Aradi Közlöny, 1932. augusztus (47. évfolyam, 179-203. szám)
1932-08-02 / 179. szám
MA 12 OLDAL Szerkesztéség 1., kiadóhivatal és nyomda: But- Ree. Ferdinand (József főherceg-út) 4. Telefon: 151. Sürgönyeim: Közlöny. Arad- Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona, kiadása és rotációs nyomása. Megjelenik naponta reggel-Aradi Közlöny ARA 3 L’ár előfizetési árak: évente 840, félévre 420, negyedévre 210, havonta 70 Lei. Külföldre havonta 50 Lei lel több. Egyes szám 3 Lei- Vasárnap 5 Lej. .. (Bucurestiben 50 bani felár.) Hirdetések tarifa szerint. XLVII. évfolyam, 179. szám ^ Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF ^ Kedd, 1932. augusztus 2 Hitler közel tizennégy millió szavazatot kapott a német választásokon Összesen 38 millió 890 ezer szavazatot adtak le - Véres csatározások Németországban a választások napján - Sok halott, többszáz sebesült - Teljesen szétforgácsolódtak a kispártok - Németországban még mindig bizonytalan a helyzet- Hitlerék kétszázharminc képviselői mandátumot szereztek , augusztus 21-én ül össze a birodalmi gyűlés Herényietek egész sora követte a német választásokat Robbanásig feszült hangulatban zajlott le Németországban a választás. Ebben az esztendőben már negyedszer járult az urna elé a német nép, de még egyik választást sem előzte meg olyan feszült hangulat, mint a mostanit. Mindenki tisztában volt azzal, hogy a július 31-iki német választások nemcsak egy negyvenmilliós birodalom népe, hanem egész Európa jövőjét döntik el. És mégsem hangzott el a döntés: a választások nem produkáltak pozitív eredményt, hiába volt a véráldozat, az elkeseredett küzdelem, mert egyik párt sem kapott kormányképes többséget. Hitlerék jelentékenyen előrenyomultak: a nemzeti szocialista párt majdnem kétszer annyi mandátumhoz jutott, mint amennyi azelőtt volt. Megerősödtek a kommunisták, a szociáldemokraták is, de a mandátumok elosztása olyan szerencsétlen, hogy egyik párt sem alakíthat kormányt. A jövő újra hatalmas kérdőjelként mered a német birodalom népére, senki sem tudja, milyen események követik a nagyjelentőségű július harmincegyedikét. A beavatott német politikai körök azt mondják, hogy most már nem következhet egyéb, mint Hitlerék erőszakos hatalmi kísérlete, vagy a porosz bárók kormányának a parlament kikapcsolásával történő megerősítése. Mind a két eshetőség példátlan megrázkódtatást jelent Németországra és újabb bizonytalanságot az európai politikában. A német nép megpróbáltatása még mindig nem ért véget... talán csak most kezdődik ... Revolveres harcok az egész országban A német választások eseményeiről az Aradi Közlöny berlini tudósítása az alábbiakban számol be: Vasárnap reggel nemzeti-szocialista autók jelentek meg a választási helyiségek előtt. Az autókról megafonon át hirdették Kerrl, nemzeti-szocialista alvezér szombat esti beszédét, amelyben közölte, hogy nem tartják tiszteletben a választások eredményeit, hanem erőszakkal ragadják magukhoz a hatalmat. Az a hiányzó néhány százezer szavazat nem akadályozza meg Hitlert és pártját abban, hogy a német táj megmentésére ne siessen. Itt már nem jogról, hanem természeti törvényről van szó. Egy másik autóról, ugyancsak megafonon azt közölték a tömeggel, hogy már a jövő héten hazahozzák Vilmos császárt, később pedig azzal keltettek pánikot, hogy Hannoverben megmérgezték a nemzeti szocialista párt hatvan vezető egyéniségét. A hírről a nap folyamán kiderült, hogy kortesfogás csupán. Mindenütt fojtott feszültség és várakozás urakodott. Rendőrautók száguldottak végig az utcákon, röpiratok osztogatása tilos. A szociádemokraták plakátját, amelyen Hitler képe áll, ezzel a felírással: „Ez az ellenség, ez a nyomorult a rendőrség távolította el. Az éjszaka folyamán egyedül a fővárosban 34 verekedés történt. Éjszaka három órakor az Anklamer- és Zionkirz-ucca sarkán egy rendőraltiszt feltartóztatott egy kommunistát. A fiatal kommunista revolvert rántott és rá akart, lőni a rendőrre, azonban a fegyvere csütörtököt mondott. A rendőr ekkor három lövést