Aradi Közlöny, 1932. október (47. évfolyam, 229-254. szám)
1932-10-01 / 229. szám
2 OLDAL SzprffesztSsée. Jelaiíitdívafal és nyomdar Bul. Ree Ferds- Hand (József főherceg-ur) 4 Telefon: 151. Süreönydm: Közlöny. Arad- Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdonakiadása és rotációs nyomása. Meteletilk naponta reeeef-Aradi KöZLöűt XLVII. évfolyam, 229. számra Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF AHA 3 LEJ CÍ8íszetési áraié: 'évente 84ft félévre 420, negyed" évre 210, havonta 70 LlaL Költőidre Havonta 50 Lejjel több.! Ezres szára 3 Helvasárnap 5 Lel .: (Bucurestiben 50 baal felár.) Hirdetések tarifa szerint rí 1897—1932. Szombat, 1932. október 1 irány a pincékben Október elsején szüretre készül Aradhegyalja népe. Figyeljenek fel a gazdasági élet korifeusai erre a szüretire, nehogy ij nagy, keserű csalódás rontsa meg a jövő esztendőre Aradhegyalja életét. Erdély és Bánság természeti kincsekben gazdag, áldott vidékei között Aradhegyalját egykor előkelő hely illette meg. Míig Brádon a föld mélyéből csikarták elő a sárga ércet. Aradhegyalja dombjai között, a lágyan lejtő lankákon, édes fürtökben termett meg a folyékony aranyat termő gyümölcs, a szőlő. Azóta változott a helyzet. A helytelen kereskedelmi intézkedések elszoktaták a vásárlókat az illatos bort termő hegyaljai községekből. Sem belföldi, sem külföldi vevő nem érdeklődött többé a híres hegyaljai bor iránt, amelynek gyümölcsét ilyenkor már javában szüretelték. A belföldi vevők a protezsált ókirályságbeli borokat kezdték favorizálni, a külföldieket pedig a szállítási nehézségek riasztották el innen, gyakran ,még veszteséggel is, amint ez legutóbb Világoson történt. A bor ott halmozódott fel Aradhegyalján, a sötét pincék mélyén: a nap érlelte aranyat a föld mélyébe száműzte vissza a helytelen gazdaságpolitika és az ezt követő általános depresszió. Ebben az évben külön természeti csapások tetézték a hegyaljai szőlőtermelő gazdák haláit. A kora-tavasszai árvíz mosta ki a gyönge szőlőindáik alól a talajt, később jégverés verte le a féligérett fürtöket, hogy mire a termés megérett volna, a szőlőmoly istencsapása harmadolja meg a földek gyümölcseit. A külföldi piacok elvesztése, a régi készletek további fennmaradása és az új csapások végzetes összetalálkozása, helyenkint mélységes árzuhanásokat, helyenkint pedig időleges áremelkedéseket idézett elő. Merő véletlen volt azonban még ilyen, kereskedelmi szempontból könnyen kihasználható viszonyok közötti is az a tény, hogy egyes községekben mégis sikerült némi készletet értékesíteni, mint Világoson, de Pankotán, Gyorokon s végig a hegyek alján, színültig telve maradtak továbbra is a pincék, anélkül, hogy vevő egyáltalán jelentkezett volna. Arad megye lakossága, gazdasági társadalma előtti nem lehet közömbös, hogy mi történik ma hegyalján. Arad kereskedelme és ipara, vállalkozói osztálya éppúgy megérzi egy olyan hatalmas környék lakosságának nyomorát, mint maguk az aradhegyaljaiak. Történnie kell valaminek, ami a mai helyzeten javítani tiud! Tenni kell valamit Aradhegyalja népéért, amely ma gyönge termés után is éppoly reménytelenül olcsó áron kínálja változatlan minőségű borait, mint eddig. Ezért csak helyeselhető az az akció, amely arra irányul, hogy a borok értékesítésére rugalmas és versenyképes kereskedelmi szervezetet létesít,senek maguk a termelők, amely módját kell találja annak, miként helyezze el Aradhelgyalja idei szüretének eredményét az ország belső piacain. Egyetlen egy akadály, amellyel meg kell birkóznia ennek az új szervezetnek, a magas belföldi fuvardíj. Ezt az akadályt pediga kormány helyes gazdaság,politikájának kell haladéktalanul elhárítania. Szállítsák le a bor horribilis szállítási díjait: ez egyszerre felszó- II lej stabilizációjáról tartott beszédet Argetoianu a Kamarában A pártok részvéte Coanda tábornok halála alkalmával — Senkinek nincs hitelre szüksége, mert az adósságot nem tudja fizetni — Túlmagasatt stabilizálták a lejt — a jelenlegi 3.12 alap helyett 2.05-ös alapon kellett volna a lejt állandósítani „Ha a lejt nem fogják devalorizálni, úgy a termelők kényszerítik ki az inflációt** Bucurestiből jelentik. A Kamara ma délutáni ülésén Pap C. István dr. elnök kegyeletes szavakkal parentálta el Coanda tábornokot. A kormány nevében Vaida miniszterelnök, Tatarescu