb. :: Egyen szám 5 LeLVasárnap 6 Lei. :: (Bur tires tiben 10 bani felár ) Hirdetések tarifa szerint. :. 1930- november 1 Halottak napján Autóút kocsik, színessé virágzottan rohantak az utcákon és a járműveken sötétruhás emberek ülnek.Asszonyok, férfiak, akik koszorúkat visznek ki a temetőbe. Szép ünneppel kezdődik minden évbeli a november, mert a halottakra való emlékezés felébreszti a keblekben az egyik legnemesebb emberi érzést: a kegyeletet. Halottak napjának ünnepéhez sok szava van a szívnek és olyan lenyűgöző ilyenkor az eltávozottak birodalma, a temető, hogy ez élő lehajtott fejjel áll meg a kivilágított, misztikus fényű sírok előtt és visszanéz a múltba. Azokra az időkre tekintsvissza, amikor még mindazok éltek, nevettek, szerettek, küzködtek, akik most oly csendesek a föld, a virágok és a koszorúk alatt. Ez a nap az emlékek ünnepe is, amadolgoké, amik megszépültek az idők távlatán, aminthogy a hegy is kék, ha messziről nézik. De van igazság is a pietás szépítő, fátyola mögött. Annak igazsága is elővillan ilyenkor, hogy a gyászolt idők emberei másképen éltek, mint mi, még akkor is, ha nemrég hagytak itt bennünket. Könnyek peregnek elérzékenyült szemekből,de vájjon, aki sir, nem kétszeresen zokog ma? Aki sír, vájjon csak halottját siratja-e, aki jó volt, hogy élt, nem pedig saját magát is egy, kicsit? Van ,oka reá éppen elég, ha már úgy rendeltetett, hogy élő legyen. Ma nem a halál nehéz, hanem az élet. Nyugalmas halott mindenki könnyen lehet, de hajszolt élőnek lenni, naponta keservesen megverekedni azért, hogy holnap újra kezdődjék az egész súlyos, őrlő, keserves dolog. A gazdasági viszonyok egyre szűkítik az életformákat, egyre sivárabbá teszik az életlehetőségeket és a jövő perspektívája egészen homályos. Becsukódó boltok, megszűnő műhelyek, elhulló exisztenciák, kétségbeesett kapaszkodás szalmaszálakba, húsig csavarintott, könyörtelen adóprés, íbaktatás ziháló mellel a nagy bizonytalanság elé: ez ma az Élet, amelynek még enyhítő örömei sincsenek. Vannak, akiknek az lenne a hivatásuk, hogy segítsenek rajtunk, élőkön. ..akiknek az lenne a kötelességük, hogy emberséges életet biztosítsanak másoknak. A gazdasági válságnál is súlyosabb baj rágja az emberiséget: a lelkek válsága. Az az általános lethargi, amely a világháború óta úrrá lett a lelkeken és azóta főbeütötten, tehetetlenül, alkotásra, erélyes cselekvésre képtelenül bolyongunk az összekuszált életutakon. A sírok lakói csendesen fekuszilek az örök enyészetben. Nem szólhatnak, pedig látnak bennünket a magasságos egekből, amint szenvedünk, húzzuk az élet igáját. És csodálkozva nézik, hogy mi, földi élők koszorúkkal, gyertyákkal,virágokkal és könnyekkel sajnáljuk őket, siratjuk az elköltözöiteket, mivel nincsenek itt köztünk, mivel nem élhetnek, mivel halottak. "Jó, hogy hallgatnak a holtak, mert különben rászólnának a bánatos, , gyászoló tömegre, amely ott tolong halottak napján a kivilágított sírok között: „Ne bennünket sirassatok ti balga lelkek, mi már azörök csendesség nyugalmában pihenjük ! az , élet nagy fáradalmait. Magatokat sirassátok, mert még nem ért véget a kálváriátok,« mert még messze van a megdicsőülés!“ Minden novemberben hullanak a kötínyek! A temetőben, de mintha évről-évre kevesebb könny hullik Állottakért^s,^égj,öt évre több az élőkért., r Mironescu: »A szatmári nagygyűlésen kitérő válasza ‘az elhangzott határozati javaslat a timatíáfis- merész állításokat « teán — tények hangzottak el a magyarság szatmári nagygyűlésén — Bucurestiből jelentik. A miniszterelnökségen ma délután Mironescu miniszterelnök sajtóteát adott, amelyen egy újságírónak a Magyar Párt szatmári üléséről és annak határozati javaslatáról nyilatkozott. A miniszterelnök a feltett kérdésekre a következőkben válaszolt:— A Magyar Párt, szatmári nagygyűlésén elhangzott határozati javaslat merész, de általános jellegű állításokat tartalmaz. Ilyen állításokra, melyek nincsenek határozottan körülvonalazva, melyek nem precízek — nem válaszolhatunk. A mi széleskörű megértésre törekvő politikánk magáért beszél. Ha a határozati javaslat precízírozott tényeket sorolt volna föl, ha kevésbbé lenne általános, akkor válaszolhattunk volna rá. Eddig a miniszterelnök nyilatkozata, amely erősen kitérő. Jól tudjuk, hogy a Magyar Párt szatmári gyűlésén konkrét és precíz formában hangzottak el a magyarság kulturális és gazdasági panaszai és éppen elég tényt soroltak fel, hogy a kormány, azzal komoly formában foglalkozhasson. 