Aradi Közlöny, 1932. november (47. évfolyam, 255-279. szám)

1932-11-01 / 255. szám

JA 2 015 MA 12 OLDAL Szerkesztőség, kiadóhivatal és n­vomdar Búi- Reg. Ferdi­nand (József főherceg-úr) 4 Telefon: 151. Sürgönyeim: Közlöny. Arad- Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona­­kiadása és rotációs nyomása. Megjelenik naponta reggel-Aradi Közlöny KLVIL évfolyam, 255. szám Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF ARA 3 LEJ Elő­fizetési árak: évente 840, félévre 420, negyed­évre 210, * havonta 70 Lei. Külföldre havonta 50 Lejrel több. Egyes szám 3 Lei­­(Vasárnap 5 Lei. .. (B­u­cu­res­tben 50 báni felár.) Hirdetések tarifa szerint r*: 1897—1932.0 Kedd, 1932. november 1 T­IlO­KUYMEZTER LEMOND Lengyelország nem vállalta a közvetítést a román-orosz kérdésben Bucur­estiből jelentik. Politikai körökben még­ mindig­ a Titulescu-eset áll az érdeklődés középpontjában. Dacára a hivatalos nyilatko­zatoknak, amelyek energikusan megcáfolják a Maniu és Titulescu közötti ellentétekről szóló hírt, az ellenzéki lapok biztos forrásokra hivat­koznak és fenntartják állításukat, hogy a diffe­renciák ma is megvannak. Különösen az orosz­román tárgyalások kérdésében mutatkozik né­zeteltérés a miniszterelnök s a külügyminiszter között. Az első vereséget Titulescu szenvedte, aki azt kívánta, hogy a kormány ejtse el Că­dere varsói meghatalmazott minisztert, aki a tárgyalásokat vezette. Erre Maniu Gyula nem volt hajlandó és a külügyminiszter kénytelen volt koncessziót tenni. Úgy próbálják meg­oldani a konflikust, hogy háromtagú bizottsá­got jelölnek ki a szovjet kormány megbízottai­­val való tárgyalásokra. A bizottság tagjai so­rában lesz Titulescu bizalmi embere, Antóniádé népszövetségi meghatalmazott miniszter. Az orosz-román tárgyalások előreláthatólag no­vember 5-ike és 10-ike között indulnak meg. Franciaország támogatja Lengyelországot A „Cuvântul" legutóbbi számában feltűnést­­keltő híradást közöl. A lap szerint két nappal ez­előtt történt, hogy Titulescu arra kérte a lengyel kormányt, játsza a közvetítő szerepet, mint Ro­mánia szövetségese, az orosz—román tárgyalá­soknál. Tegnap délután megjelent a külügyminisz­ternél Lengyelország bucuresti-i követe, aki jegy­zéket nyújtott át kormánya nevében Titulescu­­nak. A jegyzékben a lengyel kormány visszauta­sítja a kérést és kijelenti, hogy nem avatkozik be­le az orosz—román tárgyalásokba- Lengyelország szabadkezet tart fenn magának az orosz kérdés­ben. A „Cuvântul" ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy Lengyelországot Franciaország támogatja és teljes egyetértésben beszélték meg a két or­szág felelős diplomatái a román kormánynak adandó választ­ A lap arról is tud, hogy a kormány kénytelen lesz belenyugodni Titulescu külügymi­niszteri lemondásába, mert ezzel a külpolitikai helyzet javulását akarja előidézni. Bucurestiből jelentik: Vlad Aurel, a disszi­­dens nemzeti-parasztpárti vezér külföldre uta­zott, visszatérése után azonban folytatni fogja a harcot a konverzió megváltoztatására. Az, Epoca szerint a „gazdasági bolsevizmus front­ja“ ellenében, melynek vezérei Iunian, Goga, Lupu, Stere és elsősorban Argetionu, Vlad Au­rel a józanság frontját akarja kiépíteni, mely felveszi majd a harcot a demagógia és a defe­tista agitációval. A józanság frontjának élén Vlad Aurel és Filipescu Grigore fognak állani. Filipescu Grigore szenátor, a konzervatív párt­ elnöke egyébként­ ma felkereste Averescu tá­bornokot, akivel hosszasan tanácskozott. Bucurestiből jelentik. A Cuvântul szerint a lengyel követ kijelentette volna, hogy a len­gyel-orosz megnemtámadási szerződést életbe léptetik, akár megkötik a román-orosz megnem­támadási szerződést, akár nem. Illetékes hely­ről közlik, hogy semmit sem tudnak a lengyel­ kormány jegyzékéről. A lengyel követ meglá­togatta ugyan Titulescu külügyminisztert, de semmiféle jegyzéket sem nyújtott át és olyan ügyekről folytatott beszélgetést, melyekről a Corm­b­il tudhat legkevésbé. A kormány gazdasági bizottsága ma Mad­­gearu elnökletével ülést tartott, melyen a forgalmi adó és a fogyasztási illetékek redukciójával fog­lalkoztak. A kormány ezekben a kérdésekben Charles Rist francia szakértő véleményét fo­gadta el. A tanácskozások ebben az ügyben e hét folyamán befejezést nyertnek. Miniu