Aradi Közlöny, 1931. október (46. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-01 / 223. szám
MA 12 OLDAL Szerkesztőség: Ida Rövábl és nyomda: Bvt. Reg. Ferdinand (József föbercez-i) 4. Telefon: 151, Sürgönyeimi Közlöny. Arad. .: Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdonai kiadása és rotációs nyomása« Megjelenik naponta reggeli Aradi Közlöny Arad «. filfizetési Irak: évente 1080, félévre 540, negyed 1 1 évre 270, havonta 90 Lei. Külföldre havonta 50 Lejjel több. Ezreg szám 5 Lei Vasárnap 6 Lei :: (Bu c írrestiben 50 báni felár-J Hirdetések tarifa szerint :: XLVI. évfolyam, 223. szám ^ Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF* ^ Csütörtök, 1931. október 1 Arad példaadása Október elseje egy órával hamarabb köszöntött ránk ebben az évben, mint ahogy szokott. A sorsunkat irányító földi hatalmak rendelkezései szerint az ország valamennyi városában ma éjjel csak egy pillanatig tartott az éjféli időforduló s máris egy teljes órával estünk előre az időben, hatvan kerek percet vesztettünk napi pihenésünkből, csakhogy minél előbb Keletre érkezzünk a hamar megszokott Középeurópából. Időszámításunk újabb mesterséges és erőltetett meggyorsítása a közélet minden területén éreztetni fogja a maga hatásait. Ám, amint minden rosszban akad egy kicsi jó is, — a véletlenek sajátságos összetalálkozásaként, azt mernénk állítani, hogy egyedül Aradon nem ártott az október elsejének ilyen meggyorsított beköszöntése. Ez a dátlum ugyanis aktív kezdetét jelenti annak a megértő szívre valló akciónak, amelyet Radu Cornel dr. kezdeményezésére és tervei alapján indított meg Arad város vezetősége az aradi munkanélküliség problémáinak leküzdésére. A munkanélküliség kérdéseinek megoldásáról szólva nem lehet eléggé nagy idő még az az egy óra sem, amellyel az előkészületek tartama megrövidül és a város társadalmának önkéntes áldozatkészsége által egybegyűlt összegért a város munkára válthatja át az aradi munkanélküliek nyomorát. Közel egy millió lej áll jelen pillanatban Arad város vezetőségének rendelkezésére, hogy a közmunkák megindításával keresethez és ezáltal kenyérhez juttassa az aradi munkanélkülieket. Ha Csak a város költségvetésében rendelkezésre álló 350 ezer lejt, az elmúlt havi gyűjtés 150 ezer lejét összegezzük a szeptemberi gyűjtések 104 ezer lejével, az aradi pénzintézetek 85 ezer lejes felajánlásával, valamint az Astrra-gyár igazgatóságának ez évben is felajánlott 150 ezer lejes adományával, végöszszegként 839 ezer lej lesz az eredmény. De nem vehetjük még számításba azt az összeget, melyet az aradvárosi, az aradmegyei, a Kereskedelmi és Iparkamara, a Cassa Cercuala, a kereskedelmi és pénzügyigazgatósági alkalmazottak és tisztviselők önkéntes havi rendes felajánlása jelent a munkanélküli segélyalap számára, mivel ez ugyancsak komoly összegek első ízben október elsején folynak be Arad város pénztárába. Beszámolóinkban hű tükrét adtuk annak, hogy milyen termékeny talajra hullott az a terv, amelynek megvalósításában Aradi megye polgársága, papsága és katonai hatóságai egyformán kívánja kivenni részét. Ezek mulasztásaiból ennek az október elsejei egy órának, melyet most akaratlanul is behozott az idő, ha másutt nem is, de Arad munkanélkülieinek sorsára nézve jótékony hatása marad, ha csak egy órával is sikerült megrövidíteni az egész országot elfátyolozó társadalmi nyomort. Az aradi példa nyilvánvalóan bizonyítja azt a tételt, hogy ahol megvan a segítségnyújtás őszinte és céltudatos szándéka, ott az eredmény sem maradhat el. Arad polgárságának és különféle társadalmi rétegeinek áldozatkészsége hasonló akciókra buzdítja Erdély többi nagy városainak vezetőségeit is és ez a tény bizonyára nem marad észrevétlenül a kormány előtt sem. A közmunkák sokat sürgetett megindítása országos arányokban juttathatja munkához a tétlenségre kényszerült ínségeseket, ha különféle rendelkezési alapjaiból a kormány is meghozná végre a maga önkéntes áldozatait. Aradváros példaadó polgársága kiveszi részét az áldozatvállalás önkéntes feladatából: a kormány szaktudósain és államférfiain van a sor, hogy teherviselések áthárítása helyett önmaga erejéből hozzon áldozatot a közmunkák országos jellegű megindulása érdekében és a segítségre szorult munkátlan tömegekért A megértés útján Németország és Franciaország „Éljen Laval! Éljen Briand! Éljen a béke!