Aradi Közlöny, 1931. május (46. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-01 / 97. szám
M $QO MA 12 OLDAL Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Bus. Ree Ferdinand (József föherceg-uő 4. Teffor,: ’5.. Siheonydm: Közlön v, Arad :: Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona, kiadása és rotációs nyomása. Megjelenik naponta reszel-XLVL évfolyam, 97. szám ^ Fö9zerkesztő: a&spma&ssssBi ARA 5 L£J Előfizetési árak: évente 10SD, félévre 540, negyed-, évre 270, havonta 90 Lei. Külföldre havonta 50 Lejjel több. :: Ejsves szám 5 Ld- Vasárnap 6 Lei.• (Buchrestiben 50 bani felár.) Hirdetések tarifa szerint: :: STAUBER JÓZSEF* Péntek, 1931, május hó ! A munka ünnepe A munka ünnepét üli a világ május elsején. Mint egykor a régi rómaiak és görögök híres tavasz-ünnepén, ezen a napon leteszik szerszámaikat a modern dolgozók milliói is és frissen ébredt, tavaszi kedvvel tódulnak ki a városok poros kőrengetegeiből az új, frisszöld pompát öltött ligetekbe. A természet nagy temploma, melynek ékességes kupolája maga a ragyogó tavaszi égbolt, szeretetteljesen fogadja be a szürke napok robotjában a mindennapi kenyérért verejtékezők millióit, akik ezen a napon levetik munkászubbonyaikat és ünneplőbe öltöznek, mert ezen a napon leomlanak a társadalmat, a felekezetieket, a nemzeteket egymástól elválasztó köznapi előítéletek falai, a természetben megújhodó világ legszebb ünnepe ez és egyformán ünnep mindenki számára, aki lelkiismeretesen és szeretettel végzi dolgát, amelynek ünnepét is szeretettel kell megülni. . i ’ ! Május elsején azonban meg kell emlékeznünk azokról, akiket a gazdasági világválság könyörtelensége megfosztott attól, aminek ünnepe a májusi hónap első napja. A természet és az ember alkotóerejének megújhodásában még mindig neam részesülnek egyformán a világon azok a százezrek, akik kénytelenek voltak elhagyni kenyeret adó munkahelyeiket. A gyárak, a műhelyek és az írodák névtelen katonái, akik elestek abban a küzdelemben, amelyet a munkaakaratfolytat az egész világon, a gazdasági életet fojtogató válsággal szemben. A munka ünnepén meg kell emlékeznünk a gazdasági háborúnak ezekről a névtelen katonáiról is, a munkanélküliekről, akiknek a májusi első nap tavaszi megújhodása nem hozza meg a lélek ünneplő nyugalmát. Akiknek kezéből kicsavarta a kalapácsot, vagy atollat a nagy világégés nyomán támadt krízis, amely éppen úgy nehezedik rá Romániára, mint a világ többi országára, azoknak nem jelent ünnepet a május elseje, csak emlékeztetőt. A munkanélküliek százezrei az egész világon nem az ünnepre, hanem a munkára emlékeznek, amelyhez minden alkotni akaró embernek joga van. Ezen a helyen már sokszor tettük szóvá a világgazdaságnak ezt az általános, megoldásra váró problémáját. Az újra elkövetkezett május elsejének emlékünnepén, most újra el kell, hogy jussanak a gazdasági frontok sebesültjeinek sóhajtásai azokhoz, akik keresik annak a módját, hogy milyen célravezető eszközökkel lehetne a társadalom egyik legsúlyosabb betegségén, a munkanélküliségen segíteni, minden rendelkezésükre álló eszközzel orvoslást hozni a szenvedők számára. A nemzetgazdasági politika örök igazságai nem ismeretlenek az ország gazdasági közéletének intézői és irányítói előtt. Tudjuk, hogy meg kell indítani, a közmunkákat, amelyek százezreket juttathatnak újra kenyérhez, csökkenteni kell a kereskedelmet és ipart .fojtogató adó, illetékek és különböző triaxok terheit, meg kell változtatni az eddigi vámpolitikát ésegészséges kereskedelmi szerződések megkötése útján kell lehetővé tenni a külföldi tőke számára, hogy itt bent az országban adjanak itt lendületet és erősödő tempót a gazdaságiélet vérkeringésének. Ma, amidőn minden öntudatos ember viszszautasítja az idegen érdekek szolgálatában álló ügynökök romboló tendenciájú törekvéseit, a munka emlékünnepén és az ősi tavaszi ünnep megújhodásában egy jobb jövő reményében nézünk valamennyien az új kormány gazdasági intézkedései elé, amelyek megteremtik a becsületes munka érvényesülését. wig Feloszlatták a parlamentet Feszült izgalmak között folyt le a képviselőház ülése — Drámai jelenetek — Feltűnést keltett a rövid trónbeszéd — A Iorga-kormány programja — Királyi dekrétum a parlament feloszlatásáról Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának telefonjelentése Amire az újságolvasó közönség számított és amit a politikai körök csaknem teljes bizonyossággal tudtak, az bekövetkezett: leszavazták a kormányt és feloszlatták a prlamentet. A még le nem csillapodott politikai izgalmak most új erőre kapnak. A pártok előreláthatólag olyan propagandát kezdenek meg a választások előkészítésére , amilyenre még alig volt példa. A nagypártoknak a sorsa függ ettől a választástól és bizonyára mindent elkövetnek, hogy a kormánnyal szemben értékesíthető előnyeiket a legteljesebb mértékben kihasználják. Valószínű azonban, hogy Iorga kormánya sem fog fegyvertelenül belemenni ebbe a nagy harcba. Hogy a kezében