Aradi Ujság, 1925. február (24. évfolyam, 25-47. szám)
1925-02-03 / 25. szám
XXIV. évfolyam 25. szám. Ára 4 lel. TELEFON: 503. Drágább lett a bérkocsi, raegdrágit a hús. Az ármegállapító bizottság szombati ülésén a következő árváltozásokat eszközölte : Borjúhús (szopós) elsőrendű 42, másodrendű 40 lei kilogrammonként Sertéshús első- - rendű 41, másodrendű 39 lei kg-ként. Élőhal a régi ár. Bérkocsik : A belvárosból a vasúti állornáshoz 21 lei, a villamoshoz 15 lei, az újaradi hídig 15 lei, egy út a belvárosban várakozás nélkül 15 lei. Házhoz rendelve 3 lei helyett 5 lei pótdij, de hogyha az útirány folytatólagos, akkor a pótdij elesik. (Ezen árak csak az egylovas kocsikra vonatkozik). Kétlovas bérkocsik árát, ugyanilyen arányban, 10 leivel emelte. Azon ismételt panaszokra a közönség köréből, hogy a hentesek csak akkor hajlandók sertéshúst ki- szolgálni, hogyha zsírt vagy szafonnát is vesz. A bizottság elhatározta, hogy a visszaéléseket a legszigorúbban torolja meg és hogyha erről a rendőrség tudomást szerez, a húst el fogja kobozni és a hentes a spekulatörvénynek lesz átadva, mint áruhalmozó. A vendéglői árak a régiek, csak a borjasültek és borjúpörkölt lett drágább adagonként 1 leid, kis adag 50 bánival, a sertéssült pedig 50 bánival adagonként. Barnakenyér 11 lej kilónként. Eltemették Dr. Groszmin Emil onast. Ma délután három órakor óriási részvét mellett helyezték örök nyugalomra a tragikus körülmények között fiatalon elhunyt aradi orvost, dr. Groszmin Emilt. Az izraelita temető halottas házát és környékét ellepte a gászoló közönség, amelynek soraiban testületileg jelentek meg az aradi orvosok. A templomi énekkar gyászéneke után, Vágvölgyi Lajos dr. főrabbi meg-í ható beszédben méltatta Dr. Grosz-man Emil életét, működését, huma- nisztikus tevékenységét. A nemesszívü embert és a jó orvost, akit mindenki a rajongásig szeretett, akivel csak érintkezésbe került. A magasszárnyalású beszéd után a koporsót elföldelték. Az ügyészség visszavonta fs'ea- i tézisét az Esküdt-pattan, Budapest. A királyi ügyészség tudvalévően felebbezést jelentett be az ötévi fegyházra ítélt Esküdt Lajos és a hat és félhónapi börtönre ítélt Tömör Angéla terhére A királyi ügyészség a főtárgyaláson bejelentett fellebbezését a mai napon visszavonta. Eslüdt és Tömör Argó fellebezése folytán az öt év , a tábla elé kerül, teh , s noö.. igják tárgyalni. Alfonz király szakított Primo de Rivera diktátorral? A direktórium több tábornoka a király mellé állott. — London és Washington intelme a királyhoz, Lisszabon. A Diorio de Lisbon leleplezéseket közöl feltétlenül jól értesült spanyol forrásból Alfonz király és Primo de Rivera tábornok feszült viszonyáról és a diktátor hatalmának hanyatlásáról. A kulisszák mögött rendkívül érdekes dolgok történnek, amelyekről a nyilvánosság semmit sem tud, így például csak most szivárgott ki, hogy a direktórium néhány tábornoka élesen szembehelyezkedett Primo de Riverával, elfordult róla és a király mellé állott. A király már az ősszel el volt tökélve, hogy véget vet a direktórium uralmának. Felszólította Magaz tábornagyot, Primo de Rivera helyettesét, hogy alakítson polgári kormányt, de a tengernagy nem vállalkozott. Akkor azután Alfonz király Hermosa tábornokot Afrikából akarta küldeni, hogy vegye rá Primo de Riverat a lemondásra. A diktátor ezt idejében megtudta Marokkóban, hivai előre értesítették róla, Primo de Rivera tehát sietett megüzenni Madridba, hogy Hermosa ne is fáradjon, nem fogja őt fogadni, így aztán az afrikai utazás elmaradt. Erre ez időre esik, hogy ez angol kormány egyenesen Alfonz királyhoz fordult azzal a kérdéssel, igaz-e, hogy abszolutisztikus monarchiát tervez, egyidejűleg célzott rá, hogy ebben az esetben Spanyolország nem maradhat tagja a Népszövetségnek, minthogy a benne egyesült országok kivétel nélkül demokratikusak. Hasonló kérdést intézett a királyhoz a washingtoni kormány is. A fonz király a párisi nagykövetet