Aradi Közlöny, 1931. június (46. évfolyam, 121-144. szám)

1931-06-02 / 121. szám

MA 12 OLDAL Szerkesztőség, kiadók­vatal és nyomda: Bul. Réz Ferdi­nand (József főherceg-ur) L Telefon: *51, Sürgönyeim? Közlöny. Arad :: Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona, kiadása és rotációs nyomása. Megjelenik naponta reggel-Aradi Közlöny ARA­D LEJ Előfizetési Szaka évente 1080, félévre 540, negyed­évre 270, havonta 90 Lei- Külföldre havonta 60 Lejjel több. :: Egyesi szám 5 Lei­­iVasárnap 6 Lei. •*: (Buc­a­restiben 50 báni felár.) Hirdetések tarifa szerint, STAUBER JÓZSEF Kedd, 1931. junius hó 2 A magyarság nagy győzelme Aradon Három­ezer egy százan szavaztak a magyar listára — A kontestációk sorozata. Akik előre lebélyegzett szavazócédulát kaptak — Érdekes epizódok a szavazá­soknál — Pontos eredmények Arad megye minden részéből A kormány nem érte el Arad megyében a 40 százalék többséget Arad magyarsága kiállotta a tűzpróbát megint! Erünket nem bontotta meg se a vá­lasztási hadjárat megannyi cselfogása, se a hatalom erőszakossága. Sorainkat gyengíteni igyekeztek több olyan listával, mely elvont tőlünk néhány száz szavazatot, de az Aradon leadott vok­sok tömegéből mégis a Magyar Párt kapta a legtöbb szavazatot, mintegy 40 százalékát az összes voksoknak. Gyönyörű eredmény ez, amikor szava­zóink nagy tömegei nem tudtak hozzájutni szavazó­jegyeikhez és választói jogosultsá­guktól elestek. Aradon a magyarság tudatában volt ma annak, hogy aki jogokat követel, an­nak erőt kell produkálnia. Így történt, hogy a leadott magyar sza­vazatok végösszege közel ezerrel több, mint a kormánypárté, noha megszoktuk, hogy .y. újonnan kormányra kerülő párt az első­ vá­lasztáson mindig a népszerűség nagy arány­számaival szedi a reménykedő voksait. Azon­felül rendelkezésére áll a hivatalos apparátus egész gépezete. Arad magyarsága eleget te­­tt kö késessé­­gének! A választás részletes tudósítását alább adjuk: Már háromnegyed hétkor megélénkült a Batthyány-ucca és Széchenyi-ucca .. sarka, ahol a Magyar Párt képviselőjelöltje, dr. Pa­­recz Béla lakik és ahol a párt a választási fő­hadiszállást rendezte­­be. Hét órakor megérke­zik Juhász képviselőjelölt, aki az első kontes­­tációt hozza magával. A harmadik kerületben ugyanis a bizalmi férfiak között­i változást akart keresztülvinni, dr. Velcsov Géza helyett Hanecker Ernőt delegálták, de a III. kerület­­választási elnöke, Ramonteanu járásbíró a cserét nem fogadta el avval, h­ogy elég bi­zalmi férfi van dr. Velcsov alpolgármesteren kívül is, különben sincs blankettája Hanecker részére igazolványt kiállítani. Parecz Béla dr. azonnal kocsira ül és a törvényszéknél intéz­kedik a sérelem orvoslása miatt, ami meg is történik. A választásokat mindenütt reggel hét órakor kezdették, de a szavazó­irodák előtt alig várakozott, még néhány választó, úgy, hogy minden igazoltatás nélkül ki-be sétálhat­tak az emberek. Az első kerületnél Istratescu vezető járásbíró van megbízva a­­választások levezetésével. A Magyar Párt bi­zalmi férfiai: dr.