“ kiáltozással fogadták Párisban a visszatérő államférfiakat. Laval feltünéskeltő nyilatkozata — Új korszak Európában — Lelkesedik a párisi sajtó Németországért A két francia államférfi, Laval miniszterelnök és Briand külügyminiszter berlini látogatása befejeződött és már mindketten visszatértek a francia fővárosba, ahol a tömeg lelkesen és béketüntetéssel fogadta őket. A két francia miniszter rövid időn belül Washingtonba látogat el, hogy a Berlinben megkezdett munkát ott folytassák. ‘ Laval és Briand Berlinből való elutazásuk után Aachenből a következő, közösen megfogalmazott táviratot küldötték Brümting kancellárnak és Curtius külügyminiszternek : — Nem szeretnék Németországot elhagyni anélkül, hogy ne fejezzük ki Önöknek köszönetünket azért a fogadtatásért, amelyben Önök és a lakosság részesített bennünket. Megbeszéléseink során országaink közeledése érdekében dolgoztunk. Kifejezetten arra kívánunk törekedni, hogy együttes művünket siker koronázza. Laval miniszterelnök és Briand külügyminiszter éjjel negyed tizenkét órakor érkezett meg Parisba az északi pályaudvarra. Itt a kormány tagjain és Forster párisi német ügyvivőn kívül nagyszámú közönség várta a két államférfit, akiket — Éljen Laval, éljen Briand, éljen a béke!kiáltásokkal üdvözöltek. Laval és Briand a nagy ünnepeltetés miatt csak éjfél után értek haza lakásukra. Laval a délelőtt folyamán rendkívüli minisztertanácsot hív egybe, melyen a berlini tárgyalásokról számol be. A francia miniszterelnök Németországból való elutazása előtt a berlini pályaudvaron nyilatkozatot adott az Intransingeant egyik munkatársának, amelyben kijelentette, hogy látogatásuk alkalmával sok mindenféle tisztázódott és a megértés most már Németország és Franciaország között útban van. Curtius német külügyminiszter a Liberté munkatársának adott interjúban kijelentette, hogy a Berlinben lefolyt találkozás csak kezdetét jelenti annak a német-francia közeledésnek, amelyt Európában egy új korszakot vezet be. — Bízom a jövőben — mondotta befejezésül a német külügyminiszter. Laval miniszterelnök Juemont francia határállomáson a következő nyilatkozatot tette a Havas-ügynökség képviselőjének-y — Berliniben a legkényesebb missziót teljesítettük, ami francia minisztereknek juthatott A német miniszterek látogatását viszonozva, közvetlen tárgyalásokra adtunk módot a két népnek. Minden intézkedés, amelyet a világnyomor leküzdésére teszünk, közelebb visz a felemelkedéshez és a világbékéhez. Országunk érdekeiből semmit sem áldozunk fel, azzal, hogy igyekezünk azokat a nemzetközi érdekekkel összhangba hozni. Ahogyan most Berlinben, úgy legközelebb Washingtonban is országom nevében minden lehetőt megteszek, hogy részt vegyek a súlyos feladatok megoldásában, ameleket a világválság vetett felszínre. A párisi sajtó osztatlan lelkesedéssel és elismeréssel ír Berlinről. Az egész frakcia sajtó általában megállapítja, hogy Berlinben a konferenciai lehetőségek tekintetbe vételével eljutott óráig, ameddig csak lehetséges Botrányba fulladt a magyar főváros rendkívüli közgyűlése A szociáldemokrata városatyák botrányos verekedést provokáltak — Könyvek, tintatartók repültek az elnöki emelvény felé — Egy félreértés, amelyből verekedés támadt — Egy rendőrszakasz választotta szét a városatyákat Budapestről jelentik. A magyar székesfőváros törvényhatósági bizottságának mai ülésén izgalmas, sőt szokatlanul botrányos jelenetek játszódtak le, amelyek a szociáldemokrata városatyák provokációjának tulajdoníthatók. A törvényhatósági bizottság ugyanis ma délután rendkívüli közgyűlésre ült össze, amelyen a gazdasági válság súlyos helyezettével kívántak foglalkozni. A közgyűlés már a kezdetén is izgatott hangulatban ült össze, amely az egyes felszólalások folyamán még inkább fokozódni látszott Amidőn pedig Lázár Ferenc keresztény községi párti tag beszámolójának előadására került a sor a napirend tárgysorozata szerinti, a bizottság szociáldemokrata frakciója állandó közbeszólásokkal kezdte zavarni az előadót. Lázár végre is türelmét veszítve abbahagyta beszámolóját és a zajongó szociáldemokraták felé kiáltotta: — Mikor szegény emberek sorsáról van szó, kár zavarni a munkát! Erre Horváth szociáldemokrata városi tanácstag élesen belesüvullott a tárgyalóterembe : — Gazság! A váratlan felkiáltás nyomán óriási lárma tört ki az ülésteremben. A városatyák a padokon kezdtek ökleikkel dörömbölni ésállandóan zajongtak. Az általános kavarodásban három szociáldemokrata tanácstag elindult a Wolffpárt padsorai felé, hogy Horváth felkiáltását nem Lázár személyére értették s ezt az álláspontjukat kimagyarázzák. Csiky László Wolff-párti városatya azonban félreértve a szociáldemokraták közeledését, kiugrott a padsorokból és megrohanta a közeledőket. Erre általános verekedés és pofozkodás tört ki az amúgy is felkavart hangulatú ülésteremben. Peyer szociáldemokrata tanácstag az előtte levő súlyos jegyzőkönyveket kapta fel és vágta a verekedők tömegei közé, majd kifogyván a municióból, székeket ragadott és azokat kezdte az elnöki emelvényhez vagdosni. Ripkl Ferenc főpolgármester belátva, hogy minden igyekvése, amellyel rendet kívánt teremeni, teljesen hiábavalónak bizonyul, az ülést felfüggesztette és kivonult a teremből. Csakhamar megjelent a verekedők között egy rendőrszakasz Andrejka Károly főkapitányhelyettes személyes vezetése mellett és szétválasztotta a még mindig dulakodó városi képviselőket. A rend aránylagos helyreállítása után Ripka főpolgármester végérvényesen bezárta; a törvényhatósági bizottság botrányba n állít rendkívüli közgyűlését.