levő hatalmat milyen mértékben fogja értékesíteni, ez még ismeretlen. De annyi bizonyos, hogy ez a hatalmas, energiákat, pénzt fecsérlő, nagy depressziókat kiváltó küzdelem, nem válik előnyére az ország haldokló közgazdasági életének. A feloszlatott parlament utolsó és valóban szenzációsnak mondható üléséről a következőket jelenti az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítója: Érthetően nagy érdeklődés, nyilvánult meg a parlament ma megnyíló rendkívüli ülésszaka iránt. Az érdeklődés nem is annyira a képviselő és a szenátorok körében mutatkozott, hanem a nagy általánosságban. Délelőtt 11 órakor az érseki székesegyházban ünnepélyes Tedeum volt, amelyen a kormány és a parlament összes tagjai megjelentek. Fél 12 órakor gyülekeztek a képviselők és a szenátorok a parlamentben. Tekintettel arra, hogy a király és a tábornoki kar nem jelent, meg a megnyitó ülésen, az nélkülözött minden ünnepélyesebb jelleget. A karzatok viszont zsúfolásig megteltek, ellenben a képviselők és szenátorok nem jelentek meg teljes számban. A nemzeti-parasztpárti táborban bizonytalanság uralkodott. A hangulat csendes volt és "komor, csupán a kispártoknál lehetett észlelni bizonyos mozgolódást. Pontosan 12 órakor Pap C. István elnök megnyitotta az ülést és ugyanekkor lépett a terembe Mánia Gyula. A képviselők és szenátorok felállva tapsolták a pártvezért, aki mosolyogva bólintott hívei felé. Közvetlen Mánia után Mihalache jelent meg a parlament bejáratánál, őt is lelkes ovációban részesítették. Még tapsolt a parlamenti tömeg, amikor Jorgo impozáns alakja tűnt fel az ajtóban, nyomába és kormányának tagjai, egyedül Manoilescu nem volt közöttük. Mihalachenak szóló taps közepette foglalták el helyüket a kormány tagjai, de meg kell állapítani, hogy Iorgát is megéljenezték. Iorga nyomban a szószékre sietett, rövid papírlapot vett elő, amelyről megkezdte a trónbeszéd felolvasását. Feszült figyelem közepette hangzottak a király szavai: ■ A király: Szükség lett volna az ország politikai erőinek összefogására, ez azonban nem sikerült ...A Mironescu-kormány lemondása után megalakult új kormányom a parlamentarizmus alapján kíván működni, céljait és metódusait is parlamentáris úton kívánja megvalósítani. Uj kormányom ama hosszantartó kísérletek után jött létre, amelyek megalakulását céloztuk. Ez a nemzeti kormány a mai súlyos pénzügyi és gazdasági viszonyok között rendkívül szükséges lett volna és csakis az ország politikai erőinek összefogása mellett jöhetett volna létre. Ez azonban nem sikerült és a kormányt sorga alakította meg. A törvényhozás eme rendkívüli ülésszakát ezennel megnyitottnak nyilvánítom. Károly." A trónbeszéd igen nagy feltűnést keltett, mert ez volt a legrövidebb szövegű királyi üzenet, amely eddig a parlamentben elhangzott. A további események már rapszodikusan peregtek, Pop C. István enunciálta, hogy a kamara délutáni ülése délután 5 órakor kezdődik, Bratu szenátusi elnök pedig közölte, hogy a szenátus fél 6 órakor ül össze ülésre. Amint Pop C. István elnök bejelentette, délután öt órakor ült össze a képviselőház, Pap C. István elmondotta a konvencionális megnyitó szavakat, utána Csárga emelkedettszólásra és a miniszterelnöki székből többek között a következőket mondotta: " Ez a parlament igen jó intenciókkal kezdte meg működését, azonban az idők folyamán fokozatosan eltért az eredeti intenciójától és nem tudott ura lenni a mindinkább előtérbe nyomuló súlyos helyzetnek. Ez a körülmény okozta a jelenlegi kormány megalakulását, amelyben számos gyakorlati és elméleti tudással rendelkező szakférfiú foglal helyet. Kormányom tagjai a következő Programm köré csoportosulnak: 1. A korona jogainak helyreállítása, amelyektől az utóbbi időben megfosztották. 2. Az igazi parlamentarizmus megvalósítása, a belső pártpolitikai harcok teljes kikapcsolásával. A regionalizmus megszüntetése, amely nem egyéb,mint a történelmi idők szomorú maradványa. A nemzeti egység helyreállítása. 3. Egészségügyi reformok.A román nép testi és lelki egészségének helyreállítása. Egészségügyi reformok. Az egészségügyi autonóm intézetek megszüntetése. 4. Iskolareformok. Annak megszüntetése, hogy az iskolákban kulturparazitákat neveljenek. Az egyetemek teljes szabadsága. 5. Gazdasági liberalizmus helyreállítása, a különböző, korlátok megszüntetésével, amelyek a forgalmat egyenesen megbénították.• 6. A parasztság megszabadítása az uzsoraterhek nyomása alól. A termelési ágak olcsó hitelhez való juttatása. 7. Különböző pénzügyi és gazdasági reformok. A gazdasági viszonyok szanálásával. Ehhez a külföld támogatása is szükséges. 8. Az autonóm intézetek legtöbbjének megszüntetése, mert ezek felsőleges terhet jelentenek az államháztartásban. 9. A hadsereg szükségleteinek fedezése, hogy megfeleljen hivatásának. 10. A pazarlás megszüntetése. A bűnösök megbüntetése. Bizonyos vagyonok revízió alá vétele. A miniszterelnök szavainál itt nagy taps tört ki, ami még fokozódott, _ amikor a fekete-]