nyilatkozata euroarad! Tutuc professzor ma fontos megbízatással külföldre utazott. A kiváló szakember a román állam hitelezőivel fog tárgyalni az adósságok amortizációs részleteinek leszállításáról Terv szerint az amortizációkat 2 milliárd 100 millió lejjel akarják csökkenteni, a kamatok leszállí­tásáról azonban ezúttal nem esik szó. Mironescu helyettes miniszterelnök ma Pa­risba érkezett. Az állomáson Dinu Cesianu pá­risi nagykövet, Zauceanu meghatalmazott mi­niszter és a követség személyzete fogadták. Maniu miniszterelnök ma reggel 7 órakor Bucurestibe érkezett és a délelőtt folyamán Po­­povici igazságügyminiszterrel folytatott hosz­­szú megbeszélést. Samsonovici hadügyminisz­ter távollétében a hadügyminisztériumot is a miniszterelnök vezeti. Samsonovici tegnap a Simplonnal Párisba utazott. ♦♦♦♦»»♦♦♦♦♦♦♦♦»♦»♦♦»»♦♦»»»»♦O»»»»» A horvát szabadsághősök hálája Angliának A legnagyobb világhatalom Horvátország mellett Londonból jelentik. A Manchester Guardian nyílt levelt közöl báró Sarkotics Iván volt horvát bán tollából. Sarkotics báró hangoztatja, hogy a horvát hazafiak a legnagyobb hálá­val fordulnak az angol sajtó felé, amely részletesen megvilágítja a horvátországi esemé­nyeket. A belgrádi kormány a horvát függetlenségi mozgalmat minden erővel igyekszik megbénítani, azonban a horvátok féltékenyen őrzik nemzeti hagyományaikat, amit a fegy­veres ellenállás bizonyít. A volt horvát bán végül is az angol közvéleményhez apellál és annak a reményének ad kifejezést, hogy Anglia latbaveti minden befolyását a horvátok ér-Báró Sarkotics Iván nyílt levele Titkos tárgyalás a világválság elhárításáról Génfből jelentik: A Világgazdasági Konferenciát előkészítő szakbizottság ma ösz­­szeüllt. A bizottság elnökéül a holland Tipp professzort választotta. A v­e­n­d­­ főtitkár je­lentése után, Bosse német delegátus javasol­ta, hogy a bizottság nyilvánosan tárgyaljon. A német delegátus ezután azt hangoztatta, hogy a konferenciának feltétlenül pozitív eredmé­nyeket kell elérnie, mert máskülönben nagy csalódást keltene a közvéleményben. Hosszas vita után­ a német javaslatot elvetették és úgy határoztak, hogy titkosan folytatják le a tárgyalásokat és a sajtót is csak esetenként tájékoztatják. Amikor az egész világ gazdasági katasz­trófa előtt áll, a megoldás módozatait nem zárt ajtók mögött és nem a sajtó kirekesztésével kellene letárgyalni. Véres zavargások H­amb­urgban A lüktetők késigránáttal is rombolnak Hamburgból jelentik: Véres összetűzések történtek tegnap Hamburg egyik külvárosában, a Hammerberckban a kommunisták és a birodalmi lobogós, valamint a nemzeti szocialisták kö­zött. A nemzeti szocialisták a külvárosban toborzó kör­utat végeztek és ekkor összetalálkoztak a kom­munista és a birodalmi lobogós csapatokkal. A csoportok között csakhamar verekedések támad­tak, amelyek később elfajultak, olyannyira, hogy nagyobb rendőri beavatkozás vált szükségessé. A karhatalom azonban szinte tehetetlen volt a tömeggel szemben, amelynek soraiban a revolve­rek egymásután dördültek el. Több tüntető kézi­gránátot is használt­ Végül is azonban a rendőrök győztek és a tüntetők teherautókon menekültek el. A hivatalos jelentés szerint a tüntetésnek 8 súlyos és 30 könnyebben sérült áldozata van. A rendőrség harminc vasutast kommunista izgatás miatt letartóztatott és valamennyiüket a rögtön­­ítélő bíróság elé állítják­ — Londoni jelentések szerint az éhségfelvonulás alkalmával történt in­cidensek negyvenöt sebesültet követeltek. Merénylet az amerikai köztársaság elnöke ellen New­ Yorkból jelentik. A Baltimore—Ohio közötti vasútvonalon merényletet kíséreltek meg Hoover elnök ellen, amikor az elnök In­­dianapolisból visszautazott Washingtonba. A 14 méter magas vasúti töltés egyik kanyarula­tánál az ismeretlen merénylők 71 darab csa­vart szedtek ki a sínekből. Minthogy azonban az összekötőpontok megmaradtak, a vonat akadálytalanul áthaladt a veszélyeztetett út­szakasz felett és így a merénylők terve meg­­hiúsint. New­ Yorkbó­l jelentik: Hoover elnök ma programmbeszédet mondott. Minthogy ugyan­ebben az időben a kommunisták nagy tüntető felvonulást rendeztek, attól tartottak, hogy Hoover ellen merényletet követnek el és ezért az elnök személyes őrizetére 750 rendőrt és 200 detektívet rendeltek ki.

Next