Aradi Ujság, 1923. március (22. évfolyam, 47-73. szám)
1923-03-22 / 65. szám
* • -------..- *• — -- .... w XXII. évfolyam 65. szám. TELEFON: 503. Cgyt* 8seásn átm 1 leu. Vidéken-150 Iso. Hirdetésetet felvesz: „Kelet" hírlapíród* Str. Alex (Salac-utca), „Wallifiger“ hirdetési iroda Str. Boranovici (Lázár Villaos-utca) ás a kiadóhivatal. « ARADI IIJ Távirati jelentések Bűzbombákkal operált az ellenzék a kamara tegnapi ülésén. Másfél órára fel kellett függeszteni az ülést. Tovább folyik az obstrukció. Bucureşti. A kamara tegnap délutáni ülésén Orbialmi elnökölt. A képviselők a vasárnapi és a hétfői tüntetések izgalmai alatt állottak. Vajda Sándor az ellenzéki képviselőik nevében napirend előtt tiltakozik a vasárnapi és hétfői események miatt. Utána Bujor parasztpárti jelent be tiltakozást az ellen, hogy a kormány tendenciózus tudósításokat adott a vasárnapi és hétfői eseményekről. Juniánn képviselő a vízi fecskendők használatát,teszi szóvá, amelyekkel a katonaság vasárnap és hétfőn több helyen szétoszlatta a tömeget. Tiltakozik az ellen, hogy a parlamentet katonasággal vették körül akkor, amikor a régi alkotmány szerint, amely ma is még érvényben van, ez semmi körülmények között meg nem engedhető. —« Most is szuronyok között beszélek. — mondotta Juntán és felmutatott a karzatra, ahol szuronyos katonák állottak őrt. Maniu Gyula emelkedett szokásra. Mihelyt alakját felemelkedni látják, a többségi képviselők pokoli lármába törnek ki, amelyet Orbanu elnök nem tud lecsillapítani, hasztalan rázza a csengőt. Azonban a többség hiába váltja, hogy Maniu beszélni kezdjen. Az egész ellenzék mintegy adott jelre felemelkedik és Miamiival az élén gyorsan kivonul a teremből. A többségi képviselők nem tudják mire vélni a dolgot. Amikor az utolsó ellenzéki is eltűnik és a többség magára marad, egyszerre a padok alól kis pukkanások hallatszanak és pillanatok alatt tűrhetetlen bűzzel telik meg a terem levegője. A képviselők orrukhoz kapnak, zsebkendők kerülnek elő és egymás hegyén-hátán a kijáratok felé tódulnak .Kiderült, hogy az ellenzékiek harminc ihitabombát helyeztek el a padok alatt. El is érték vele céljukat mert másfél óráig tartott, amíg a termet anynyira kiszellőzék, hogy a képviselők ismét bemehettek. (Radar..) ! A magyar belügyminiszter az ébredők utcai tüntetéséről. Viharos ülés a magyar képviselőházban. __ Budapest. A nemzetgyűlésen Csifflerinterpellációt intézett a belügyminszterhez és kérdezi, hogy a kormány hajlandó-e az ifjúság sérelméért szigorú pártatlan vizsgálatot megiukrdítom, a bajtársi szövetségnek a legteszesebb elégtételt szolgáltatni. Siajlandó-e a kormány a rendőrség kötelékéből elurvosítani azokat,akik nem képviselik a nemzeti , keresztény szellemet. Hajlandó-e a nemzetrontó lapok olvasásától eltiltani a rendőrséget. Benedek János intemellációja következik ezután. — Az ifjúság felvonulása nem volt oly méltósága®. *— mondja amurt azt Csillén beállította. Az Ergerberger 'dallammal vonultak fel, aminek az eléneklése Petőfi napján anakronizmusnak hat. Magyarországot nem lehet talpraállítani bosszuállással, üldözéssel. Minden pofon, amely az egyetem kapujában elhangzik, nem a zsidókat éri elsősorban, hanem a törvényt és a nemzet hitelét (Helyeslés a balodalon.) Kiss Menyhért : Magyarország a magyaroké ... Pikter Gyula: De nem azébredőké.Benedek: