Aradi Ujság, 1923. május (22. évfolyam, 98-118. szám)

1923-05-02 / 98. szám

ARA!)!­0.15 Au kérni a jóvátételi bizottságot hogy az an­tan­­t államok mondjanak le a békeszerződésben biztosított álta­lános zálogjogukról, hogy Magyar­országnak módjában legyen két kölcsönt felvennie. Az egyik köl­csön rövvidlejárata és a sürgős ál­lami kötelezettségek fedezésére szolgál, a másik hosszú lejáratú és nagyobb kölcsön lenne az or­szág közgazdaságának újjászerve­zésére és a magyar korona stabi­lizációjának céljára. Nő is volt a vingai rablók között. Nincs nyomuk a tetteseknek.­­ Szervezett rablóbanda garázdálkodik a megyében. Vingáról jelentik: A Vingai Első­­Takarékpénztár kirablása tartja iz­galomban a kedélyeket. A nyomo­zás ugyan megindult, de minden eredmény nélkül. A vizsgálat veze­tője Racsov Lehel dr. véleménye az, hogy a mercifavi, az orcifalvi a kalácsi és a vingai rablásokat egy és ugyanaz a szervezett banda követte el, amely valószínűleg az orosz hadifogságból visszajött oly egyénekből áll, akik távolabbi vi­dékre valók. Egyébként a vingai rablást szinte előre bejelentették. Amikor ugyanis a Féger-kastélyt kirabolták, a rablók úgy nyilatkoz­tak, hogy ezután Worasitzky Ja­nu­­grfot fogják fekeresni, azután a Vingai Takarékpénztár és az adóhivatal kerülnek sorra. Vingán mindössze öt­­csendőr van. Mozgalom indult meg a csend­őrség, létszámának szaporítására, mimnisoarára­ jelentik. A lapok megírták, hogy a temesvári kerü­leti vasútigazgatósággal kapcsolat­ban most már másodízben merült fel az a terv, hogy felszlatják, illetve Aradra helyezik át. Állító­lag maga Mosoiu közlekedésügyi miniszter mondta Aradon, hogy a feloszlatandó aradi üzletvezetőség helyiébe a temesvári­­kerületi igaz­gatóságot fogja tenni már azért is mert Fiatska Béla, a József-tér 14 szám­i ház tulajdonosa, hol a timi­soarai vesztigagatóság hivatalai vannak az új lakbértörvény alap­ján horribilis hátbért követel. Az összes timisorai érdekeltségnek meg­mozdultak és Cosm­a Aurél dr. munkaügyi miniszterhez, a város képviselőjéhez sürgős felterjesz­tést intéztek, arra kérve őt, akadá­súlyos pénzszekrényt felbontották ami óriási lármával járt. Tomár szerint oly­an nagy zajt ütöttek fej széikkel és egyéb szerzsámaikkal, mintha tíz koválcs egyszerre ütötte volna az üllőt. Ennek dacára sem­ ébredt fel senki, és nem is zavarta a rabokat munkájukban majdnem három órán keresztül semmi. Schaffer bankpénztáros a bankkal szemben lakik. Úgy egyezett meg Tomár bankszolgával, hogyha va­lami baj lesz, Tomar meggyújtja az utcára néző vészjelző villany­lámpát. Tomar ezt meg is tette, de a rablók rájöttek és a villanyt eloltották. Szerencséje a banknak hogy a rablást a megelőző napon fizettek 260.000 jent, külöben ezt is elvitték volna a rablók. Omar előadása szerint a rablók között egy férfi ruhára öltözött nő is volt. Egyik rablónak — mondja a bankszolga — olyan finom és e­­hér keze volt és olyan különös­e­n, hogy ez csak nő lehetett A gja is merőben különbözött a britekétől, igazgatóság HSOaraival.­ lyozza ,meg a timisoarai vasútigaz­gatóság­­elhelyezését. Cosma most a következő táv­iratot a Temesvári Hír­laphoz, Im­­rtiugn fel­hozom a közle­kedésügyi minisztérium alábbi h­ivatalos kijelentését tudomá­sukra azzal a kérelemmel, szí­veskedjenek azt közölni: Az utóbbi napokban a timisoarai vasútigazgatóság feloszlatásáról forgalomba került hírek teljesen alaptalanok. Mosoi miniszter a leghatározottabban megcáfolja a t­endenciózus híreszteléseket, a­melyeket a kormány politikai el­lenségei terjesztenek, hogy a za­­vaosban halászhassanak. Tény­­ az, hogy az aradi kerületi igaz­gatóság össze fog ovadni a timi­­ ­misoarán marad a székhely. *9­/3 május 2. soarai kerületi vasutigazgatóság­ra és csupán egy igazgatóságot fo­g képezni Timisoara székhely­éyel. Az aradi igazgatóság egyes szolgálati ágai továbbra is Ara­don maradnak hol nagy helyi­ségek állanak rendelkezésre. Cosma Aurél dr. miniszter. Megkezdődött