Őrfi Gyula, Frankel Alfréd és Horváth Lajos már hét óra előtt,a szavazó­­helyiségben voltak, hogy a választást meg­előző formalitásokon részt vegyenek. Negy­vennégy delegátus, volt jelen, amikor megálla­pították, hogy az urna üres, azt szabályosan lebélyegezték, majd megvizsgálták a szavazó kabinokat és a delegátusok bejelentették az elnöknek, hogy a­ választást meg,lehet kezde­­­ni. A Kazinczy-utcai helyiségben tizenkét vá­lasztóinké van és így tizenkettes­ csoportok­ban járulnak a választók az urna elé. Nicolau­­Vasile tüzérfőhadnagy kiadja az utasítást ka­tonáinak, hogy udvariasan bánjanak­ a válasz­tókkal és a várakozókat kettes sorba állítsák, hogy torlódás ne legyen. Az első tizenkét vá­lasztó az első kerületnél:­ Horváth Lajos, Szende Arthur, Péterfi Béla, Grozescu Tiberiu, Petru Vasilie, Frankel Alfréd, Hirschler Si­mon, Zevegyei György, Szűcs F. Vilmos, Koch Dániel, Barna Petru és Csomós János. A vá­lasztások gyors tempóban történnek. Kilenc órakor Pap C. István volt kamarai elnök, Pa­­zsithy Bonaventura dr. minorita rendfőnökkel együtt lép be a választási terembe, mindkettőt előrehaladott koruk miatt soron kívül bocsáj­­tották a helyiségbe be. Ekkor már 562 szava­zat van az urnában, mert a választások tech­nikáját nagyon megkönnyíti az elnök intézke­dése, hogy a jelentkezők igazolványainak csak a számait jegyezzék fel és nem név sze­­rint írják fel őket. A választók meglehetős za­varban vannak, ami egyrészt azért van, mert tizenegy lista van a meglehetős nagy válasz­tási blankettára nyomva, állandóan összecse­rélik azt a helyet, ahol a választási blankettá­kat kell leadni, avval a hellyel, ahol a bélyeg­zőket kell visszaszolgáltatni. A fekete urna Annak­ ellenére, hogy túlnyomó részben intelligens emberek szavaznak. Domokos tör­vényszéki jegyző megjegyzése szerit a sza­vazók lámpalázban vannak és sokkal izgatot­­tabbak, mint a legutóbbi választásoknál. A ki­jelentést mindjárt példával is bizonyíthatja, mert dr. Lakatos Ottó plébános, szentszéki ta­nácsnok nyitva hozza ki a választási blanket­táját és az elnök megsemmisíti. Hegyi Albert ismert nagykereskedő nem csukja be maga után a fülkeajtót, a kormánypárt bizalmija kéri az elnököt, hogy a szavazatot semmisítse meg, de Istratescu vezető járásbíró nem sem­misíti meg, mert senki sem látta, hogy Hegyi Albert melyik pártra szavazott. A választások csendben, nyugodt tempóval folynak, ami az elnök higgadt magaviseletének köszönhető. Érdekes, hogy az első kerületi urnára piros betűkkel rá van írva: „Urna neagra“ (Fekete urna) és munkatársunk kérdésére az elnök mosolyogva felelt, hogy ez az urna azért van ellátva az ékes felirattal, mert a legutóbbi vá­lasztáskor a kormánypárti lista csúfos kudar­cot vallott ennél az urnánál. A legkésőbben az első kerületben mondták ki a déli szünetet. Már egy óra volt, amikor az elnök a további szavazást felfüggesztette. 1162 szavazat került addig az urnába, formahiba miatt 3 szavazatot megsemmisítettek, Orfi dr. és Frankel mérnök töltötte be az urnaőr­­tisztet. Negyed háromkor megint megindult a vá­lasztás. Reinhart Gyula bútorgyáros, aki mint je­lölt, minden helyiségben szabadon járhatott ki és be, amikor meghallotta, hogy milyen sokan nem szavazhattak még le azért, mert „elhalálo­zás" miatt törölték őket a listáról, megje­gyezte:­­ “ Ha a járvány nem hagy alább, mahol­nap nem marad egy szavazó sem. Pontban hat órakor megszűnt a szavazás, mert egyetlen szavazó sem jött, azonban az elnök a törvényes 8 órai zárás betartásához ragaszkodott és a helyiségek továbbra is nyit­va maradtak. 