1931-ben egy milliárd adót hajtanak be -súlyba hozzák Buakrestiből jelentik. A kormány vezető tagjai tegnap este ismét tanácskozást tartottak, amelyen a költségvetésről tárgyaltak. Megállapították, hogy a tervbevett takarékossági intézkedések kiegyensúlyozzák a költségvetést. Kijelentették, a takaré - A takarékossági intézkedések egyena költségvetési kossági rendszerrel kapcsolatban, hogy a pénzügyminisztérium a jövő évben be tudja hajtani az idei költségvetés egymillárd lejnyi deficitjét, amely az adóhátralékok összegéből keletkezett. Dr. Barabás Béla nyilatkozik a Magyar Amb Párt parlamenti programjáról tárgyalni fogják — Dr. Parecz Béla lesz a parlamenti előadója — A magyarság kifejezésre juttatja sérelmeit — „Először itt a határon belül próbálunk meg mindent, de nem riadunk vissza attól, hogy a Nemzetek Szövetsége elé vigyük panaszainkat Dr. Barabás Béla, a Magyar Párt aradi tagozatának elnöke, országgyűlési képviselő a magyarosan lelkes hangulatban lefolyt szírmári na "-•"-"ülés befejezése után nem jött viszszít Aradra, hanem magánjellegű látogatásra Nagykárolyba ment, ahonnan tegnap éjszaka érkezett meg. A magyarság vezetői a nagygyűlés hangulatából sok következtetést vonhattak le a jövő tervek céltudatos kivitelére vonatkozólag és természetesen az aradi magyarság vezére abból a spontán megnyilvánult ünneplésből, amely őt a nagygyűlésen körülövezte, világosan láthatta, hogy a régi idők politikai emlékeit nem felejti el irányába az erdélyi magyarság. A Magyar Pártra egy ilyen nagygyűlésen leszögezett határozat után mindig nagy munka vár, hogy a buzgó fogadalmak megvalósulást nyerjenek. Ez ügyben elbeszélgettünk a hazaérkezett dr. Barabás Bélával, ki fáradhatatlan osztályrészese a Magyar Párt aktivitásának. Az Íróasztalánál dolgozva ad rövid vázlatot arról a politikai kötelességről, amelynek teljesítése érdekében oly lelkesedéssel tett hitvallást a Magyar Párt vezetősége. • A Magyar Párt politikai tevékenységét a közeljövő napjaiban a parlamenti életben való szorgalmas részvétellel kívánja főképpen kifejteni. A Ház megnyitása után ugyanis a felirati vita befejeztével a költségvetés letárgyalására kerül a sor, amikor is a magyarságnak alkalma nyílik arra, hogy az egyes tárcák büdzséjének megvitatásánál,kifejezésre juttassák sérelmeiket. Minden tárca költségvetésének megtárgyalására a Magyar Párt a maga részéről külön-külön fog egy-egy parlamenti képviselőjének megbízatást adni, hogy kívánságait kellőmódon kifejtse, így, aközoktatásügyi tárca költségvetésének a felél melt föltétlenül szó fog esni az aradi katholikus gimnázium ügyéről is, amelyet dr. Parecz Béla tár föl a parlament előtt. Ezektől a vitáktól sok függ abban az irányban, hogy az erdélyi magyarságnak milyen sérelmeit kell a népek szövetsége elé vinni. Mert először itt a határokon belül mindent megpróbálunk ügyeink érdekében, azonban nem riadunk vissza attól, hogy kivigyük a nemzetek legfőbb fóruma elé is mostoha életünk panaszait. Rá terelődött a szó a nagygyűlés lefolyására és ennek során kitértünk arra a felszólalásra, amelyet Hinléder Fels Ákos dr. mondott el és ebben általánosságban kifogásolta az erdélyi magyar sajtónak azt a munkáját, amellyel a Magyar Párt működését kíséri. Dr. Barabás Béla sem helyesli a támadás általános jellegét és kijelentette, hogy Hinléder Fels dr. bizony, nagy hibát követett el akkor, amikor nem emlékezett meg az erdélyi magyar sajtó ama részéről is, amely nemzeti hivatásának magaslatán állva" lelkes támogatója a magyarság érdekeinek. dr. - v • Végülelmondotta Barabásdr., hogy november 16-án újra útrakel és Tordára megy, amelynek tudvalévően kamarai képviselője. 1928. december’ 12-én választották meg (éppen a születésnapján) és azóta nem is volt ott. — Rég .‘készültem arra, hogy felkeressem kerületemet, ’de csak'most találtam rá alkalmat időt. Beszámolót tartok választóimnak, akik már hosszú idő óta akarnak látni és akarják tudni, hogy tulajdonképpen mit is csinálok. Dr. Barabás Béla már a jövő hét szombatján megérkezik Tordára,ahol két napot fog.’Időzök