adott le a fiatalemberre, aki a helyszínen meghalt. Megállapították, hogy Ziegalski Artur 17 éves kommunista volt. Essenben fejbelőttek egy Schön Fritz nevű 18 éves Hitleristát, aki meghalt. Hasseldorfban is összeütközésre került a sor, Müller Fritz kommunistát halálosan megsebesítették. Egy másik kommunista melllövést kapott. Hamburgban is véres összeütközés volt, több sebesülttel, amiért az egyik nemzeti szocialista klub zászlaját akarták leszakítani. Kölli nemzeti szocialistát három lövéssel megölték. Schönwaldban egy mezőgazda házába ismeretlen tettesek bombát dobtak. Szerencsére senki sem tartózkodott a házban. Halléban a kommunisták összeütköztek a nemzeti szocialistákkal. .A rendőrség beavatkozott a küzdelembe, mire több reszőt meg'r'besítettek. Chemnitzben egy csoport választó megtámadott két rendőrt. A támadók egyikét ■agyonlőtték, többet megsebesítettek. A két rendőr is megsebesült. Hindenburg vidéken, Papén kancellár egy zsigkocsmában szavazott le Düsseldorfban egy százötven főnyi kommunista csapat tüntetést akart rendezni vörös zászló alatt. A rendőrség szét akarta oszlatni ■a tömeget, mire harcra került a sor. Két rendőr meghalt. Breslauban is véres összeütközések történtek. Itt egy közúti kalauzt lőttek le. A rendőrség harminc nemzeti szocialistát letartóztatott. Obaschinban a kommunisták egy Hitlerista plakátot szakítottak le. A nemzeti szocialisták Breslauból kértek és kaptak erősítést. Ekkor megtámadták a kommunistákat, elvették az egyik csapattól a vörös zászlót, a zászlóvivőt pedig lelőtték. Nüimbergben a szociáldemokrata ,fränkische Post szerkesztősége előtt került sor harcra. Két sebesültje volt a lövöldözésnek. Lübeckben Meinen Bernát tekintélyes bőrkereskedő 25 éves fiát, aki a Reichsbanner tagja volt, két lövésselagyonlőtték. A breslaui rádióállomás ellen a kommunisták követtek el merényletet oly módon, hogy felgyújtották az épületet és csak a szolgálattevő tisztviselők éberségének sikerült nagyobb szerencsétlenséget megakadályozni. Az épület hátsó falára a merénylők tettük elkövetése előtt fekete festékkel sarlót és kalapácsot festettek. összesen kilenc halottja és többszáz súlyos sebesültje van a választásoknak, amelyeknél véresebbet Németország még nem produkált. Vasárnap hajnalig a rendőrség háromszáz letartóztatást eszközölt, a vasárnapi verekedésekkel a letartóztatottak száma azonban több mint kétszeresére emelkedett. Hatalmas menynyiségű puskát, revolvert és muníciót kobozott el a rendőrség. Szinte illuzóriussá tette a titkos szavazást a zászlóharc. Az egész német birodalom imbolygó zászlótömeg volt, főképpen a szélsőséges pártok tették híveik kötelességévé, hogy zászlót tűzzenek ki lakásukra. Voltak balkonok, amelyekről három-négy párt zászlója leng. Ezek a zászlók egy-egy család belső konfliktusát árulták el. A család különböző tagjai különböző pártállásúak voltak és egymás mellett lengette a szél a kommunisták és nemzeti szocialisták zászlaját. Az újságírók főképpen azoknál a szavazatszedő helyiségeknél csoportosultak, ahol a kormány tagjai szavaztak le. Papen kancellárt azonban hiába várták, a kancellár egy teljesen ismeretlen kis lebujban adta le szavazatát. Csak később értesültek erről az újságírók és fotóriporterek és vad hajsza indult meg a kancellár után. Végre sikerült egy kis korcsmában ráakadniuk a kancellárra, aki ott szavazott le. Még a pályaudvarokon is elhelyezték a szavaztszedő bizottságokat és ezzel alkalmat akartak adni az elutazóknak, kirándulóknak, hogy távozásuk előtt eleget tehessenek állampolgári kötelességüknek. Hindenburg köztársasági elnök elsőnek szavazott le — de nem Berlinben. A birodalmi elnök reggel kilenc órakor indult el autón Heinrichauba, ahol fia, Hindenburg ezredes és Rüder kormányfőtanácsos kíséretében leadta szavazatát. Döntést akart a német nép Este nyolc óráig tartott a szavazás a legtöbb kerületben. Az első választási eredmény Németország egyik legmagasabban fekvő pontjáról, a Watamann-menedékházból érkezett, ahol most első ízben daltoltek fel szavazó-de-