a liberálisok, Lupu dr. a lupisták, Bratianu Gheorghe saját pártja nevében, Ottó Roth pedig a szászok nevében csatlakoztak az elnöki beszédben kifejtett részvéthez. A Magyar Párt nevében Wilfer József dr. jelentette ki, hogy bár Erdély magyarsága semmiféle kapcsolatban nem állott az elhunyt hadvezérrel és politikushoz, mégis mint kiváló jellemű férfi iránt a párt nagyrabecsüléssel viseltetett és halála fölött részvétének ad kifejezést. Hasonló szellemben szólaltak fel a zsidó párt nevében Misu Weissmann, a kormánypárt nevében Radulescu, a néppárt nevében pedig, amelynek az elhunyt kimagasló tagja volt, Hannibal Teodorescu Az elnök ezek után a gyász jeléül öt percre az ülést felfüggesztette. Argetoianu a konverzióról Az ülés újramegnyitása után a Kamara igazolta Bolla Zahariás hunyad megyei mandátumát és ezután áttértek a konverziós javaslat tárgyalására. A vita első és egyetlen szónoka Argetoianu Constantin volt miniszter, a konverziós törvény szerzője. Argetoianu a Kamara általános figyelme között mondotta el beszédét és a nyugalom, amellyel szavait hallgatták, azt bizonyítja, hogy a konverzió gondolata sokkal inkább átment a köztudatba, mint annakidején, amikor Argetoianu erre vonatkozó törvényjavaslatát előterjesztette .— Az én törvényem körül — kezdte beszédét Argetoianu — olyan atmoszféra keletkezett, amely még fenyegető levelektől sem riadt vissza, valószínűleg abban a feltevésben, hogy én olyan ember vagyok, akit meg lehet félemlíteni. Mironescu tervezete nem old meg semmit, csak kitolja ennek a fontos kérdésnek a megoldását. Nem a hitelélet feltámasztására van szükség, hanem a mezőgazdaság újjáélesztésére. Tegyük föl, hogy hitel volna. Kinek lenne rá szüksége és kinek volna hitel nyújtható? Sem a gazdáknak, sem az iparosnak nincs szüksége hitelre s meg vagyok győződve, hogy, ilyet még kamatmentesen sem vennének fel, egyszerűen, mert nem tudnák mire használni. Ma senki nem tud adósságot fizetni, még az állam sem. Azt mondják, hogy én a javaslatommal bolsevizmust csinálok. „Az államok is egyezkednek“ Vlad Aurél dr.: Felborította a magángazdasági elveket! Argetoianu: Ezeket nem az én törvényem, hanem a rossz viszonyok borították fel. Az államok ma éppúgy kiegyeznek, mint a magánosok. Benesnek van igaza, aki már hónapokkal ezelőtt azt ajánlotta, hogy a nemzetközi kötelezettségek terén kölcsönösen engedni kell. Xeni (liberális): Egyezkedni azonban csak a hitelezők hozzájárulásával lehet. Argetoianu: Néhány év múlva lehet már majd anélkül is. Chelmegeanu (földmivelésügyi államtitkár): A bankokat mégis az ön törvénye tette tönkre és nagy károkat okozott a Banca Naţionalanak is. Vlad Aurel: És ezeket a károkat a szakértők kormánya okozta. Argetoianu: A bankok előttem, már a konverziót megelőzőleg többször panaszkodtak, hogy adósaik nem fizetnek, kinlevőségeiket inkasszálni nem tudják, tehát egyszerűen nem igaz az, hogy a pénzintézeteket az én törvényem tette volna tönkre. Ha húsz év előtt egy bank nem fizetett volna, csődöt kértek volna ellene. Ki gondol ma ilyesmire? A bajok forrása ott van, hogy a lejt alacsonyabban kellett volna stabilizálni. Ugyanebbe a hibába estek a magyarok és osztrákok is, de ők, ha nagy erőfeszítésekkel is, tudják tartani a pénz árfolyamát. Nálunk ha a lejt nem fogják devalorizálni, a termelők fogják kikényszeríteni az inflációt. Lupu dr. közbeszól. Argetoianu: Nem értettem ugyan, hogy Lupu mit mondott, de egy orvosi példát hozok! baditja Aradhegyalja népét mostani letargiájából és megszünteti azt az igazságtalanságot, hogy Bucurestiben 15—16 lejt kelljen fizetni a bor literéért, amikor a legkitűnőbb minőségű borok Aradhegyalján 5—6 lejért sem találnak vevőre. Ennyi megértést, ennyi racionális intézkedést joggal megkövetelhet akormánytól Aradhegyalja mostohasorsba dönött népe és ez a legkevesebb, amit az illetékes gazdasági tényezők megadhatnak a hegyaljai borok értékesítésére alakuló új gazdaszövetkezetnek. Ezeket a gondolatokat juttatják eszünkbe most, szüret idején az elnémult hegyaljai lankák, a néptelen szüreti napok. Ezen a szomorú szüreten tetemre hívjuk a gazdasági kormányzat képviselőit Aradhegyaljára: jöjjenek, lássanak s aztán minél előbb, sietve, rohanva, mig nem késő, — segítsenek! Hat napot töltenek Budapesten az Közlöny“ Filléres gyorsvonalának „Aradi utasai