1620 szavazat volt ekkor. A pihe­nőben az Averescu-párt a Gheorgistákkal együtt kontesztációt adott be, hogy a válasz­tási helyiség falán kormánypárti plakátok vannak. Az elnök kérte a kontesztáció írásban való benyújtását, amit azonnal el is készítettek. Hat óra után Mateescu villanygyári vezérigaz­gató szavazott itt ie. Mateescu vezérigazgató után már csak­ pár ember érkezett. Pontosan 8 órakor ki­mondják a szavazás lezárását. Az elnök meg­állapítja, hogy a le nem szavazottak legna­gyobb részben román nemzetiségűek. A le nem szavazottak között van Comsa Gy. Gergely dr. püspök és Crisan Ascaniu líceumi igazgató is. A szavazatok összeszámlálása és a pártok szerint való elosztása hamar megy. Este féli tizenegykor lett ismeretes az eredmény. Ezek­ szerint: 1. sz. lista Kormánypárt : A második kerület szavazóhelyisége a Szentpéter téri fiúiskolában van. A bíróság itt is 7 óra előtt pár perccel szállt ki, akiket már vártak a választási bizal­mi férfiak, mintegy harmincan. A Magyar Párt bizalmi emberei dr. Szuchy Pál, id. halá­szi Lovich Gyula nyugalmazott főszolgabíró, Zombory Gyula és Jeney László. Az őrség vezetését Radu Florea tüzérhadnagy látja el. A választás megkezdése előtt id. Kovígsi Gyula magyarpárti bizalmi óvást emel Mun­­teanu járásbíró, választási elnöknél, hogy az urnák már le voltak pecsételve, mielőtt a Ma­gyar Párt bizalmi férfiai azt belülről meg­vizsgálták volna. A kontesztációhoz a Zsidó Párt és a szociáldemokraták is csatlakoztak, de az elnök nem fogadja ezt el és elrendeli a választás megkezdését. Egymásután adják le szavazatukat Sternberg Hugó, dr. Botis Tiva­dar teológiai igazgató, Scharf­stein Jakab, Stan Teodor, Deutsch Aladár, Wiesel Jenő, Zombory Gyula, Czettel fülöp, Moskovitz Ár­pád és Kertész Vilmos. A második kerületben negyed 11 órakor már csak gyéren szállingóznak a szavazók, az urnában 709 szavazatnak kell lennie, mert a Magyar Párt ellenőrzés céljából pontosan felírja, hogy hány szavazólapot dobnak be, így akarván ellenőrizni azt, hogy az előzől­eg már­ lepecsételt urnában nem-e volt jogtalan szavazócédula. Amikor az Aradi Közlöny munkatársa ezeket a számokat felakarja irat, az elnök a terem elhagyására szólítja fel és amikor a jogtalan rendelkezés ellen tiltakozik és felmutatja a törvényszéki főelnök aláírásá­val ellátott igazolványát, miszerint a választói kerület belterületén bárhol tartózkodhatik, ki­jelenti az elnök, hogy nem akceptálja a fődő nök engedélyét és kijelentette: — A főelnök úr nem ismeri a törvé­­nyeket!. ..’'r 6. ' 924 érvényes és 3 semmis szavazatot !«L 2. sz. lista Gheorghisták sz. lista., Nemzeti-par­aszt párt 3. 4. sz. lista Averescanus 5. sz. lista Dolgozók blokkja 6. sz. lista Zsidó-párt 7. sz. lista Magyar Párt 8. sz. lista Cuza-párt 9. sz. lista Szoc. demokrata-párt 34 szavazat 10. sz. lista Lupa-párt 7 szavazat 11. sz. lista Kamatellenes liga 5 szavazat

Next