használta fel közvetítőjének. Az ő útján tudatta, hogy 1925 ben polgári kormány fogja átvenni a hatalmat Spanyolországban. Ez nem maradhatott titokban és Primo de Rivera gondoskodott róla, hogy az a hír terjedjen el, hogy a diktatúrát olyan kormány fogja felváltani, amelyek miniszterei a saját pártjának, az Uion Pitriolicának tagjai közül fognak kikerülni és ő, Primo de Rivera lesz a miniszterelnök. Alfonz királyt ilyen irányban döntően befolyásolta Wsgler tábornok és Cavalcantini tábornok. -» Görögországban óriási az izgalom a pátriárka kiutasítása miatt. A görög követet visszahívják Törökországból? Athén A görög pátriárka kiutasítása Törökországból óriási izgalmat keltett. Mihalakopulos miniszterelnök bejelentette a kamarában, hogy Törökországnak az eljárása a lausannei szerződésnek a megsértése. A parasztok vezérei egymásután szólaltak fel és elítélték a török kormány eljárását. A felszólalók hangsúlyozták, hogy egységesen tömörülnek a megalázás visszautasítására. A nemzetgyűlés elhatározta, hogy az egész világ előtt tiltakozni fog az angolai kormány beelacsonyló határozata ellen. Panagadios képviselő kijelentette, hogy Törökországot csakis fegyverrel lehet észre téríteni. A helyzetet komolynak tekintik. A kormány azonban még nem hozott döntést. Hír szerint a görög kormány vissza fogja hívni diplomáciai képviselőjét Törökországból. 1925. február 3. Óriási közönség az Iparosbálon. Zsúfolásig megtelt a Fehér Kereszt terme. Az idei Iparosbál, amelyet vasárnap este tartottak meg a Fehér Keresztben sikerben talán még a múlt évit is felülmúlta. Rekordszámú közönség jelent meg és ott voltak a notabilitások közül dr Robu János főpolgármester és Filotti Zamfir rendőrprefektus is. A megjelent hölgyek névsorát itt adjuk. Asszonyok: Dr. Roscu Jánosné, Filotti Zamfirné, dr. Memete Demeterné, dr. Hefich Béláné, dr. Vajda Ivánné, Vulcu Maximné, Láng Imréné, Siojka Pálné, Sommer Nándorné, ifj. Grumáz Károlyné Gencsy Béláné, Merkler Pálé, Liczkó Lászlóné,Geresy Kálmánná, Bayer Sándorné, Torna Vazulné, Czerneczky Mihályné, Végh Istvánná, Gulyás Lajosné, Krausz Simonné, Buza Istvánná, Zimmermann Jánosné, Varga Gusztávné, Mihálkovics Ivánné, Friedrich Zoltánná, Weichelt Oszkárné, Gartner Merkné, Scheiber Vámosné, Juhász Imréné, Weisz Lipótné, Bene Emilné, Rellinger Antalné, Folgert Gáspárné, Germer Samuné, Kurea Gyuléré, Klip Péterné, Kun Józsefné, Székely Andorné, Bérczi Károlyné, Kánya Gézáné, Herceg Ármándné, Dömötös Lészlóné, Steiler Józsefné, Szekerka Pálné, Balogh Istvénné, König Rezsőné, Hirsch Jenőné, Weil Edéné, Hohn Györgyné, Hegedűs Józsefné, Wess Ferencné, Borsos Zsigmondné, Zagoli Istókné, Fertig Józsefné, Fertig Györgyné, Pápai Lajosné, Jancsim Miklósné, özv. Burián Jánosné, Szilágyi Józsefné, Jäger Jénosné, Nagy Károlyné, Göcz Sándorné, Csatlós Józsefné, Sepesi Béláné, Csatlós Andrésné, Szirbik Sándorné, Pepp Istvénné, Balázs Jénosné, Eisere Jénosné, Grünvald Andorné, Szilvágyi Jánosné, Schwartz Ferencné, Bozsó Eeriná, Baricz Mátáné, Brukler Péterné, Löwy Mikséné, Balogh Jánosné Berta Bálintné,Prpf Miháyné, Bárjuk Mihályné, Reich Gyuláné, Szidó Lazárné, Nagy Mihályné, Kenderesy Lászlóné, Nagy Kálmánná, Urda Istvénné, Assael Károlyné, Heemanné, Borai Gyuláné, Varga Kelménné, Lupu Jánosné, Kádár Istvénné Braun Sománé, Hisch Jánosné, Lakatos Mihályné, Kovács Ferencné, Benkő Józsefné Szűcs Demeterné Hász Gézáné Petőfi Demeterné, Engelhardt Ferencné, Félix Gusztávné, Deusch Miksáné, Aredean Trianné, Menráth Józsefné, Domokos Károlyné, Guth Rezsőné, Magold Antalné, Lang Ádámné, Bogdán Gyuláné, Pesti Sándorné, Böszörményi Jénosné, Winterkorn Jánosné, Lisinczky Lajosné, Jánosi Károlyné, Laczki Gusztávné, Lipták Mályné, Sojka Kálmánná, Moye Györgyné, Werkmeister Jánosné, Bánri Gergelyné, Dujnek Józsefné, Dengelegi Ferencné, Hustalik Józsefné, Kovács Józsefné, Schreimann Vendellé, Gáli Tivadarné, Kvitkovszky Alen ma Zürichben a zárlatkor : 268 75.