Tiszteli a fiatalságot, annak nemes felbuzdulását, de ez nem jelenti azt, hogy ők diktálhatnak. Nem 'Szabad' beleavatkozniok közmnkcióiikba. A konszolidáci.'t helyre fedi állítani, amely nélkül az állami élet zavartalansága el sem képzelhető. Semmiféle idegen, alakulatnak, különítményeknek- bajtársi szövetségeknek állami funkciókba beleválskoznniuk nem szabad, mert illúzióz issá teszik az állami rendet és egyben magának az államnak a fennmaradását is. Az a meggyőződése, hogy a belügyminzeter tudja a kötelességét és teljesíteni is fogja, elvárja, hogy a rendet minden vonalon helyre fogja állítani. Kiss Menyhért: Sétálni csak lehet. Viharos felzúdulás a szociáldemokratáknál. Majd mi is sétáltatjuk a munkásokat kiáltják. — Megsétáltathatunnk hetvenezer vasmunkást. Benedek előterjeszti interpellációját. Hajlandó-e a belügyminiiszter megnyugtató kijelentéseket tenni, hogy a rendet külső és illetéktelen elemektől megzavartatni nem engedi. Hajlandó-e érvényt szerezni a törvényeknek és az ország rendjét i• minden eszközzel hathatósan biztosítani ? Rakoviszky belügyminiszter válaszolt az interpellációkra. : — Ké kérdéssel kívánok elöljáróban foglalkozni —- úgymond- a rendőrség szerepével és az ifjúság szerepével. Ami a rendőrséget illeti, kötelességemnek tartom a leghatározottabban kijelenteni, hogy minden meg nem engedett és minden törvénytelen felvonulást a rendőrségnek hivatásbeli kötelessége feloszlatni. (Helyeslés és taps az egész házban.) A rendőrségnek semmiféle utasítás, nem kellbevárnia eljárására. Atörvény alapján járt el. Akkor követett volna el hibát, ha eljárásában utasításra vár. A második kérdés, hogy bizonyos annimozitással kezelik ebben a kérdésben az ifjúságot. Benedek nagyon becsen mondotta beszédjében. Az ifjúsággal szemben akkor is, amikor botlást követ el, azvki jóindulatot kell tanúsítani. Az dobta a legelső követ az ifjúságra, aki a maga lelkesedéséből, mleifi- Pongó fantáziájától vezetve, a iklánt soha nem lépte át. Az ifjúság tulajdonképpen semmiféle bint nem követett el. Téves nrontba járnak azok, akik az ifjúság forradalmi mozgolódásáról beszélnek és úgy akarják beállítani a dolgot, mintha nagyszabású politikai mozgalomról volna szó. . . Két alapfelfogásból kell kiindulnunk, az egyik az, hogy semmi ok sincs arra, hogy elfogultsággal és gyűlölettel kezeljük az ifjúság megmozdulását. A másik az, hogy nagyon rossz szolgálatot 1923. március 22. tesznek az ügynek azok, akik az eseményeket a rendőrség ellen kihasználni akarják. Március 15-én a fiatalság zárt sorokban a városba vonult. Felmerült az a feltevés, hogy a felvonulás azként történt az Erzsébet-körút felé, hogy ott esetlegromboljanak vagy egyeseketbántalmazzanak. A rendőrséginek kötelessége volt intézkedni, hogy ezt megakadályozza. Hamis az a feltevés, hogy a rendőrség készültsége Az Est szerkesztőségében helyezkedett el. Visszautasítom azt az állítást, hogy a rendőrséget ott lepálinkázták volna. A rendőrséget a felvonuló ifjúság, közrefogta, úgy, hogy a kisszámú készültség, a tömeg közepében találta magát. Amikor a tömeg magatartása fenyegetődzővé vált, a rendőrség saját védelmére rántott kardot. Ugyanezen eset lejátszódott másnapon is. Csütörtökön terjeszti be a költségvetést a pénzügyminiszter. Százötvenmillió a tisztviselők fizetésjavítására. Bucuresti: Bratianu Vhitilla