a helyszíni adókivetés Aradon. A polgárság teljesen tájékozatlan. Május elsején vette kezdetét az adókivetés Aradon. Az új rendelet alapján az adókivetést kerületi bi­zottságok végzik, amelyek házról - házra járnak és a helyszínen tár­gyalnak a felekkel az adót illető­leg. Tegnap május elsején egy bi­zottság kezdte meg munkáját, ma a t­öbbi bizottság is megkezdte körútját. Már a két nap alatt is meg le­hetett állapítani, hogy a közönség teljesen tájékozatlan és hogy a kivett bizottságok nem fogják azt az eredményt elérni, amelyet ki­tűztek maguknak. Mert a helyszí­nen jár bizottságoknak nemcsak az a feladatuk, hogy a bevallott adatokat ellenőrizzék. A bizottsá­goknak fő feladatuk abból áll, hogy az adóköteles polgárokkal a fizetendő adóra nézve tárgya­lásokat folytassanak, ott az adózó lakásában lefolytassák a tárgyalásokat és közösen megállapítsák a fizetendő adót. A helyszíni szemle egyezkedé­si­ tárgyalásnak felel meg, mert ha a fél a kincstár képviselői­vel meg tud állapodni, akkor az adót jogerősen kivetettnek lehet tekinteni. Hogy ezt a célt elérjék, szüksé­ges lett volna hogy előzetesen az adóivető bizottságok pontos pro­­grammot állapítsanak meg, ame­lyet kellő módon közhírre kellett volna hozni. A közönségnek tudni kellett volna, hogy melyik bizott­ság, mely napokon, hol és mikor jár. Akkor az adózók saját érde­kükben otthon tartózkodtak volna. Ennek az elmulasztása ahhoz az eredményhez vezetett hogy az adózó család feje, aki illetékes a kincstár képviselőivel tárgyalni, a legritkább esetben tartókodik ott­hon és így a bizottság nem tud eredményt produkálni. A család­tagokkal természetesen nem tud a bizottság végezni mer e­zek be sem tudják mondani azokat az adatoka, amelyekre a bizottságak szüksége van. Nagyon sok esetben zárt lakást talál a bizottság, ami szintén nem csodálható, mert a kö­zön­séget nem tájékoztatták előre és a bizottságok is teljesen ötlet­szerűen kezdették meg munkáju­kat. Az adókivetés így nagy, aka­dályokkal fog járni és nem lehet majd azt a célt elérni, hogy az adzó polgár a kincstár megbízot­­taival közvetlen tárgyalások útján úgyszólván barátságosan­ 4,1 meg az adót. Tömeges kilakoltatások — az ügyek késedelmes elintézése miatt. Az aradi törvényszék lakás­tanácsának túlterheltsége. Az aradi háztulajdonosok több mint négyszáz kilakoltatási pert zúdítottak aradi lakók fejére. Kü­lönböző jogcímeken indultak meg a pereik a lakók ellen és nagyon sok esetben az első­fokú bíróság ki is mondotta a kilakoltatási határidőt. A lakónak, aki az elé a rette­­netes szituáció elé került, hogy kidobják az utcára, joga volt az elsőfokú végzés ellen a másodfokú­ bírósághoz, a törvényszékhez for­dulni, azonban a fellebbezésekkel nem lehetett célt érni. Az aradi törvényiszék lakásügyi tanácsa munkával annyira túl van terhel­ve, hogy képtelen a megszaporo­dott ügyeket­­elintézni. Hónapokon keresztül fekszenek a fellebbezé­sek, anélkül, hogy az ügyek tár­gyalás alá kerülhetnének. Az ara­di törvényszéken tudvalevőleg csak egy laikásgyi tanács műkö­dik, amely teljességgel képtelen a hatalmasan felgyülemlett ügye­ket elintézni. Minden héten csak egy-két tárgyalási napot tart ez a tanács és akkor is csak nyolc-tíz ügyet tárgyal le, sokszor m­ég ennyit sem, úgy hogy a százakra menő ügyek letárgyalására nem jut idő. Ennek a túlterheltségnek sajná­latos következményei mutatkoz­tak. Az első bíróságnak az volt az álláspontja,­­hogy a tavasz meg­kezdéséig, azaz májusig nem la­koztatok ki­­senkit. Nagyon sok esetben kimondotta a járásbíró­ság, hogy május elején végre kell hajtani a kilakoltatást. Még ja­nuárban keltek ezek a határoza­tok, amelyeket az érdekeltek ter­mészetesen megfellebbeztek, de dacára annak, hogy három­négy hónap telt el a fellebbe­zések benyújtása óta, azok Cluj (Kolozsvár) legkedveltebb cigánya szombattól kezdvei KőrössyOltOlIS Zoltán a városi kávéház és a lánya­ étterem hangverseiget­­len teljes zenekarával

Next