pénzügyminiszter tegnap végleg elkészítette költségvetési törvényjavaslatát, amelynek végösszege 16 milliárdot tesz ki. A költségvetés a hátralevő kilenc hónapra szól, január 1-én új költségveési év kezdődik. A tisztviselők helyzetének javítására dágasági segély címén 150 millió lejt vettek fel a költségvetésbe. A pénzügyminiszter a költségvetést csütörtökön terjeszt a kamara elé. Irredentist?A vád Janovits Jenő dr. ellen. Duj. Dr. Csillag István, a Transylvania filmvállalat igazgatója néhány nap előtt feljelentést tett tett Janovits Jenő dr. cluji színigazgaó ellen kémkedés és irredenizmus címén. A sziguranca megindította a vizsgálatot, melye azonban minden tekintetben ott stabilitálta a megvádolt színigazgatót. Kiderült, hogy a feljelentés hosszú műve volt. A Transylvaniának Janovits a tulajdonosa, aki dr. Csillagot különböző szabálytalanságok és sikkasztások miatt elbocsájtotta állásából. Csillag erre a sziguranciához fordult és megtette feljelentését. aMblntai And. Btls. nwtrai stegiuk Mario iAndrássy-nt 20.1 Cenzurați Dr. VMA.ICOnic *»«» Pelecdn &ierkis*zté I Dr. VÖRÖS LÁSZLÓ. Kiadja : az Áradt* kiadd Vállalat. nak eredményeként a dollár árfolyama azután 50.000 márkáról egyszerre 18.000 márkára zuhant le, amikor a bank ügynökei azon,na, vásárolni kezdték a piacra kerülő mennyiséget. A dollár áresése újabb válsággal fenyegeti Németországot. 4,2 billió márka van forgalomban. Egymilliárd aranymárkája van a Birodalmi Banknak. Berlin. A négy hét előtti, határtalan valutafogalom most megismétlődik Németországban. De míg akkor a dollár áremelkedése, az 50.000 márkás dollárkurzus okozta a nagy izgalmat, addig most éppen ellenkezőleg: a dollár folytonos áresése és 18.000 márkás árfolyama hozza kétségbeejtőhelyzetbe az ország gazdasági világjfit. A dollár roppant árszökkenésének láttára ugyanis mindenki sietve igyekezett szükségletét fedezni szénben, nyersanyagban és egyebekben a drága dollárkurzus alapján. A kisemerek eldobálták utolsó márkáikat, eladták megmaradt vagy munkájukat, csakhogy dolárt vásárolja mak értük. A Devizaközpont ügyes beavatkozása következtében azonban amily gyorsan emelkedett a dollár épp olyan gyorsan sí találtdt le is, annak árfolyama. A dollár áresést, pánikszerű izgalmat vágott ki, a gyárak, amelyek drága áron vásároltak szenet, képtelenek voltak kalkulálni, termelni, barkok kerültek válságba a drága dollárvételek alatt és magánosok, tisztviselők egész serege vesztette el minden vagyonát Németország legújabb árkán, a dolláron. A dollár áresését követőleg nagy arányú árleszakadás következett be az összes árupiacokon, de különösen a terménypiacon, ahol az árak csaknem a felére* zuhantak. Míg a búza január végén 70.000 márka volt, addig március közepén az ára leesett2000. márkára. A kukorica ugyanezen idő alatt 73.000 márkáról 27.000 márkára, a nullás liszt ára 208.000-ről 110.000 esett alá. Közben azonban a német Birodalmi Bank bankjegyforgalma tovább emelkedett és újabb 389 milliárddal meghaladta a 4,2 billió márkát. A német márka megmentésnélismerésre méltóan dolgozott a Reichsbank, ennek érdemeit még akkor is el kell ismerni, ha ma Németország újból vérzik a dollár áresség és a márka javulása miatt. A Ruhr-akció megkezdése óta a német márka rohamosan zuhant lefelé a lejtőn és már majdnem az a sors fenyegette, hogy eléri az osztrák koronát. A német gazdasági körök szívós harcot indítottak erre a német Birodalmi Bank ellen és szemére vetették, hogy aranykészletét nem használja föl kellő kép a márka árfolyamának támogatására. A banknak ugyanis egy milliárd aranymárkája van, amelynek papírmárkában számított értéke messze felülmúlja a mai bankjegyforgalom összegét, úgyhogy elméletileg a Birodalmi Bank az egész bankjegytömeget összevásárolhatná aranykészletével. A bank vezetősége azonban nem nyúlt hozzáaz aranyfedezethez és tétlenül nézte a márka leromlását. Ennek eredménye pedig az lett, hogy a valutatérfolyamok fantasztikus magasságokba ugrottak. A folyton erősbödő ostromnak azonban nem tudott a bank ellentállni és megkezdte a márka szanálására irányuló akcióját. , A Birodalmi Bank intervenciói. .»a--.——JJ*—. Re^. ■ UitU iwwwo . ©r mx' A magyar korona újabb zuhanása. A magyar korona, zuhanását úgy látszik semmi sem tartóztatja többé fel. A mai zürichi nyitásban újabb ötven ponttal esett a magyar korona. Ezt az esést azonban némileg enyhíti az a körülmény, hogy maga a svájcivaluta is esett a külföldi tőzsdéken Parisban, Newyyorkiban, ezen a két irányadó tőzsdén a svájci frank értéke lejebb szállt, igaz, hogy nem jelentős mértékben. A magyar korona mai 1350-es árfolyama azonban, bármiként vesszük is a magyar valuta nagymértékben ingatlását, jelentős és ma korántsem lehet tudni, hogy ez a zuhanás hol áll meg. Még élénken visszaemlékezünk az osztrák korona és a márka pánikszerű zuhanására. Nem hisszük, hogy ez az eset újra be fog következni, ámbár a három ország valutája között van bizonyos összekötő kapocs. A márka hetek óta körforgást végez a 262 és feles kurzus és a 258-as kurzus között. A mai nyitásban a 262 és feles árfolyam szerepel ismét. A dollár valamivel javult. A francia frank újból emelkedett, csak tíz pont választja el a 3550-től. Az aradi piacon bizonytalanság uralkodott. Magyar koronát tömegesenkínáltak eladásra, mindenkiszabadulni akart, a magyar pénztől, mert a további eséstől tartanak. A mai, legújabb valutakurzusok a következők : Osztrák lebélyegzett — — 00075 ARADI MAGÁNFORGALOM Pária — — — — — 1375 London — — — — — 1020 Newyork— — — — — —218 Itália — — — — — 1060 Svájc — — — — — 4050 Prága — — — — — —645 Bécs — — — — — —328 Brlin — — —--------112 Budapest belföldi 21 küföldi — 17 Gróf Károlyi Imrét rágalmazásért elítélték. ' • ■ Gróf Károlyi Imre a 8 Órás Újság egyik múlt évi számában politikai ellenfeiről cikket írt, amelyben kijelentette,, ők azok, akik Kovács Gyulának, ennek a féleszű gazembernek, amikor a parlamentben gróf Tisza István ellen merényletet követett el és önmagát is súlyosan megsebesítette, virágcsokrokat vittek. Kovács Gyula a cikk miatt, rágalmazás vétsége címén följelentette gróf Károlyi Imrét, akit a királyi büntetőtörvényezék azzal az indokolással, hogy a jogos kritika határát túl nem lépte, fölmentett. Fellebbezés folytán a királyi Ítélőtáblán Degré Miklós kúriai bíró tanácsa ma foglalkozott ezzel az ügygyel. Polónyi Dezső kérte a szerinte téves ítélet megváltoztatását, mert az a kitétel, hogy féleszű gazember, már magában is becsületsértés. A királyi Ítélőtábla megváltoztatta a felmentő ítéletet, gróf Károlyi Imrét bűnösvétségében és 300 korona pénzbüntetésre ítélte, az ítélet végrehajtását azonban felfüggesztette, nem mondotta ki becsületsértés